Marton L. Csaba, az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének igazgató-helyettese a csütörtöki kukorica bemutatón elmondta: alkalmazkodva az új felhasználói igényekhez, magas keményítőtartalmú, jól fermentálható kukoricákat nemesítettek. A termesztők csaknem minden tenyészidőben találhatnak a bioetanol gyártáshoz megfelelő fajtát - tette hozzá.
A malomipar igényeit elégítik ki a különlegesen jó minőségű gríz előállítására alkalmas új fajtákkal, a silózásra alkalmas hibridek választékát pedig ismét egy nagy hozamú, magas tápértékű leveles silóhibriddel bővítették.
A kutatóintézet saját nemesítésű kukoricáit országosan mintegy 80 ezer hektáron termesztik, de a vetésterület nagysága folyamatosan nő. A tendencia várhatóan tovább erősödik, mivel az idei aszályos időjárás során szárazságtűrésből is jól vizsgáztak a martonvásári nemesítvények.
Mivel az aszály alaposan tönkretette a termést, sok helyen ki kellett szántani, vagy lesilózni a takarmánynak szánt kukoricát, a vetett területre számolva országosan csak mintegy 3,4 tonnás hektáronkénti átlagtermésre számítanak a kutatók.
A hibridkukorica nemesítés és előállítás fél évszázados múltra tekint vissza Martonvásáron. A kutatóintézetben 1956-ban hozták létre az első magyarországi hibridüzemet, s 1957-ben állítottak elő először hibridvetőmagot.
