A gazdasági világválság utolérte a hulladékhasznosítást is. Először az Amerikai Egyesült Államokban kongatták meg a vészharangot, tavaly év végén. Az akkori hírek arról szóltak, hogy számos kisebb településen már leállították az újrahasznosítást az olyan, kevés hasznot hozó anyagok esetében, mint a műanyagok és a fémek. Az ország nyugati partvidékén a vegyes papírhulladék ára december elején 20-25 dollár volt tonnánként, szemben az októberi 105 dollárral. A tendencia nálunk is megfigyelhető.
A hazai áruházláncok évek óta szerződött szolgáltatókkal szállíttatják el újrafelhasználás céljából a maguk által termelt, majd külön gyűjtött, préselt kartont, műanyagot. Ez a tevékenység a környezet óvása mellett gazdasági szempontból sem elhanyagolható, bár a válság kezdete óta az ilyen típusú hulladék ára leesett: az áruházak beszámolója szerint jelenleg nagyon keveset, sőt néha már nem is fizetnek a szelektíven összegyűjtött hulladékért.
Növekvő környezettudatosság
Pedig végre elértük, hogy szinte mindenki tisztában van azzal, mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés. Az ÖKO-Pannon Kht. megbízásából a TNS Hungary Kft. 2008 végén készített országos, reprezentatív kutatása szerint a lakosság 96 százaléka tud erről. 2006-ban még csak 68 százalék, 2008-ban viszont már a megkérdezettek 76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy lakóhelyén lehetősége van a szelektív hulladékgyűjtésben való részvételre.
Ennek egyik összetevője, hogy a nagy áruházláncok politikájában egyre nagyobb szerepet kap a környezettudatosság: egyrészt mint szervezetek arra törekszenek, hogy működésük minél kisebb mértékben terhelje meg a környezetet, másrészt szeretnék fogékonnyá tenni a dolgozóikat és a vásárlóikat is a környezettudatos életvitelre. S az ilyen irányú igényeknek ma már meg is kell felelniük. Éppen ezért a legtöbb áruház parkolójában ott vannak a szelektív hulladékgyűjtő konténerek, ahová elkülönítve lehet lerakni a műanyag, az üveg- és a papírhulladékot.
Van, ahol ennél többet nyújtanak. „Mi lehetőséget adunk a veszélyes hulladék - kiégett izzók és fénycsövek, elemek és feleslegessé vált nejlonszatyrok - leadására. Ezeket az úgynevezett környezetvédelmi bútorokba lehet kidobni" - mondta el Gillemot Katalin, az Auchan Magyarország Kft. igazgatói asszisztense, aki szerint a vásárlóktól begyűjtött hulladék kezelése nem igényel nagy értékű beruházást, viszont mindennapi odafigyelést igen. Az áruházakban műszaki cikk vásárlásakor átveszik a lecserélt készüléket is Ezt egy ideje jogszabály írja elő, de az Auchannál már korábban ez volt a gyakorlat, mert a vevők igényelték ezt a szolgáltatást. Az évek során felfutás jellemezte ezt a fajta szelektív hulladékgyűjtési módot, de a vásárlóerő csökkenése, valamint a válság hatása a nem élelmiszer-ipari termékek kereskedelmének csökkenésében jól érzékelhető. Napjaink tapasztalata az, hogy csak a tönkrement műszaki cikkeket cseréli le a lakosság - jelezte Gillemot Katalin.
Átgondolt hulladékgazdálkodás
„A raktározás során és a húsüzemben is többutas szállítóeszközöket - görgős tárolókat, műanyag csereládákat, többször felhasználható zöldséges-gyümölcsös ládákat, speciális hússzállító konténereket és raklapokat - használunk. Ezzel a módszerrel csak a zöldség-gyümölcsnél évente körülbelül tízmillió kilogramm csomagolóanyag-szemetet spórol meg a cég" - tudtuk meg Laber Zsuzsától, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetőjétől, aki azt is elárulta, hogy egy évben 15 ezer tonna kartonpapírt és ezer tonna műanyag fóliát gyűjtenek össze szelektíven.
Hasonlóan csökkenti az áruházaiban keletkező hulladék mennyiségét a Metro is, hiszen például a zöldséget faládákban árulják, ezeket a vevők elvihetik, és többször is felhasználhatják. Viszonteladóik pedig hűtőboxokban szállítják a hidegen tartandó árukat, amelyeknek az akkumulátorait cserélik. Az irodáikban megtermelődött hulladék is szelektíven kerül a tárolókba. „Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy rendeléseink nyolcvan százaléka már az elektronikus számlázást is magában foglaló EDI-rendszeren keresztül bonyolódik le, amivel igen nagy mennyiségű papír felhasználását kerüljük el" - mondta el lapunknak Krubl Yvette kommunikációs vezető, hozzátéve, hogy a megüresedett papírdobozok egy részét jótékony célból a Magyar Élelmiszer Banknak adják, amely a hazai áruházak ajándékait ezekben juttatja el a rászorulóknak.
Nem jótékonykodik, hanem pénzt ad a Tesco, mégpedig a hulladékért. Az eldobható PET-palackok és alumíniumdobozok visszagyűjtését idén januárban kezdte meg az áruházlánc: öt darabért 5, illetve 10 forintot kapnak a környezettudatos vevők, levásárolható blokk formájában. Áprilisban már 49 hipermarketben lehetett beváltani az egyébként nem betétdíjas hulladékot. Hackl Mónika, a társaság kommunikációs vezetője elmondta, ahol jó a lakosság szemlélete, ott sokat visszaváltanak, s hogy elsősorban gyerekek és diákok élnek a lehetőséggel. Ez az a célcsoport, amelyben a legjobban bíznak, szerintük ugyanis ezt a korosztályt lehet a legjobban formálni, ők a legfogékonyabbak az ilyen kezdeményezésekre.
A környezet megóvása érdekében történő együttműködés a vásárlókkal függ attól is, hogy hol található az áruház - állítja Gillemot Katalin is. Budaörsön például az átlagnál gyakrabban kell a használtelem-gyűjtőket üríteni. Laber Zsuzsa elmondta, ők is évek óta gyűjtik ezeket, és - bár sajnos sok szemetet is begyömöszölnek a gyűjtőkbe - a próbálkozás sikeresnek mondható, hiszen tavaly 7590 kilogramm elhasznált elem gyűlt össze a csoport üzleteiből.
Nem lesz betétdíj
„Adataink szerint Magyarországon jelenleg 1,5 milliárd PET-palack kerül forgalomba egy évben, amelynek mindössze hét százaléka kerül vissza újrafeldolgozásra. A műanyag palackok összegyűjtésére tett erőfeszítések hazánkban gyengék, az igazi megoldás azok betétdíjassá tétele lenne" - állítja Szilágyi László, a HUMUSZ elnöke. Az áruházak próbálkozásai dicsérendők - a Cora tavaly decemberben vezette be az áruházi visszavételi rendszert budakalászi és törökbálinti áruházában -, de sajnos azt is eredményezik, hogy a pénzszerzés érdekében felhasogatják a szelektív hulladékgyűjtők oldalait, nagy kárt okozva ezzel a közösségeknek. A betétdíjas rendszer működik Németországban és Horvátországban, miért ne működne nálunk is, tette fel a kérdést Szilágyi László, aki szerint így lenne elérhető, hogy visszaáramoljon a kereskedelembe a másodnyersanyag. A HUMUSZ elnöke szerint ennél csak egy jobb megoldás létezik: az újratölthető csomagolás.
A kötelező betétdíjas rendszer bevezetését 30-40 milliárd forintra becsülte Dióssy László, a környezetvédelmi tárca szakállamtitkára, aki a Piac & Profitnak elmondta, hogy emiatt a válság közepette biztosan nem vezetik be. Ehelyett az önkéntes betétdíj lehet a megoldás.
