A fórumon az egész emberiség számára legfontosabb kérdésről folytattak tanácskozást: hogyan lehetne elérni, hogy a gazdasági fejlődés kevésbé szennyezze a környezetet, milyen módon lehet hozzájárulni az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés lefékezéséhez. (Amire Magyarországnak végre van már stratégiája.)

Előadásában Kovács László is arról beszélt, hogy az EU adópolitikája, a brüsszeli bizottság adópolitikai kezdeményezései miképp szolgálhatják ezt a célt. Egyik eszközként említette az energiaadózási irányelvet, amelynek felülvizsgálatát már előkészítették egy tavaly kiadott zöld könyvvel, vitaindító ötletcsomaggal, amelynek rendeltetése, hogy a témáról széles körű szakértői és társadalmi vita induljon.

Kibocsátásfüggő

A bizottsági tervek szerint módosítanák azt a jelenlegi szabályt, hogy az energiaadó kizárólag az energiatartalomtól függ, fejtette ki Kovács László. A jövőben az adó összegének csak mintegy a fele függne ettől, másik része az üvegházhatású gázok, mindenekelőtt a széndioxid kibocsátásától. Ez olcsóbbá tenné a megújuló energiákat, és a remények szerint hosszú távon akár 20 százalékkal csökkentené a kibocsátást. (Vannak kezdeményezések ennél nagyobb csökkentésre is.)

Szintén a klímavédelmet szolgáló adópolitikai példaként említette az uniós biztos, hogy az áruszállításban használt dízel üzemanyag jövedéki adójának minimumát megemeljék, és ezzel közelebb hozzák a legalacsonyabb és legmagasabb jövedéki adó- és árszintet. A jelenlegi nagy különbségek ugyanis úgynevezett üzemanyag-turizmust eredményeznek, mert sok kamion nem saját telephelyén, hanem szomszédos országokban tankol, hogy megtakarítsák az üzemanyagköltséget.

Kedvezményes áfakulcs

Kovács László példaként a gépkocsiadóztatásban javasolt változásokat említette, amelyek eredményeképpen az uniós országokban a gépkocsiadó jelentős részét - várhatóan a jövő évtizedtől már a felét - az autó károsanyag-kibocsátása határozza majd meg. Kovács beszélt arról a brit-francia kezdeményezésről is, hogy a hatékony energiafelhasználású termékek kedvezményes áfakulccsal kerülhessenek forgalomba. Elmondta, hogy a témáról folyik az egyeztetés, bár szakértők vitatják, hogy ez-e a leghatékonyabb módszer, hiszen technikailag nehezen kivitelezhető, mert egyrészt egyre energiatakarékosabb típusok kerülnek forgalomba, ami állandó változtatással és többletköltséggel járna, másrészt egyáltalán nem biztos, hogy az áfából eredő különbség a fogyasztónál maradna.

Kovács László azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság általában is ösztönzi az uniós tagállamokat arra, hogy az adózás struktúráján belül csökkentsék a munkára jutó adóterheket, a vállalatok nyereségének megadóztatását, és a költségvetés egyensúlyát inkább a fogyasztási vagy vagyonadók emelésével, illetve a környezetszennyezési adó növelésével igyekezzenek megtartani.

Tudjon meg többet a klímaváltozásról és a fenntartható fejlődésről!