Alapvető jogunk a víz - vagy mégsem?

Még mindig több mint 700 millió ember nem jut hozzá tiszta ivóvízhez, pedig megérné ezzel foglalkozni: minden egyes dollár, amelyet erre fordítanak, négyszeresen térül meg, a tétlenségnek viszont súlyos geopolitikai következményei lehetnek.

kép: Pixabay

A vízhez való jog alapvető emberi jog, de az ENSZ becslése szerint ma mégis globálisan körülbelül 783 millió embernek nincs közvetlen hozzáférése biztonságos ivóvízhez, a megfelelő csatornázottság hiánya pedig még több embert érint. Szub-szaharai Afrika és Dél-Ázsia kiemelten érintett, hiszen itt csak minden 3. ember fér hozzá a fent említett szolgáltatásokhoz. Dél-Ázsiában pedig csak a lakosság 41%-a ilyen szerencsés, a fejlett világnak viszont a 95%-a - közölte a HAND Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség.

A tétlenségnek ráadásul súlyos gazdasági, társadalmi és geopolitikai következményei lehetnek a jövőben. A még szorosabb együttműködés és az összehangoltabb munka éppen ezért elengedhetetlen a különböző szektorok és az érintett szereplők között. - a Fenntartható Fejlesztési Célok keretein belül majd ezért is jut kiemelt szerep a globális partnerségnek.

Az együttműködés fontosságára mutatott rá Ban Ki-mun ENSZ főtitkár még 2013-ban a Budapesten megrendezett magas szintű Víz Világtalálkozó alkalmából is. Felszólalásában a Főtitkár akkor kiemelte: az élelmezésbiztonság, valamint a mezőgazdaság, az ipar és a háztartások vízigényének összehangolása mellett a szanitáció kérdése is központi fontosságú, hiszen az a "fenntartható fejlődéshez vezető foglaló".

Ezeken túl viszont elengedhetetlen, hogy ne csak a döntéshozók és a nemzetközi szervezetek, de az egyéni felelősség kérdése is előtérbe kerüljön, hiszen a vízzel való takarékoskodás mindenhol prioritás kellene, hogy legyen. Míg ugyanis a kevésbé szerencsés régiókban a túléléshez minimálisan szükséges 4-5 liter víz előteremtése is problémás lehet, addig Magyarországon átlagosan 100-160 liter vizet használ el egy ember naponta, beleértve a táplálkozáshoz és a higiéniához szükséges vízmennyiséget is. (És élelmiszerből is évi negyven kilót dobunk ki.)

Okosabban kell használnunk a vizet
A vízkészletek felosztása és hatékony felhasználása nemzetközi szinten kiemelt jelentőségű a növekvő népességszám és a mezőgazdaság által használt kiugróan nagy mennyiség miatt. Magyarországon főként az egyenlőtlen csapadékeloszlás okoz problémát, ezért úgy kell az öntözéses gazdálkodást fejleszteni, hogy az a vízkészletek szempontjából fenntartható legyen.
A vízhez kapcsolódó problémákat a fejlett világ országai is kiemelten kezelik, éppen ezért 1991 óta minden évben – idén augusztus 23. és 28. között, megrendezik a Víz Világhetét Stockholmban, ahol nemzetközi szervezetek szakértői, politikusok és az üzleti szféra képviselői igyekeznek megoldásokat találni a vízellátáshoz kapcsolódó kihívásokra.

Az ez évi témaválasztás sem véletlen. A 2015-ös év ugyanis mérföldkőnek számít a nemzetközi fejlesztés területén, hiszen a 2000-ben az ENSZ által elfogadott és az év végén lejáró Millenniumi Fejlesztési Célokat idén ősztől egy új keretrendszer váltja fel. Szeptember végén, az ENSZ 70. Közgyűlésén fogják megvitatni és elfogadni a Fenntartható Fejlesztési Célokat, amelyek többek között várhatóan a vízhez való hozzáférés és a szanitáció területén is ambiciózus célkitűzéseket tartalmaznak majd. A következő 15 évre ezek határozzák majd meg a nemzetközi segítségnyújtás irányait és prioritásait, így a víz kérdéseit is jelentősen érintik.

A Millenniumi Fejlesztési Célok 2000-es kitűzésekor a nemzetközi közösségnek komoly ambíciói voltak a vízhez és a megfelelő csatornázáshoz való hozzáférés terén: megfelezni a Föld lakosságának azon arányát, akik nem jutnak közvetlenül biztonságos ivóvízhez és nem állnak rendelkezésükre megfelelő szanitációs feltételek. A biztonságos ivóvízhez kapcsolódó célt ugyan globálisan elértük, de továbbra is kihívás az egyes régiók fejlődésének eltérő üteme, valamint a szegények és a jómódúak vízhez és csatornázáshoz való hozzáférése közötti súlyos aránytalanságok: az adatok szerint például a dél-ázsiai régió legszegényebb 20%-ának szanitációs körülményei 1995 és 2008 között alig javultak.

Ugyan a 2000-es évek óta a világ egyre többet költ kapcsolódó fejlesztési projektekre, vízminőség-javításra és szanitációs programokra még így is arányaiban kevesebb forrás jut, mint más fejlesztési területekre. Pedig a ma erre a két területre fordított összegek a WHO becslése szerint komoly megtérüléssel járnak: minden egyes dollár, amit ma erre fordítunk négy dollár megtakarítást hoz a jövőben.

Még sosem volt ilyen szomjas a bolygó
Kifogyunk a tiszta vízből – figyelmeztet az ENSZ legfrissebb jelentése. Miközben több mint hétszázmillió ember még mindig nem jut ivóvízhez, elképesztő pazarlás folyik ott is, ahol néhány éven belül ellátási problémák jelentkezhetnek.

Véleményvezér

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon  

Két ábra mutatja, hogy az európai országokban hogyan változott a zöldségek és gyümölcsök ára 2014 és 2023 között.
Szenzáció a magyar költségvetésben

Szenzáció a magyar költségvetésben 

Meglepő számok a nyugdíj költségvetési sorain.
Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba

Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba 

A kormánytagok luxusutazásai lassan mindennaposak.
Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban

Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban 

Az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójában mindenki alá értünk Európában.
Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo