A világ szétesőben van a szakember szerint, aki az okok közül kiemelte, hogy a nyugati világ immár száz éve versenyez egymással és nem együttműködik, amely pedig a gondok megoldásának első lépése lehetne. Ugyancsak problémának nevezte, hogy a gazdasági/politikai szereplők nem a legfontosabb kérdésekkel, például az egyenlőtlenséggel, a szegénységgel, vagy a környezeti hatásokkal foglalkoznak, így részben ennek is köszönhető a mostani összeomlás. A válság Kerekes szerint azt is bebizonyította, hogy a biztonság érdekében szükség van a nagyobb állami szerepvállalásra.

Általában nem azzal foglalkozunk, amivel kellene, így a kis változásokra is figyelmet kellene szentelni, nemcsak a nagy, egyszeri problémákra" - vélte Kerekes Sándor. Példaként említette, hogy egy árvíznél azonnal összefognak az emberek, ám ha a megelőzésről van szó, például gátmegerősítésről, akkor már közel nem ekkora az összhang. Ugyancsak ide kapcsolódik az ivóvíz kérdése, melynek köszönhetően egyre kevésbé termékenyek a férfiak, vagy a nők oktatása: asszonyaink 30-35 éves korukig tanulnak, így nem meglepő, hogy egyre későbbre tolódik a gyerekvállalási kedv - hangsúlyozta a szakember, hozzátéve, hogy ezek is megváltoztatják az életünket, ám egyelőre olyan kis mértékben, hogy senki sem foglalkozik velük.

Kerekes szerint tehát nem lehet folytatni azt, ahogy ez idáig éltünk, változásokra van szükség. Ilyen lehetne például, hogy kevesebb autó közlekedjen az utakon, hiszen a szakember szerint ugyanezt a mobilitást ötödannyi gépjárművel is el lehetne érni - csak egy kis „józan ész és lemondás" hiányzik.

A fejlődés során figyelni kell a társadalmi feszültségekre is

2050-re a Föld lakossága elérheti a kilencmilliárd főt, míg a prognózisok szerint Európa lakossága nem, vagy csak minimális mértékben fog gyarapodni. Ennek következtében előfordulhat, hogy amíg az öreg kontinensen élők 40-50 ezer euróból élnek meg, addig a szegényebb régiókban alig egy-kétezer eurót keresnek - ez pedig olyan nagy társadalmi feszültségekhez vezethet, amelyet "nem fogunk tudni elviselni".

Amennyiben tovább gyarapodik az európai lakosság, akkor az uniós célok, tehát többek közt a 20 százalékos széndioxid-kibocsátás csökkentés, a megújuló energiák arányának 20 százalékra való emelése nem lesz többé vállalható, mivel a több ember több energiát igényel - hangsúlyozta az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke. Szerinte Európa elhatározása önmagában egyébként sem járna sok eredménnyel, hiszen „globális összefogás nélkül, nehezen érhetünk el az egész Földre kiható eredményeket".

 A Cégek a fenntartható világért című konferencia tematikáját, előadásait és kerekasztal-beszélgetésekről készült beszámolókat itt találja.