Erdélyiné Forgó Erzsébet, az UFS Group Credit üzletágvezetője olyan önfenntartó ingatlanokról és társasházakról beszélt a hallgatóságnak, amelyek szinte nulla energiaköltséggel működnek Magyarországon. A lakóingatlanok környezettudatos felújítására eddig nagyon kevesen vállalkoztak, pedig állami támogatással és hitelből bőven meg lehet oldani. Egy ilyen felújítással egy 53 négyzetméteres panellakás 38 ezer forintos fűtésszámláját akár 5800 forintra lehet mérsékelni. Egyik támogatási lehetőség a Napkollektor pályázat, amellyel az elnyerhető maximális összeg 800 ezer forint. A Solanova referencia ház Debrecenben jól mutatja, hogy passzívház technikákkal egy panelépület fűtési energiafelhasználása is akár 85 százalékkal csökkenthető. Nemcsak az energiaköltségek, hanem a széndioxid-kibocsátás is csökkent, s a Solanova házból a lakók már nem akarnak elköltözni. Környezettudatos felújításokhoz ma már hazai és uniós pályázatok, banki hitelek, lakástakarék-pénztárok és egyéb pénzügyi szolgáltatások is segítséget nyújtanak, amire szükség is lehet, hiszen egy öko-ház akár 100 évet is kibír!

Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a fenntarthatóságért igazgatója Gömörszőlőst, a fenntartható falut mutatta be a konferencián megjelenteknek. A múlt században még 400, mára azonban csak 70 lakossal rendelkező faluból az elmúlt évtizedekben a városokba költöztek a fiatalok, így csak a tehetetlen, idős, és szegény emberek maradtak, s lassan a vegyesbolt is bezárni kényszerült a forgalom visszaesése miatt. A helyzetet mindenképpen kezelni kellett, s a megoldást a fenntartható fejlődés elveinek gyakorlati alkalmazásában találták meg. Termeli kellett, a helyi termékeket pedig el kellett tudni adni. A profitot pedig beáldozni a köz javára, tehát egyenlően elosztani a programban résztvevők között. „A haszon szétosztása egy vertikumban azt jelentette, hogy a profitot nem termelő ágazatok sem mentek tönkre" - fogalmazott Gyulai Iván. A fenntartható falu programban az ökogazdálkodás, a természetvédelem és a helyi kézművesség került a középpontba. Magas minőségű kézműves termékek, például biogyapjú előállításába fogtak, és bedolgozókat alkalmaznak. Emellett alumínium dobozokból aszalóberendezést építettek, házi szennyvíztisztító berendezéseket kreáltak, ami 30 százalékkal csökkenti a vízfogyasztást és környezettudatos látogatói központot építettek. A 80 centiméter vastag falakat újrahasznosított, darált hulladékkal töltötték fel. Az épület 11 tonnás kályhája pedig 11 kilogrammnyi fával 3 napig meleget ad. „A fenntartható rendszerek kiépítéséhez és működtetéséhez nincs szükség talicskányi pénzre" - vonta le a tanulságot Gyulai Iván.

Kohajda László, Kecskemét független önkormányzati képviselője zöld, fenntartható várost kíván faragni Kecskemétből. A cél egy gazdaságilag-környezetileg fenntartható város, ahol érvényesül a holisztikus rendszerszemlélet. Kohajda László ezért megalapította a Mozgalom az Átalakuló Kecskemétért szervezetet, amely tudatosan készül a közelgő olajszegénységre. Reméli, hogy egyre többen csatlakoznak majd hozzá, hiszen a zöld dolgokat, a közösségi programokat egyelőre nem jutalmazzák a választók.

„Pázmándon minden az emberekről szól, a legfontosabb erőforrás a humán erőforrás" - kezdte előadását Dr. Virányiné dr. Reichenbach Mónika, Pázmánd polgármestere, aki tudatos fejlődés aktivistának tartja magát. Pázmánd egy önszerveződő táradalom, ahol mindenki dolgozik, el- és fenntartja magát. A gyerekekre alapoznak, „Pázmánd a gyermekek királysága"; környezettudatosságra nevelik őket, és igyekeznek idejekorán felismerni és kihozni belőlük a tehetséget. Minden újszülött után a szülők ültetnek egy fát. A tudatos környezeti nevelés jegyében a Jane Goodall Intézettel közösen ökonapokat is tartanak, ahol a generációk együtt vesznek részt. „Büszkék vagyunk a Föld Órája programunkra és arra, hogy a Föld Napján a legtöbb önkéntes Pázmándról érkezett" - mondta a polgármester. Pázmándon ma a helyi termelők terményeit fogyasztják, csak teljes kiőrlésű gabonát használnak, ezen kívül angol nyelvet, úszást és népművelést oktatnak. A tehetséggondozásra is kiemelten odafigyelnek, hiszen a gyermekek jelentik a jövőt.

„A cél az, hogy a dm-et és együttműködő partnereit olyan vállalatként pozicionáljuk, amely gondoskodik vásárlóiról és a környezetről. Ez plusz értéket jelent a piacon lévő versenytársakkal szemben" - emelte ki Kanyó Roland, a dm Kft. szortiment és PR-menedzsere. A dm mindenekelőtt a szegény családokon próbál segíteni. „Együtt egymásért" név alatt két CSR projektet dolgozott ki. A nap gyermekei kampány a napsugarak elleni védekezés fontosságát tűzte zászlajára. Célja a gyermekek és a szülők tájékoztatása, valamint napvédő krémekkel való ellátása volt. A második, „Együtt a babákért" kampány célja pedig a szociálisan hátrányos helyzetű kisgyermekes családok megsegítése volt havi/éves pelenka-adomány formájában. „A fenntarthatóság számunkra stratégiailag fontos téma. Természetet kímélő termékeket fejlesztünk, újrahasznosítható PET flakonokat és bio alapanyagokat használunk, továbbá újabban kuponokat osztogatunk azoknak, akik nem kérnek szatyrot" - tette hozzá Kanyó Roland.