Egyre több élelmiszer-nagyáruház állít fel külön polcrendszert a bioélelmiszereknek, a fővárosban és vidéken mind több biobolt nyílik, mégsem mondhatjuk, hogy Magyarországon virágzik a vegyszer- és egyéb mesterséges beavatkozástól mentes élelmiszerek vásárlása. A megművelhető magyar földterület nagyjából 2 százalékán, 122 ezer hektáron folyik ökogazdálkodás, de a bővülés a 2004-es csúcsév (133 ezer hektár) után megfordult, és azóta is stagnál a magyar bioszektor teljesítménye.

Módosított gének nélkül

A termelés és a termőterületek méretének stagnálását a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke is csak ideiglenesnek tartja, hiszen "a magyar mezőgazdaság kifejezetten jó helyzetben van ezen a piacon". Ennek oka egyrészt a magyar agrártermékek hagyományosan jó híre a biotermékek legnagyobb felvevőpiacain - Németország, Ausztria, Svájc -, másrészt az a tény, hogy Magyarország nem vág bele a génmódosított élelmiszerek (GMO) termelésébe.

- A Gráf miniszter úr által szóban többször megerősített tény tovább növelheti a magyar ökotermékek iránti keresletet, hiszen az elmúlt években konkurenciává vált Kazahsztán, Kína vagy Argentína támogatja a GMO-t, ami természetesen azzal jár, hogy az ökogazdálkodással érintett területek óhatatlanul is "megfertőződnek" génmódosított növényekkel - magyarázza Czeller Gábor. A bioélelmiszereket kereső fogyasztók és az ökogazdálkodást ellenőrző szervezetek természetesen ezt nem veszik jó néven, így ezek a szállítók óhatatlanul versenyhátrányba kerülnek.

A nyugat-európai piac a következő években korlátlan mennyiséget fel tud venni a magyar ökogazdálkodás terményeiből, így a magyar termelők és feldolgozók is elindultak a nagyobb hozzáadott érték irányába, hiszen pár éve még 90 százalék felett volt az alapanyagexport aránya, ma pedig már 85 százalék alatt van.

A Magyar Biokultúra Szövetség elnöke még egy előnyt említ: a Kárpát-medencében a sajátos mikroklíma miatt ritka magas szárazanyag-felhalmozódás megy végbe a gyümölcsféleségekben, ami egyúttal jobb íz- és zamatanyagot is jelent, így még az is előfordul, hogy a "spanyol szilvához magyart kevernek".

- Egy ökológiai gazdálkodó földjén a termésmennyiség egy év alatt 60-70 százalékkal is változhat, aminek a következményeit a piac az eladási árban nem tolerálja - mondja Czeller, aki szerint Svájcban a felvásárlási árak az elmúlt három évben mindössze 10 százalékkal emelkedtek, pedig tavaly katasztrofális év volt. - Ráadásul, amíg az ökoöldségfélék termesztésével foglalkozó osztrák gazda egy hektárra körülbelül 250 ezer forintnyi támogatást kaphat, addig az ennek a töredékéből gazdálkodó magyar termelőnek nincs lehetősége olcsóbban adni a termékeket.

Óvatos fogyasztók

A legkedveltebb bioélelmiszerek Magyarországon - ahogyan az Európai Unió országaiban általában - a zöldség, a gyümölcs és a tojás. Az AC Nielsen piackutató legfrissebb, 2007 decemberében publikált felmérése szerint magyar vásárlók 51 százaléka saját egészsége érdekében vásárol kisebb-nagyobb rendszerességgel bioterméket. A magyarok egyébként az európai átlagnál gyakrabban említik gyerekeik egészségét: 26 százalék válaszolta azt, hogy szülőként vásárol - ez utóbbi arány az európai átlagnál (16 százalék) lényegesen magasabb. Az unió tizenkilenc országában átlagosan 16 százalék említette a biotermelés kedvező környezeti hatását mint fogyasztásának fő mozgatórugóját. Az átlagot leginkább a környezettudatos négy skandináv ország válaszadóinak aránya haladja meg. Magyarország 9 százalékos mutatójával Lengyelország és Ausztria után következik, csak Csehországot előzi meg. A nem vásárlás indoka minden második európai megkérdezettnél a túl magas ár volt, 16-16 százalék nem hisz a bio egészségesebb voltában, illetve abban sem, hogy a bioélelmiszert valóban olyan természetes körülmények között állítják elő, mint ahogyan azt a termelők állítják.

Biozöldség- és -gyümölcstermesztés csak pár ezer hektáron folyik Magyarországon, és jelenleg csak egy igazán nagy, ellenőrzött biopiac működik Budapesten, ahol nem minden termelő jut lehetőséghez.

- A biotermékek népszerűségének nem tesz túl jót, hogy a piac monopolhelyzete miatt az árak az egekbe szöknek, és néhány esetben az osztrák vagy akár a svájci biopiaci árakat is túlszárnyalják - mutat rá a helyzet visszásságára a Hungária Öko Garancia Kft. ügyvezetője. Kovács Dóra szerint az utóbbi időben még egy visszás folyamat figyelhető meg a biotermékek értékesítése területén: a nagy üzletláncok egyre több saját márkás import bioterméket forgalmaznak, ami egyrészt jó, mert ezáltal sokkal szélesebb fogyasztói rétegekhez jutnak el ezek a termékek, mint az egyéb csatornákon keresztül, másrészt viszont nagyon hátrányos a kis bioboltok megélhetésére nézve, amelyeknek pedig hatalmas szerepük van a "bioeszme" életben tartásában és terjesztésében.

Teljes cikk a Piac és Profit magazin októberi számában.