Az ammani vezetés energiahatékonyságot vezet be fegyveres alakulatainál. Az új előírás a járművek motorját érinti, különös tekintettel a régi gépkocsikra. Jordánia az első a világon, amely az energiahatékonyságot fegyveres erőinél is alkalmazza, nem csupán a közhivatalok létesítményeiben és az államigazgatási folyamatokban. A közel-keleti ország eme törekvése az ENSZ-nek leadott emisszió-csökkentési vállalások tételes ismertetésében bukkant fel. Más kormányok nem gondoltak effajta modernizálásra. A vállalásaikat közzétevő országok nagy része a magánszektorban és a nagy gázkibocsátó ágazatokban szükséges öko-tudatos változtatásokra koncentrált (főként a közlekedés, a mezőgazdaság, a gyáripar és az energiafelhasználás terén).

Ökológiai bakancsnyom

A világ második legnagyobb üvegházgáz-kibocsátó országa, az Egyesült Államok szintén lépéseket tett arra, hogy csökkentse hadserege ökológiai lábnyomát, pontosabban bakancsnyomát. Beszállítói, mint a Lockheed Martin vagy a Boeing azt állítják, hogy törekednek a tevékenységükkel járó emisszió csökkentésére. A Honeywell által gyártott szigetelő habarcs például Irakban 45 százalékkal csökkentette a légkondicionálók igénybevételét a sivatagi katonai sátrakban.  

A kevesebbet fogyasztó teherautók, tankok, hajók és repülők nemcsak a mérgesgáz-kibocsátást mérséklik, de katonai szempontból is kisebb kockázattal járnak, mert kevesebbszer kell üzemanyag-utánpótlást szállítani a veszélyes harci zónákba.

Furcsa módon Európában nem figyelhetők meg hasonló törekvések. Ezt biztonságpolitikai szakértők annak tudják be, hogy a "zöld mozgalom" köreiben a fegyverkezés eleve negatív dolognak számít, és nem akarják azzal legitimizálni, hogy zöldülésüket segítik.