A könyv német társszerzője szerint a ma divatos zöld erőfeszítések zöme a társadalmon belül csak a bűntudatébresztést szolgálják. A globális felmelegedés elleni harc jegyében szükségesnek vélt ökológiai lábnyom-csökkentés azt sugallja, hogy legyünk kevésbé rosszak a klímára, sőt, az lenne a legjobb, ha nem is léteznénk - vélekedett a tudós. Ez csúcsosodik ki abban a közvélekedésben, hogy a Föld túlnépesedett és nincs elég erőforrás ennyi embernek, ám szerinte akár 20 milliárd embert iós el tudna tartani a bolygó, a következő 5 milliárd évre pedig elegendő energia áll rendelkezésre. A nap energiája a jövőben hatékonyan hasznosulhat, például egy, a Stanford Egyetemen kutatott speciális festék segítségével, amely rendkívül hatékonyan nyeli el nap sugarait.
Ehhez képest a világ összes hangyájának a tömege négyszeresét teszi ki a Földön élő 6,5 milliárd emberének, a hangyatársadalom az emberekével ellentétben mégis harmóniában él a természettel - mutatott rá Michael Braungart. Szerinte nem környezeti, túlnépesedési, hanem tervezési, technikai problémával küzd jelenleg az emberiség. Az emberek által használt termékek nem elég jók. Úgy kellene azokat megtervezni és használatuk után kezelni, hogy a természetes anyagfolyamatokba kiselejtezésüket követően bekapcsolódhassanak. Azért sem jók a termékek, mert elsősorban az olcsó termelés a cégek érdeke, a gyermekek játékai például kifejezetten toxikus anyagokat tartalmaznak - mutatott rá a professzor, aki néhány éve a Fehér Házban az őt kitüntető George Bushnak is azt mondta, nem Irakban kell keresni a tömegpusztító fegyvereket, hanem a gyerekszobákban.
Nem kell a fa
A professzor nem ismeri a "hulladék" fogalmát, szerinte a használatot követően minden anyag képes a természet táplálására, legjobb esetben pedig zárt rendszerben az újrahasznosulásra. Példaként saját könyvét említette, amely nem papírból, és még csak nem is újrahasznosított papírból készült, hanem műanyagból. Így nem kevesebb fát kell kivágni, hanem egyáltalán nem kell fát kivágni - jelezte. Nem az emberek rosszak, hanem az egyetemek nem elég jók még ahhoz, hogy az ipari tervezés és a különböző termékek használata harmóniában legyen a természettel.
A "lehetőleg a legkevésbé rossz megoldásra való törekvés" helyett arra van szükség, hogy a gyártók a jóra törekedjenek. Amíg azonban az ugyancsak divatos ökohatékonyság lebeg a gyártók szeme előtt, addig olcsó dolgokra törekednek, amelyek ha kis mértékben, de károsak a környezetre - közölte. A szép dolgok sosem hatékonyak - mondta a professzor, aki szerint a A természet sem hatékonyan működik, hiszen nagyon energiapazarló folyamat egy fának a tavaszi kivirágzás... Hatékonyság helyett véleménye alapján az ökohatásosság a fő szempont, azaz a természet körfogását kedvezően befolyásoló iparra, építészetre van szükség. Nem ez a helyes út, a szén-dioxidtól nem megszabadulni kell, hanem felhasználni, hiszen a szén-dioxid egy értékes tápanyag a természetben - jelezte Michael Braungart.
A Bölcsőtől bölcsőig című könyv a HVG Kiadó gondozásában jelent meg 4 ezer példányban, a megjelenés 5 millió forintos költségét a Holcim Zrt állta.
