A globális kapitalizmus másik jellemzője, hogy nem egyszer, nem kétszer csapta már be a többséget: elég csak a mostani válságra gondolni, amikor az egyéni haszonból lett közösségi ráfizetés - hangoztatta Gergely Sándor. A jelenlegi helyzetet az sem segíti a szakember szerint, hogy a lakosság érdekeit, a közérdeket - amelynek a fenntarthatóságot kell képviselnie - a legtöbb esetben megfogalmazni is nehéz, nemhogy végrehajtani.
Az igazgató szerint nem segíti a megújuló energiák helyzetét, hogy nincs az ügyben kidolgozott nemzeti stratégia, de az sem, hogy az állam sem mindig a legmegfelelőbb célokra költi a forrásokat: a támogatások többsége a multikhoz jut el és nem a lakossághoz. Ami pedig a lakossághoz kerül, azt néha ésszerűbben is fel lehetne használni: az elmúlt évek földgázár-támogatásaiból a lakásállomány harmadát le lehetett volna szigetelni.
Gergely Sándor előadása:
A helyzet tehát szomorú, főleg annak tekintetében, hogy bár hazánk rendkívül jó agráradottságokkal rendelkezik, az állatállomány mégis a fele a kilencvenes években mérteknek. Szerinte a magyar ökoipart, főleg a biomassza területén kellene felhúzni, hiszen a Balkán és Kelet-Európa tárt karokkal várná ezt a „jövőt szolgáló" iparágat. Egy komoly stratégiával, nemhogy az EU által kért 13 százalékot, hanem akár 20 százaléknál is nagyobb részarányt érhetnénk el a megújuló energiákkal - hangsúlyozta Gergely Sándor.
Van kormánystratégia, de megöli a pénzhiány
Az elmúlt években 30 százalékkal nőtt a légkör széndioxid-, 150 százalékkal a metántartalma, de a nitrogénoxid részaránya is igen jelentős mértékben megemelkedett - jelentette ki Szerdahelyi György, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) osztályvezetője. A tudósok szerint a széndioxid mennyiségét 60, a metánét pedig legalább 20-25 százalékkal kellene csökkenteni, ezt a célt pedig egyértelműen az energiahatékonyság növelésével, vagy a megújuló energiák terjedésével lehetne elérni.
Az országnak van stratégiája, hiszen 2008-ban több ambiciózus programot is elkészített a kormányzat, amelyekben felmérték, hogy mely területeken, meddig lehet eljutni - közölte az osztályvezető. Szerinte a legnagyobb problémát a pénzhiány jelenti, amely a jelenlegi válságban a korábbiaknál is jelentősebb. A kormányzat elképzelései szerint 2020-ra 15 százalékra növelnék a megújuló energiák arányát, ami háromszoros növekedést jelentene a jelenlegi helyzethez képest. Ugyancsak fontos lépés lenne az energiahatékonyság népszerűsítése, amellyel a remények szerint 20 százaléknyi energiát spórolhatna az ország.
Magyarország adottságai nagyon jók, így például a geotermikus termelést akár a 15 szeresére is növelhetnénk, ám figyelembe kell venni a hátrányokat is, így például azt, hogy a veszteségek miatt a geotermikus hőt nem lehet túl nagy távolságokra szállítani - közölte Szerdahelyi György. A napenergia a szakember szerint egyelőre túl drága, így egyelőre csak a melegvíz előállítására érdemes használni, ezzel szemben a biomasszában nagy lehetőségeket lát. Elmondása szerint éppen ezért ebbe az irányba indult a kormány stratégiája, melynek "nemcsak a termelési, hanem a felhasználói oldalt is támogatnia kell."
Nem várhatunk mindent mástól
A kutatások szerint az emberek nem az anyagi jólétre vágynak, hanem emberi kapcsolatokban gazdag, boldog magánéletre - nyitotta előadását Pataki György, a Szent István Egyetem docense. Szerinte, ha rosszul érezzük magunkat a rendszerben, vagy akár úgy érezzük, hogy a rendszer nem tesz annyit egy adott ügyért, például a klímaváltozásért, amennyit kellene, akkor aktivizálnunk kell magunkat, ki kell kényszeríteni, hogy a rendszer megváltozzon. "Ne csak a kormánytól és a vállalatoktól várjuk a megoldásokat, hiszen fogyasztóként, munkavállalóként is sokat tehetünk" - hangsúlyozta a szakember.
Pataki szerint a vitakultúra, más szóval a párbeszéd azaz út, amely a fenntartható társadalomhoz vezet. "Ideje magunkba nézni, hogy részt veszünk-e ezekben a folyamatokban és ha igen, akkor csak elmondjuk-e a véleményünket, vagy képesek vagyunk meghallgatni is a másikat " - vélte a szakember, aki szerint az aktív állampolgároknak kényszerítő hatalma is lehet a döntéshozók számára.
„Megtelt" a Föld
Az ismereteink egyre inkább gyarapodnak, ezzel párhuzamosan egyre kisebb szegmenseket fognak át a tudományágak - közölte Vida Gábor, akadémikus, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagja. Szerinte ennek megfelelően egyre kevesebben látják át az összefüggéseket, így hiába dolgoznak eredményesen a saját területükön, mivel nincs meg a szükséges összhang, igaznak bizonyulhat a mondás, miszerint "a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve".
Szerinte krízis, válság már korábban is volt, ám fontos különbség, hogy mára "megtelt a Föld" így túlhaladtuk a még fenntartható mértéket. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy például egyre kisebb az olajkészlet, ráadásul már közel sem olyan gazdaságos ennek kitermelése, mint korábban volt. "Amíg régebben 1 hordónyi olaj energiájából 100 hordót termeltek ki, addig mára ez az arány lezuhant 10-20 hordóra. Bár a megújuló energiák közül a szél és a víz jó mutatókkal rendelkezik, a biomasszánál inkább 1:1 az arány, tehát körülbelül annyi energiát használnak a termeléshez, mint amennyit megtermelnek. Hogy mégis pörög ez az iparág, az a támogatásoknak köszönhető. Ez szerinte nem tartható, így bár ez nem könnyű, forradalmi változás kell.
