A Forest Europe, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az Agrárminisztériummal és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal (NAIK) közös rendezvényén népszerűsítették az agrár-erdészetet, mint a mezőgazdaság egy fenntartható modelljét. A résztvevők több mint 20 európai országból, Kanadából és számos nemzetközi szervezet képviseletében érkeztek.
Több erdő = jobb talaj
Az agrárerdészet egy dinamikus, ökológiai alapú természeti erőforrás gazdálkodási módszer, ami magában foglal hagyományos és modern talajhasználati megoldásokat egyaránt. A fák bevonásával a mezőgazdasági termelésbe, ezen megközelítés szélesíti a termelés spektrumát és jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti előnyhöz juttatja a gazdálkodókat.
A mezőgazdasági területek nagy részén fellelhető valamiféle környezeti probléma, melyek egy része ezzel a módszerrel kiküszöbölhető lenne. Segít a talajromlás és elsivatagodás ellen, megóvni a biológiai sokféleséget és a talaj termékenységét, és a megfelelőbb vízgazdálkodásban is. Emellett csökkenti az erdőtüzek gyakoriságát és intenzitását, melyek a mediterrán országok mellett hazánkban is előfordulnak.
Kisebb ökológiai lábnyom
A régiónkban nagyrészt feledésbe merültek ezek a módszerek, de számos európai országban viszont hagyományosnak mondhatók az agrár-erdészeti megoldások. 2007 óta ez az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának támogatását is élvezi.
A legelterjedtebb a legeltető állattartás ötvözése erdővel borított területekkel. Ausztria és Svájc hegyi lankáin, illetve a Mediterráneumban ezek gyakran gyümölcsfákat jelentenek. A szélfogó erdősávok főleg a posztszovjet köztársaságokban gyakoriak; Ukrajnában például több mint 200 éve használják ezeket.
Egy másik példa, ami bemutatásra kerül a találkozón, Írországé, amely az állattartás széndioxid-terhelését igyekszik csökkenteni agrár-erdészeti módszerek bevetésével.
