Az Egészség tématerületen a Szint+: Szintetikus kémia és biokémia elnevezésű projekt kapott támogatást, melynek vezetője Dr. Perczel András egyetemi tanár. A kutatási munka középpontjában részben olyan kismolekulák létrehozása áll, melyek a gyógyszeriparban is nagy jelentőséggel bírnak, és új távlatokat nyithatnak egyes betegségek kezelésében. A projektben egyrészt kulcsfehérjék és hatóanyagok fejlesztését és szerkezetvizsgálatát valósítják meg a 2-es típusú cukorbetegség, egyes neurodegeneratív betegségek, onkogén- és izom-fehérjék, illetve egy szteroidrezisztens vesebetegség kapcsán. A másik fő fókusz a természetben előforduló bioaktivitású vegyületek, potenciális hatóanyagok szintézise és költséghatékony méretnövelése, azok piaci hasznosítása, valamint a személyre szabott gyógyítást megalapozó irányítópeptidek és bifunkciós linker-könyvtárak létrehozása.

Az Ipar és digitalizáció területen az Alkalmazásiterület-specifikus nagy megbízhatóságú informatikai megoldások projektet támogatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. A tématerület vezetője Dr. Horváth Zoltán egyetemi tanár. A kutatások a gazdaság legégetőbb kihívásaihoz illeszkedő alkalmazási területeket céloznak meg – figyelembe véve azt, hogy a rendszerhibák kihatnak mindennapi életünkre, kockázatot jelentenek egészségünkre, adatvédelmi, biztonsági problémákat hordoznak, hatalmas gazdasági hátrányokat okozhatnak, sőt, biztonságkritikus rendszerek esetén még az életünket is veszélyeztetik. Hat kutatócsoport (Autonóm rendszerek, Agrárinformatika, Szoftveripar, Digitális szolgáltatások, Mesterséges intelligencia és Matematika és optimalizáció) felállítását tervezik. A nevesített területeken évtizedek óta zajlik kutatás az ELTE-n, számos hazai és nemzetközi pályázat támogatásával. A kutatási eredményeket újonnan induló oktatási programok is hasznosítják.

A Kultúra és család tématerületen a Közösségépítés: család és nemzet, hagyomány és innováció kutatás kapott támogatást, melynek vezetője Dr. Csorba László egyetemi tanár. A tématerület azt a hosszú távú feladatot tűzte maga elé, hogy feltárja, európai múltunkban és a világ velünk kölcsönhatásban élő nagy kultúráiban az egyes korszakok és térségek milyen mértékben, formákban és milyen értékvilággal foglalkoztak a nemzet fennmaradásának és gyarapodásának legfőbb letéteményesével, a családdal – miképp emelték a civilizációs erőfeszítések középpontjába, így hatva közvetetten vagy közvetlenül a kedvezőbb népesedési folyamatokra. E tapasztalatok birtokában a jelenre és a jövőre vonatkoztatva is meg lehet fogalmazni olyan javaslatokat, amelyek a tudomány- és a kultúrpolitika eszköztárán keresztül hozzájárulhatnak a közösségépítéshez, a nemzet megerősítéséhez.