A kétéves program keretében 23 kilométernyi veszélyes távvezetéket váltanak fel földkábellel, 50 kilométeren védőkerítést építenek ki a 33-as főút mentén. Élőhely-rekonstrukciós fejlesztéseket valósítanak meg és a vizes élőhelyek megőrzésével a haltermelés jövőjét is biztosítani kívánják.

Élőhely-rekonstrukciós fejlesztésekre 550 milliót költhetnek, ebből komplex tájrehabilitációt is megvalósítanak. Ennek keretében mintegy 300 kilométer használaton kívüli gát- és csatornarendszert számolnak fel, továbbá Európa vízimadarakban egyik leggazdagabb élőhelye, a Hortobágyi Öregtavak rekonstrukcióját is elkezdik.

Évi 220 ezer turista

A Hortobágyi Nemzeti Park Magyarország első nemzeti parkjaként jött létre 1973-ban. Területe 82 hektár és az ország négy megyéjébe is kiterjed. Közép-Európa legnagyobb füves pusztáját az UNESCO 1999-ben a világörökség részévé nyilvánította. A park igazgatósága Debrecenben található. A Hortobágyra látogatók számát a szakemberek 200 000-re becsülik évente, ám a turisták 80 százaléka csak egy körutazás állomásának tekinti a nemzeti parkot. Csak 20 százalékuk marad  napokig vagy hetekig a Hortobágyon, melynek neve olyan folklorisztikus jelenségekkel forrt egybe, mint a csikós és ménese, vagy a szürke marha gulya.