A század elején alapított "The Work Foundation" nevű brit civilszervezet kutatásvezetője a hangsúlyozta, hogy a felelős cégeket nem pusztán filantrópia, hanem üzleti érdek készteti a CSR-re. Stephen Bevan kiemelte, hogy nagyon fontos az együttműködés a különböző felek között. Elmondta, hogy a fenti projekt sem lehetett volna sikeres a helyi önkormányzatok támogatása nélkül, mert a projektet indító cég csak ezek segítségével tudta meggyőzni eleinte idengenkedő vevőket arról, hogy mennyire fontos lehetőséget adni a társadalom szélére sodort embereknek arra, hogy újra munkába állhassanak.

A Work Foundation szakembere szerint a brit cégek a CSR úgynevezett belső aspektusával(munkafeltételek, felelős vállalatirányítás) nem nagyon foglalkoznak: több szó esik a fogyasztói egészségről, pedig véleménye szerint ez nem az üzleti szervezetek dolga lenne (Szerinte nem az adott cég felelős, ha valaki túl gyakran eszik gyorsétteremben). A közép- és kisvállalkozások kapcsán elmondta, hogy bár ezek óriási súlyt képviselnek az uniós gazdaságban, a négymillió brit kis- és középvállalkozás többsége nem nagyon ismeri, vagy pedig az üzleti szemponttal összegegyeztethetetlennek tartja a CSR-t. Ugyanakkor fontos lenne meggyőzni, bátorítani őket - tette hozzá-, mert a brit környezetvédelmi intézet (Environment Agency) adatai szerint ezek a kis cégek termelik az ipari szemét 60%- át, s ők felelősek a környezetszennyezési balesetek 80%-áért.

A konferencián Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter elmondta, hogy a magyar vállalkozások eddig főleg a túléléséért küzdöttek, de most eljött az idő, hogy a tisztán haszonelvű szempontokon túllépjenek, s önkéntes módon ugyan, de felvállalják a társadalmi felelősségvállalás szempontjait is. Ez utóbbiak közé sorolta a családbarát munkahelyek megteremtését, a szabadidős, üdülési lehetőségek biztosítását, a kiegészítő nyugdíj- és egészségügyi biztosításokat, a továbbképzés lehetőségét és az esélyegyenlőség biztosítását a humánerőforrás-gazdálkodásban (az idősebbek, a gyermekes anyák és a fogyatékkal élők alkalmazásánál). A miniszter felhívta a figyelmet a környezeti szempontok mellett az emberi jogi szempontok figyelembe vételére is, már a cég reklámjainak készítésénél is.  Göncz Kinga elmondta, számos jó példa van már az adott vállalkozások számára is kifizetődő településfejlesztésre, hiszen az élhetőbb környezet mind a helyi közösség, mind az ott működő vállalatok érdeke.

"Az állam feladata, hogy ösztönözze a cégeket a felelős magatartásra, ismerje el az ilyen irányú kezdeményezéseket: díjakkal, termékjelöléssel" - mondta a konferencián Radácsi László CSR-szakértő, a Magyar Tudományos Akadémia főosztályvezető-helyettese. Hozzátette, hogy mind a cégeknek, mind a civileknek rengeteg még a tanulnivalója a CSR-ról. Radácsi  - a KPMG képviseletében megjelent Várnai Évával egyetemben - üdvözölte a tényt, hogy a kormányzat a CSR kifejezést "a munkáltatók társadalmi felelősségvállalása"-ként használja magyarul, mivel ez a terminus kiszélesíti a kört és például a kormányzati, önkormányzati szervezetekre is kiterjeszti a felelős működést, mint elvárást.  Várnai Éva javasolta még, hogy az uniós támogatásokra leadott pályázatoknál jó lenne, ha pluszpontot jelentene, ha egy cég felelősen működik.

Bár a március végén elfogadott társadalmi felelősségvállalási kormányhatározatban jelölt határidőket tartják, Magyarországon jelenleg nem jelölik a felelős módon gyártott termékeket, a jó CSR-rel bíró vállalatok áruit, s egyelőre bizonytalan, hogy mikorra készül el az ilyen célt szolgáló "social label" jelölőrendszer- tájékoztatta a Piac és Profit-ot Simonyi Ágnes helyettes államtitkár (FMM) a konferencia keretében tartott sajtótájékoztatón.

A májusban rendezett CSR-konferenciákon elhangzottakból kiderült: a társadalmi felelősségvállalással egyre többet foglalkozik az üzleti, a civil és a kormányzati szféra, ugyanakkor az is kiderült, hogy az érdekeltek egy része továbbra is úgy tartja, hogy a CSR nem több mint valamilyen nemes célra fordított, alkalmankénti pénzadomány, s az ebben rejlő reklámlehetőség.