A huszonhat éves Angéla Érdről jár busszal a budaörsi TESCO áruházba kisegítő munkaerőként dolgozni: a személyzeti osztályon segít a dolgozói ebédlőt rendben tartani, takarítani. Munkatársaival nagyon jó viszonyban van. "Azért szeretem ezt a munkát, mert hozzám való"- magyarázta a találkozón részt vevő cégek képviselőinek, hogy miért elégedett élete második munkahelyével, ahol hétfőtől péntekig napi négy órát tölt, augusztus vége óta.
Angéla egyike annak a száz értelmi sérült dolgozónak, akik az elmúlt években a Salva Vita Alapítványhoz fordultak segítségért, hogy munkát találjanak. Ez pedig az ő helyzetükben nem könnyű feladat Magyarországon: míg az Európai Unióban átlagosan 42%-os a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása (s ebbe a kategóriába sorolják az értelmi fogyatékkal élőket is), Magyarországon ez az arány mindössze 9-15% - hívta fel a figyelmet a tennivalókra az alapítvány ügyvezetője, Vég Katalin, aki szerint hozzávetőleg 880 ezer főt érint a probléma. Hozzátette, hogy egyre nő a fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű emberek aránya a népességen belül, amely egyre nagyobb vásárlóerőt és kihasználatlan munkaerőt jelent - állította az értelmi és látássérültek nyílt munkaerő-piaci alkalmazásáért küzdő szervezet ügyvezetője, Vég Katalin. Hozzátette, hogy a munkahelyi sokszínűség számszerűsíthető előnyöket jelenthet egy cégnek: hiszen a cég így közelebb kerülhet a fogyasztók és ügyfelek szükségleteinek megértéséhez, új termékek, új szolgáltatások, bevezetésére adhat ötleteket, s emellett a cég külső és belső megítélése is jobb lesz.
Nem jelent pluszköltséget a sérült dolgozó
Az 1999-ben létrehozott Salva Vita Alapítvány az évente hozzájuk forduló, fogyatékkal élő emberek közül 25-30-nak talál munkahelyet. Jelenleg összesen száz cégnél dolgoznak az általuk kiközvetített dolgozók, és további ötven cég van, ahol már kipróbálták ezt a foglalkoztatási programot. Ma már arra is egyre többször sor kerül, hogy nem a sérültek, hanem a munkaadók keresik az alapítványt. Arra is van mód, hogy az érdeklődő cégeknél próba munkanapot tartsanak, s ez semmilyen elkötelezettséget nem jelent a bizonytalan vállalat számára. A Salva Vita egyébként úgy segít beilleszkedni ügyfeleinek az új munkahelyre, hogy a munkába állást követő első időszakban az alapítvány egyik segítője is dolgozni jár a sérült dolgozóval, hogy segítse a betanulást és a munkatársakkal való kommunikációt. Később is segítenek, ha bármi gond van. Bár gond igazából nincs - mondta a találkozón Sélei Annamária, a dm Kft személyzeti igazgatója. Az országban 190 üzletben 1710 főt foglalkoztató cégnél négy sérült munkavállaló dolgozik heti négy nap nyolc órában a raktárban, ahol címkéket ragasztanak. A többi munkatársétól csak annyiban tér el az ő foglalkoztatásuk, hogy ők hetente csak négy nap, s három helyett egy műszakban dolgoznak. Pontosságuk, lelkesedésük a többi munkatársat is motiválja számolt be kizárólag jó tapasztalatokról Sélei Annamária.
Elutasító társadalom
Ezt a pozitív élményerősítette meg a TESCO Zrt. Országos személyzeti igazgatója, Dobák András is, aki az alapítvány által kiközvetített sérült dolgozók becsületességét és precizitását emelte ki. Bár a cég tizenkilencezer alkalmazottjából mindössze tíz fogyatékkal élő alkalmazottja van Dobák András elmondta, hogy büszke erre az eredményre is, mert, mint mondta, Magyarországon nem túl elfogadó a társadalom a fogyatékkal élőkkel szemben. Ezt saját tapasztalattal is alátámasztotta: amikor néhány éve a cég sérült munkatársakat akart alkalmazni a pénztár utáni összepakolásnál, a csomagok kicipelésénél, a vásárlók nagyon elutasítóan fogadták őket. A cég vezetősége aggódott a többi alkalmazott reakciója miatt is: de a sérülteket nagyon jól befogadták a munkahelyre, és azóta vannak közülük, akik a vásárlótérben dolgozva is sikeresen beilleszkedtek. Dobák András a dm Kft képviselőjével egyetértve jelentette ki, a sérült dolgozók alkalmazása nem jelent pluszköltséget a cégnek.
A munkahelyi esélyegyenlőség, sokszínűség kapcsán szóba került a roma származású munkavállalók foglalkoztatása is a tegnapi tanácskozáson: a jelenlévő cégek többsége - arra hivatkozva, hogy alkotmányellenes lenne erről nyilvántartás vezetni - úgymond "nem tud" roma származású munkatársakról. Pedig volna megoldás: Fertetics Mandy, a Braun and Partners tanácsadója elmondta, hogy társadalmi felelősségvállalás(CSR)-szakemberként találkozott már olyan vállalattal, amelyik egy külső, független cégre bízva mérte fel - természetesen név nélkül kérve adatot a dolgozóktól- az esélyegyenlőség helyzetét a cégnél.
