Kor szerinti válogatás az állásra jelentkezők között, női alkalmazottak alacsonyabb bérezése, roma munkatársak megkülönböztetett kezelése, fogyatékkal élők nem foglalkoztatása, a kisgyerekes vagy éppen túlsúlyos jelentkezők elutasítása - csak néhány példa a munkaügyi szervezet által a napokban indított diszkriminációt csökkentő program anyagából. A munkahelyi diszkrimináció elkerülésére indított tréning keretében a cégek vezetői, humánerőforrás és jogi szakemberei kétszer egynapos képzésen vehetnek rész.

Először megkeresik a problémákat, s bemutatnak különböző technikákat a sokszínűség mérésére, majd a néhány héttel később tartott második nap során megoldást keresnek az adott cégnél felmerülő ilyen jellegű gondokra - ismertette a az új programot az ILO budapesti irodájának munkatársa.  Severine Deboos elmondta, hogy maga a probléma felismerése sem mindig egyértelmű Magyarországon: "Előfordult már, hogy cégvezetőkkel beszélgetve rákérdeztem a munkahelyi diszkriminációra. Ennek meglétét tagadták a kérdezettek, de amikor azt firtattam, hogy például hány női felsővezetőjük van, már nem volt olyan egyszerű a válasz."

Diszkrimináció nem tudatosul

A képzésért a cégektől piaci árat kérnek a szervezők - bár kisvállalkozóknak kedvezményt is biztosítanak - részben, hogy ne csak egy "letudható" kötelezettségként, hanem valóban komolyan vett programként tekintsenek rá a résztvevő cégek, illetve így kívánnak fennmaradási lehetőséget biztosítani a jövőben esetleg más szervezetek által indítandó hasonló képzéseknek.

Kevés munkahelyi diszkriminációs eset jut el a tavaly létrehozott Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, illetve a munkajog területén specializálódott ügyvédekhez, mert sokszor maguk az áldozatok sincsenek tisztában azzal, hogy velük megkülönböztető módon jártak el. Az ILO képzése egy regionális program részeként indult: országonként más-más hátrányos helyzetű csoportra koncentrálnak a munkahelyi esélyegyenlőség megteremtése érdekében. Lengyelországban például a fogyatékkal élőket igyekeznek bevonni, Magyarországon először a társadalmi felelősségvállalás és a romák foglalkoztatásával kapcsolatban akarták indítani a programot, de - mint Severine Deboos elmondta - nagyon nehéz az üzleti élet képviselőivel erről a témáról beszélni, mert ugyan elismerik a probléma meglétét, sokan a romák fennálló társadalmi helyzetét hibáztatják a rossz munkaerő-piaci helyzetükért.

Nem mindig tudatosodik az a vállalatvezetőkben, hogy a diszkriminációnak is nagy szerepe van ebben. Hozzátette, hogy végül azért terjesztették ki a képzést a többi csoportot érő diszkriminációra is, mert magának a diszkrimináció meglétének a felismerését tartják a legfontosabbnak, s attól tartottak, hogy a romákkal szemben fennálló előítéletek miatt esetleg az egész anti-diszkriminációs vagy esélyegyenlőségi eszme elutasításra kerülhet.

A képzés anyagát - melyet a múlt héten már tesztelhetett is a Magyar Telekom, majd júliusban a Magyar Posta tizenöt munkatársa is kipróbálja - kimondottan a magyar vállalati környezethez igazítva alakították ki. A program fő célja, hogy a vezetőket meggyőze, hogy a vállalati sokszínűség üzleti érdek is, és ebben a munkatársakat is érdekeltté tegye, hogy a cégeknél kialakuljon egy kritikus tömeg, akik ilyen irányban  hatni tudnak a cégvezetésre. "Már az is nagy előrelépést jelent, ha egy-egy cég arra szánja alkalmazottjainak 2 munkanapját, hogy elküldi őket erre a tréningre"- ismertette a szervezők jövőbeli elvárásait Severine Deboos.