Nem kell a szabvány!

Idén is folytatódik az a tavaly ősszel indított Európai Uniós program, melyet a társadalmi felelősségvállalás (corporate social responsibility, CSR) közép-és kisvállakozások körében való népszerűsítésére szerveztek.

A kétéves program során olyan projekteket választanak ki támogatásra, melyek a leginkább megfelelőek a társadalmi felelősségvállalás népszerűsítésére a kis- és középvállalkozások körében.  Emellett a tagországok képviseletére felkért szakértői csoport öt alkalommal találkozik, hogy a bemutatott példák kapcsán megvitassa a tanulságokat és a legjobb megoldásokat.

Nem kell a szabvány

Magyarország képviseletében Rettich Tamás, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) tanácsosa vett részt a tavaly szeptemberi első, majd az idén januári második konferencián. A tanácsos elmondta, hogy a január végi értekezleten elsősorban a szabványosítás kapcsán folyt élénk vita: a közép-kelet európai régió egyes képviselői- köztük ő maga is - minden igyekezetükkel egy tervezett CSR-szabvány bevezetése ellen küzdöttek.  Azért nem akarnak újabb szabványt - ismertette álláspontját - mert attól tartanak, hogy ha a vendéglátóipari vállalkozásokra vonatkozó HCCP -szabványhoz hasonlóan az esetleges CSR- szabványt is hamarabb teszik kötelezővé Magyarországon, mint más országokban, akkor az itthoni vállalkozások a pluszköltségek miatt hátrányba kerülhetnének.

A 2002-es tanulmány
készítői úgy találták, hogy a kis- és középvállalatok társadalmi felelősségvállalásának legfőbb akadálya, hogy a vállalkozók sokszor nem tudnak erről, illetve gyakran pénz- vagy időhiányra hivatkoznak, amikor a társadalmi felelősségvállalás hiányának okáról kérdezik őket.
Rettich Tamás szerint a társadalmi felelősségvállalás kifejezés mögötti tartalom már régóta létezik Magyarországon, mert, mint mondta "a magyar iparosokban régen is megvolt az alkalmazottak, a helyi közösség iránti felelősségvállalás, de ezt a réteget mára tönkretették, így ma már nincs módja jótékony célra adakozni". Az IPOSZ szakembere külföldi példákra hivatkozva beszélt arról is, hogyan lehet a társadalmi felelősségvállalást népszerűbbé tenni: Olaszországban például bizonyos pályázatokon csak egy- az országon belüli - szabványrendszernek megfelelő vállalkozások vehetnek részt. Ausztriában pedig az ottani - kötelező tagsággal bíró - kamara vezetősége negyvenezer vállalkozást látogat végig személyesen, hogy a CSR-t népszerűsítse.

Tavaly májusban az IPOSZ is rendezett konferenciát a CSR-ről - uniós pénzből - és a szervezet következő hírlevelében is készül foglalkozni a témával.

Alkalmi szponzoráció, kötelező környezetvédelem

Az Európai Bizottság egy korábbi - 2002- es - felmérése szerint az európai kis- és középvállalkozások fele végez társadalmi célú tevékenységet: segíti a helyi közösséget valamilyen formában, vagy sport- és kulturális eseményeket támogat.  A 19 ország 7600 vállalkozását vizsgáló felmérés szerint három évvel ezelőtt a felelős vállalkozások aránya igen eltérő volt a különböző országokban: Franciaországban 32%, Finnországban 83 % volt a társadalmilag elkötelezett vállalkozások aránya.

A társadalmi felelősségvállalás - a mért adatok szerint - mindenhol inkább adományokat, szponzorációt jelentett, s jellemzően ezekre inkább alkalomszerűen került sor, nem pedig tudatos stratégia részeként. Az akkoriban megkérdezett vállalkozások többsége - bár főleg etikai okokból végzett támogató tevékenységet - üzleti szempontból is hasznosnak érezte a társadalmi felelősségvállalást: elmondták, hogy jó hatással volt a vásárlói hűségre, s a helyi közösséggel való kapcsolatokra. Arra is fény derült a felmérés során, hogy a kötelező környezetvédelmi előírásokon túl mást nem nagyon vettek figyelembe a vállalkozók, és az etikai szempont a környezeti hatások kapcsán legtöbbször fel sem merült.

Véleményvezér

Túl szemérmetlenül loptunk, lecsapott az OLAF

Túl szemérmetlenül loptunk, lecsapott az OLAF 

Felelőse vélhetően nem a milliárdos csalásnak.
Ukrajna felszólította Orbán Viktort, hogy fejezze be a békemisszónak nevezett trollkodását

Ukrajna felszólította Orbán Viktort, hogy fejezze be a békemisszónak nevezett trollkodását 

A magyar külpolitikát Moszkvában írják az ukránok szerint.
A Visegrádi Négyek közül Magyarország fogadta be a legkevesebb ukrán menekültet

A Visegrádi Négyek közül Magyarország fogadta be a legkevesebb ukrán menekültet 

A magyar humanitárius segítség az ukránoknak minimális.
Mikor van karácsony Orbán Viktor szerint?

Mikor van karácsony Orbán Viktor szerint? 

Az ortodox karácsony januárban van, a nyugati keresztény pedig decemberben.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo