A konferenciára meghívott cégek egyike, a HOLCIM Kft. egy multinacionális vállalat magyarországi tagjaként a helyi igényekhez igazítja társadalmi felelősségi programját: a helyi önkormányzattal együttműködve indított otthonteremtő programot fiatal családok részére: az önkormányzat dönti el, hogy kinek, s mennyi időre bocsátja rendelkezésére a cég által biztosított kedvezményesen használható lakást. A cégnek magyarul is elérhető társadalmi jelentése is van, és most szervezik a lakossági ellenőrző csoportot a több hónapon át sok vitát kavart nyergesújfalui cementgyár-építés kapcsán. Egy másik előadó, Eöry Örs szerint, az általa igazgatott Szenzor Számítóközpont Kft-nél a felelős működésének eredménye, hogy hetven alkalmazottjuknak több mint fele harminc évnél régebben van alkalmazásban a cégnél, ahol egyébként a portástól a cégvezetőig mindenki résztulajdonos. Ez utóbbi tény egyébként gondot is okoz bizonyos változtatások elfogadtatásánál -mint mondta Eöry -, mert a tulajdonosok elsődleges érdeke a profitszerzés. Ezért a vállalatban 30%-ban tulajdonos Siemens céggel együttesen úgy döntöttek, hogy az év végén az elért ereméyek felét osztalékként adják ki, a többit fejlesztésekre fordítják.
Másért vállalkozók
A konferencián szó volt arról, hogyan láthat neki egy cég CSR-irányelvek kialakításához. Braun Róbert, a délelőtti beszélgetés moderátora elmondta, hogy az első feladat, hogy felmérjék, kiknek az életére van hatással egy adott vállalat működése (ők az ún. érintettek), majd meg kell találnia módját a velük való kommunikációnak, s aztán kell felmérni a társadalmi értékeket, s ehhez igazítani a cég etikus működésének alapjait.
A KÖVET bemutatott filmje olyan magyarországi vállalkozásokról - úgynevezett másért vállalkozókról - szólt melyeknél a profitszerzés nem az egyedüli szempont, hanem ezek a cégek a természeti és társadalmi környezet igényeire is figyelnek úgy, hogy közben hatékonyak maradnak.
Kerekes Sándor, a Corvinus Egyetem dékánja beszélt a "szigorú" és "gyenge" fenntarthatósági követelményekről és az ökológiai, illetve társadalmi(szociális) lábnyomról. Az ökológiai lábnyom a rendelkezésre álló és a felhasznált erőforrások aránya alapján jelzi, hogy valamely ország vagy terület mennyire károsítja a környezetet. A szociális lábnyom azt jelzi, hogy abból, amit egy cég a kitermelt profitja alapján adhatna a társadalomnak, mennyit fordít erre a célra valójában.. Kerekes Sándor kitért arra is, hogy a fenntarthatóságról való diskurzus során a fogyasztás csökkentésének szükségét keveset említik.
Az elmúlt két hónapok CSR-konferenciái azt jelzik, hogy a témával egyre többen foglalkoznak Magyarországon is, ugyanakkor talán egy hiányosság is említhető: a számos megbeszélésen, vitán egyetlen hátrányos helyzetű társadalmi csoport képviselői sem kaptak lehetőséget nézőpontjuk bemutatására.
