Mi is az üzleti etika? Tette fel a kérdést az Üzleti Etikus Cégek Fórumán tartott előadásában Demcsák Mária, az Üzleti Etikai Díj egyik alapítója, a Piac&Profit alapító főszerkesztője. Sok szót használunk a CSR-től a fenntartható működésen át a szolidaritásig,  de az üzleti etika egy nagyobb, átfogó fogalom. Üzleti jelenlétet, viselkedésmódot, gondolkodásmódot jelent - mondta. (Hogy hogyan változott, vált teljesebbé az évek során a magyar cégek etikus működésről alkotott képe, arról ld. keretes írásunkat.)

A fenntartható fejlődés és etikus gazdasági tevékenység fogalmai mára szoros összefüggésben értelmezhetőek. Az etikus gazdasági tevékenység nem káros az egyénre, a társadalomra és a természeti környezetre sem. Úgy kell jelen lennünk, hogy nem okozunk kárt vele a tágabb környezetünknek, világunknak sem – hangsúlyozta Demcsák Mária.

Egy felmérésre hivatkozva (Jagall&Partners és az Innova Lab Institute) felhívta a figyelmet arra, hogy a vezetők a döntő többsége úgy érzi, hogy teljesen etikus cég is lehet ma Magyarországon is nyereséges, ugyanakkor egyetért azzal is, hogy az eredményes cégek vezetőinek vitatható döntéseket is meg kell hoznia – ebből ellentmondások tömege következik a gyakorlatban.  Hangsúlyozta, a tapasztalatok szerint is elválik az elv és a gyakorlat, a beosztottak kevésbé minősítik etikusnak a cégek működését, mint a vezetők.

A vezető etikája az egész cégre rányomja a bélyegét, hangsúlyozták az Üzleti Etikus Cégek Fórumának kerekasztal beszélgetésén a résztvevők. A vezetőnek kell döntést hoznia, hogy mi számára a fontosabb a mindenáron való haszonszerzés, vagy az etikus működés.

Mondtunk már nemet jó üzleti lehetőségre azért, mert etikai szempontból nem éreztük vállalhatónak az együttműködést – mondta Dimitrova Dessislava, az Üzleti Etikai díjas Alphasonic Kft. ügyvezetője. Ő saját tapasztalatára építve is azt hangsúlyozta, hosszú távon kiderül, hogy üzletileg sem jó út vállalni az etikailag megkérdőjelezhető döntéseket.

Ha pedig valaki hittel és elkötelezettséggel vezeti a cégét, nem is nagyon tud másképp tenni – vélte Szabó Lajos, az Üzleti Etikai díjas iData Kft. ügyvezetője.

- Mérnökként a pontosságban és a megbízhatóságban hiszek, a cég pedig tulajdonképpen az álmom, a negyedik gyerekem. Hiszek abban, hogy a sikerhez az kell, hogy minél többet adjunk az ügyfeleknek. Ugyanakkor nagyon fontos a visszacsatolás saját magunk számára is, hiszen a mindennapi mókuskerékben az eltolódhatnak a célok. Visszanézve viszont lehet tanulni a hibákból és erősíteni a jó dolgokat.

A felelős gondolkodás a társadalmi közegen is múlik Kürti Sándor, az Üzleti Etikai Díjas Kürt Computer Zrt. elnöke szerint. Mint mondta, jellemző, hogy egy japán átlagember nem csak a lakását érzi a sajátjának, hanem a munkahelyét és a kettő közötti útvonalat is – így máris másképp él és működik egy nagyobb területen. Bár ezek apróságok, de ezen múlik például a tiszta, rendezett városkép.

- Az Év Üzletembere nemzetközi versenyen szembesültem vele évekkel ezelőtt, hogy maximum a saját csoportom érdekeiig tudok elgondolni, a versenyen pedig az került a fókuszba, hogy mi az ország és mi a világ érdeke és mit tudok én ezért tenni.

Az individuális társadalom leszűkíti a mozgásteret azzal, hogy csak a saját győzelmünk szempontjából tudjuk értelmezni a dolgokat. Ha értékesnek tartom magam, akkor fontos lesz számomra, hogy értékes dolgokat tegyek. Ha viszont leszűkült tudattal csak legyőzni akarok másokat, úgy nehéz a világ túléléséért olyan döntéseket hozni, amivel adott esetben adott pillanatban esetleg magamat nem legelőre kell sorolnom – magyarázta a pszichológiai hátteret Dr. Kovács Eszter pszichológus, tréner a Profil Training Kft. ügyvezetője.

Az elkötelezett cégvezető mellett elengedhetetlen, hogy a dolgozók is elfogadják az etikus működés alapelveit ahhoz, hogy a cég működését ez hassa át.

Ehhez pedig egyáltalán nem csak jó fizetésekre van szükség – hangsúlyozta Dimitrova Dessislava. Sokkal motiválóbb az emberek nagy része számára, hogy egy jó csapat része lehet, ahol nyugtázzák a teljesítményt, amit letesznek az asztalra.

A csapatról szól az egész történet Kürti Sándor szerint is, hogy képesek vagyunk-e csapatot építeni és része lenni egy csapatnak úgy, hogy közben még élvezzem is azt, hogy nem csak magamért teszek. Nehéz dolog, hiszen összetartó csapatot építeni komoly munka még akkor is, ha csak a vízilabda válogatott ások húsz emberére gondolunk. A nagy cégek ehhez képest sokszázezer embert működtetnek csapatként. Ha a csapatban gondolkodás működik, minden más részletkérdés.

A csapatépítéshez pedig sikerre van szükség – hangsúlyozta hozzászólóként Prohászka Ottó, az Üzleti Etikai Díjas Tutti Kft. ügyvezetője. Sikerre üzleti értelemben, hiszen egy cég esetében szükség van növekedésre, a nem növekedés ebben az esetben egyenlő a halállal. De nem mindegy, hogyan történik az a növekedés. Sikerélményre minden egyes munkatársnak is szüksége van. A vezetőnek meg kell értenie, hogy a babérok learatásakor nem az ő fején kell, hogy legyen a korona, hanem akár a legkisebb beosztottak fején – mondta a cégvezető.

Az etikus működés a kiélezett versenyhelyzetben is segít, hosszú távon meghozza a sikert akkor is, ha rövid távon esetleg ezt van, aki nem így látja. Ahhoz, hogy a mindennapokban átvihető legyen ez a fajta működés, jól kidolgozott rendszerre és mellette hiteles és elhivatott vezetőre egyaránt szükség van, a kettő egymás nélkül nem működik.

A vezető szerepe viszont megváltozott ebben a kérdésben az elmúlt években - mondta Rúzsa Ágota, a SOL Intézet igazgatója. A vezetők mára hősökből, akik bevetik magukat a labirintusba, „hostok”, partnerek lesznek. Ahhoz, hogy ez a változás áthassa az egész üzleti működést olyan rendszerekre van szükség, amelyek, mint a természet, nem teremtenek, hanem teremnek. A teremtő folyamatos közreműködése nélkül.