Darvas Ágnes és Tausz Katalin a szervezet múlt heti, gyermekszegénységről tartott konferenciáján mutatta be a "Gyermekszegénység" című kiadványt. A szerzők hangsúlyozták, hogy a szegénységben élő gyerekek jobb jövőjének biztosításához, a társadalmi kirekesztődés megakadályozásához nem elég az adott családok jövedelmi helyzetének javítása. A jobb életre való esélyhez, az emberi méltósággal teli felnőttkor megvalósításához szükség van a képességek, a tudás, a kreativitásfejlesztésre, a megélt diszkrimináció leküzdésére, a társadalmi kapcsolatok építésére, az egészségi állapot javítására. A kiadvány felhívta a figyelmet arra is, hogy az állami gyermekintézményekben továbbra sem kap megfelelőhangsúlyt a hátrányos helyzetű gyermekek korai készségfejlesztése. További hiányosságként említik a szerzők, hogy a családtámogatás, az oktatás és a gyermekgondozás rendszerei nem összehangoltan, nem egymást kiegészítve működnek.
A létminimum alatt él a háromgyerekes családok 60%-a, a négy-, vagy többgyerekesek 80%-a -állította a konferencián előadó Ferge Zsuzsa szociológus professzor, a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programot készítő kutatócsoport vezetője. A Magyar Tudományos Akadémián idén tavasszal elkészült program már 2008-ra érzékelhetően csökkenteni kívánja a szegénységben élő gyermekek számát és javítani akarja a mélyszegénységben élő, végzetesen kirekesztett gyermekek életminőségét. A hosszú távú (2030-as teljesítéssel tervezett)célok között szerepel, hogy a szegénység legrosszabb formáit egy generáció alatt felszámolják többek között a szülők foglalkoztatottságának és a lakhatási körülmények javításával, az egyenlőbb feltételek biztosításával, a személyes és szociális szolgáltatások színvonalának emelésével. Cél továbbá egy gyermekombudsman kinevezése, hogy a gyermekjogi szempont figyelembe vétele biztosítva legyen.
Kevés bölcsőde, kallódó tinédzserek
A program első gyakorlati alkalmazására júliusban került sor Szécsényben- ismertette tapasztalatait Ferge Zsuzsa. A kísérlet során többek között a szolgáltatások színvonalán igyekeztek javítani: például a húszezer fős kistérségben mindössze egyetlen bölcsőde működött (összesen 18 kisgyerekkel), ami mellé a "biztos kezdet" program keretében további intézmény indítását készítették elő. A program során sikerült jó együttműködést kialakítani a helyi önkormányzati vezetők között, és nagy gondot fordítanak a kis falvakban nagy problémát jelentő 13-20 éves korosztály életminőségének javítására, képzésére is. Ez utóbbira sokszor megfelelő pénzügyi keret nélkül kerül sor, például a buszjáratoknak az iskola programjához való igazításával, és más, szervezésbeli megoldásokkal.
A konferencia kapcsán a gyermekszegénység megszüntetésére indított külföldi programokról, megoldásokról is kiadtak egy tanulmányt. Mindkét anyag elérhető a DEMOS Magyarország internetes oldalán.