A KÖVET negyedszer kiosztott elismerését a Mondi Business Paper Hungary Zrt. , a Linamar Autóipari és Gépgyártó Nyrt. És a Duna-Dráva Cement Kft. kapta. A "legjobb újító díjat" kiérdemlő Mondi évente 60-70 millió forintot nyert a szennyvíztisztó átalakítása és a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése folytán. A "három éven belül megtérülő beruházások" kategóriában nyertes Linamar évi 60 milliót spórol egy kétmillió forintos beruházás - egy forgácscentrifuga -segítségével, mert így 120 tonnával kevesebb hűtő-kenő olajat használnak.
A céget külön elismerték, mert a beszállítókat is környezetkímélőbb gyártásra késztette, ezzel 23,5 tonna acél árát takarítva meg. Az évi kétmillió tonna cementet termelő Duna -Dráva Cement Kft. a három éven túl megtérülő beruházások közül lett első: 900 millió forintos beruházásuknak köszönhetően évente több százezer tonna hulladék kerül a lerakó helyett újrahasznosításra. A cég a fosszilis tüzelőanyagok helyett hulladékot, biomasszát használ, a felhasznált nyersanyag helyett pedig a Mátrai Erőműben keletkező maradékanyagot.
A KÖVET díátadójára a szervezet éves konferenciáján került sor, ahol az előadók a fenntartható termék fogalmán keresztül vizsgálták a vállalatok és a fogyasztók felelősségét. A KÖVET előadója, Kapusy Pál kijelentette: a környezetpusztítás szinte megállíthatatlan. Hangsúlyozta, hogy 1991 óta a jövő generációk tartalékait éli fel az emberiség. Emlékeztett arra is, hogy a nagy bevételű országok sokszorosan több környezeti kárt okoznak, mint a szegényebb országok, és beszélt a társadalmi fenntarthatóság problémájáról is.
Kapusy szerint a felelős vállalatok száma akkor növekedhet, ha megvannak az ehhez szükséges piaci feltételek., s ezért- mondta - a fogyasztók, vásárlók is felelősek. A KÖVET szakembere a vállalatok társadalmi felelőssége ( CSR- Corporate Social Responsibilty) kifejezés nyomán megalkotta a "vásárlók társadalmi felelőssége" terminust, mellyel a társadalmi és környezeti szempontokat figyelembe vevő fogyasztók csoportjára utalt. Ez utóbbiak száma pedig egyre nő - állította a konferencia egy másik előadója, a Tudatos Vásárlók Egyesületének vezetője, Újhelyi Katalin. Nagy-Britanniában a vásárlók 58%-val előfordult már, hogy egy gyártó cég rossz híre miatt nem vett meg egy adott terméket. "A magyar fogyasztók 40%-a hajlandó többet fizetni a környezetbarát termékért"- idézett egy kétévvel ezelőtti hazai felmérést (Sági, 2004) a szervezet vezetője. Ugyanezen felmérés szerint a termék kiválasztásánál a magyar fogyasztók fele figyelembe veszi a csomagolás környezetbarát voltát is, s hogy a vásárlók több mint 40%-a hajlandó többet fizetni a Magyarországon gyártott termékért (a termék messziről történő szállítása is terheli a környezetet).
Újhelyi Katalin elismerte ugyanakkor, hogy a megkérdezettek válaszai azért kissé szépítik a valós magyarországi helyzetet. A fenntartható fogyasztás fontosságáról beszélve elmondta, hogy ha a világon mindenki annyit fogyasaztana, mint amennyit egy átlagos magyar, akkor két Földgolyónyi természeti erőforrásra lenne szükség. Felhívta a figyelmet a "termék helyett szolgáltatás" elvére: eszerint a vásárló a szolgáltatást veszi meg a cégtől - például háztartási gépek beszerzésénél - , így a gyártó is abban érdekelt, hogy az adott termék hosszú ideig működőképes legyen. Jó példaként idézte A XEROX vállalatot, ahol a forgalmazott gépek alkatrészeit 2004 óta úgy tervezik, hogy azok 70%-át újra fel lehet használni.
Jövőre Magyraországon is összehasonlíthatjuk majd környezetvédelmi szempontból a különböző cégek által gyártott háztartási gépeket - jelentette be a konferencia egyik résztvevője, a WWF Magyarország képviselője. A környezetvédő szervezet magyarországi irodája is csatlakozott egy európai kampányhoz, így januártól - ígéretük szerint- weboldalukon teszik majd közzé a fenntarthatóbb fogyasztást, környezetbarát vásárlást segítő információt.
