Megéri etikusnak lenni

Az első Üzleti Etikus Cégek Fórumának plenáris ülésén elhangzott gondolatok gyakorlati megnyilvánulásáról szólt a délután második felében rendezett fórum, ahol az évek során Üzleti Etikai Díjat kapott cégek képviselői osztották meg egymással tapasztalataikat. A díjazottak minden évben eltérő profilú és méretű vállalkozások, ám egyvalami mindegyikükben közös: mélyen átitatva etikusak, és a fenntartható fejlődés érdekében tett lépéseik szoros összefüggésben állnak üzleti tevékenységükkel és működési környezetükkel.

Ahogyan Demcsák Mária, a Piac&Profit alapító főszerkesztője, a fórum moderátora mondta: ahogyan fejlődött a hazai üzleti szereplők felelősségvállalása, egyre több elvárásnak kellett megfelelnie annak a cégnek, amely kiérdemelte a díjat. A Hajtás Pajtás Futárszolgálat például 2007-ben nyerte el a címet.

A profit jó, de nem mindenáron

Az etikus biznisz ott kezdődik, hogy beépítjük ezeket a magatartási normákat a nevelésbe, mutatott rá Botos Katalin emeritus professzor, a Szegedi Egyetem tanára, aki a helyes értékrendre hívta fel a figyelmet. – A profit az jó, csak nem mindenáron. Az is fontos, hogy a gazdaságban ne a profitorientáció uralkodjon, de roppant nehéz azt mondani a részvényesnek, hogy örüljön a nulla osztaléknak. Ma sajnos egy-két mutatóra alapozódik a cégek megítélése, és nagyon sovánnyá válik benne az emberi tényező. A professzorasszony szerint hatalmas félreértés van a rendszerváltás kezdete óta, amikor is azt tanították, hogy a piac az egyeduralkodó és erkölcs és profit köszönőviszonyban sincsenek egymással. Ez az irányvonal a közgazdaságtanban is fellelhető. Azt mondja: a piac menjen a mag útján, az állam majd korrigál. De a multinacionális cégek már az állam fölé nőttek, utalt vissza László Ervin professzor felvetésére Botos Katalin. – Egy-egy cég nagyobb, mint egy ország. Ha tehát a cégvilág nem etikus, a világ elveszett. Ezért nagyon fontos, hogy az alapvető erkölcsi normák már gyerekkorban beépüljenek a személyiségünkbe, hiszen, ahogy a fórumon elhangzó példák is tükrözik, az etikus üzleti cselekedetek is mindig személyhez köthetők. Botos Katalin Adam Smith gondolatát idézve világított rá a világ változásaira. A skót klasszikus közgazdász és filozófus a 18. században azt mondta: a Láthatatlan Kéz jó irányba tereli az emberiséget közösségi szempontból is, mert csak azt lehet eladni az embereknek, amire nekik szükségük van, így az így nyert profit tisztességes. A 21. század marketingesei azonban bebizonyították, hogy ez ma már nem így van. A fejlett országokban ugyanis az emberek már elérték a szükséglet-kielégítés határát, ami felett már a szükségtelen dolgok megvásárlására is rábeszélhetők, sőt arra is, hogy fedezet nélkül fogyasszanak, lásd az eladósodottsági mutatókat. Sőt, ha a hitelezés visszaesik, a gazdaság képes összeomlani, hisz túlhajtottuk. Azt, hogy ez a modell hosszú távon fenntarthatatlan minden civilizált, magát humánus embernek tartó valakinek látnia kell az Antall-kormányban a bankügyekért felelős tárcanélküli miniszteri posztot betöltő szakember szerint. – Adam Smith azonban azt is mondta a Kutakodások az emberi érzelmek természetében című művében, hogy az emberiségbe be van építve az a morális elv, amely megtiltja, hogy úgy lépjen előre, hogy közben a másikat a földbe döngöli. Amennyiben ez általánosságban igaz, elfogadhatjuk a Láthatatlan Kéz elvét is. Ha viszont nem, fejleszteni kell a morális elvet – zárta előadását Botos Katalin.

– Amikor meghallottuk, hogy van ilyen kiírás, azonnal magunkra ismertünk. Miután az egész cég felépítésénél fontos szempont volt az etikus működés, nem kellett mást tennünk, mint összeírni, hogy hol mindenhol érvényesül a meghirdetett szempontrendszer. Ahogy telt az idő, már nem feltétlenül azért tartom érdemesnek a céget a díjra, mint amiért elnyertük. Amiben egyediek vagyunk, hogy kisvállalatként bejelentett alkalmazottakkal dolgozunk, és adót fizetünk szinte versenyhátrányt okozva magunknak – mondta Kürti Gábor ügyvezető, aki szerint a hazai cégeknek nem feltétlenül az a dolguk, hogy a jegesmedvék megmentésén fáradozzanak, hanem hogy a szűken vett környezetünk fenntarthatóvá tételéért tegyenek, például oly módon, hogy biztosítják szüleik nyugdíját.

Ugyanakkor a piac kegyetlen az etikus cégekkel szemben. Egy elektronikus tenderen például csak a forint dönt, így a tisztességesen adózó beszállító az ár alapú mérlegelésnél nem rúg labdába. Majd – az élet fintora – a könnyen megadóztatható, transzparens nagyvállalatot az állam különadókkal sújtja, mert hiányoznak a büdzséből a kis cégek adóforintjai, mutatott rá az anomáliára Kürti. Persze ennek a következménye, hogy a nagyvállalat még inkább versenyezteti a beszállítóit, és így alakul az a végtelen folyamat, amely a magyar gazdaság teljesítményét keményen érinti. Bizonyos ponton túl azonban a gazdaság néhány szereplője már megnézi, hogy kivel áll szóba, és így előbb-utóbb mégis megtérül az etikus magatartás, mutatott rá az érem másik oldalára Demcsák Mária.

A konferencia első részén elhangzott előadásokról részletesebben itt olvashat!

Sajátosan magyar: erős szociális háló a privatizált vállalatoknál

Szeri István, a 2011-ben díjazott Tisza Volán Zrt. igazgatója egy másik aspektusra hívta fel a figyelmet.

– A közszolgáltatók feladata, hogy a tevékenységet, amelyre alapították a céget, a lehető legjobb tudásukkal, költséghatékonyan végezzék. A legfontosabb, hogy a tulajdonosok, az ellátásért felelősök és különösen az ügyfeleik igényeinek maximálisan megfeleljenek. A transzparencia és a szolgáltatás nyitottsága jegyében igyekszünk az utasainkat kiszolgálni, és ebből a felismerésből született, hogy a nyereségünkből – még ha szerény is – visszaforgassunk. Tény, hogy környezetszennyezők vagyunk, fosszilis energiát használunk, ezért cselekednünk kell a környezetünk érdekében. A külföldi kutatások eredményeit is felhasználva tettünk komoly lépéseket a környezetvédelem érdekében. Ám az emissziós értékek csökkentésénél továbbmentünk. Olyan módszereket – emberi és technikai – dolgoztunk ki, amelyek elősegítik, hogy az úgynevezett pontforrások még alacsonyabban jelenjenek meg a tevékenységünk melléktermékeként. Ebből a gondolatmenetből fakadt, hogy a Tisza Volán támogatáspolitikájában az egészségügy és a kultúra vált hangsúlyossá. A Tisza Volán példája kapcsán Demcsák Mária egy sajátos magyar helyzetre is felhívta a figyelmet: a régi magyar szocialista vállalatok megőrizték és továbbfejlesztették a korábbi szociális rendszereket. Ezek a cégek senkit nem hagynak magára, megtartották az óvodáikat, nyaralóikat, sőt a kisebb falvakig is elnyúlnak tevékenységükkel. A Tisza Volán még a devizahiteles dolgozóinak is nyújtott segítséget. Szintén a munkatársak felé megnyilvánuló elköteleződés az egyik tényező, amiért a Gödöllő Coop Zrt. 2009-ben elnyerte az Üzleti Etikai Díjat középvállalati kategóriában.

– Az évek során olyan családcentrikus kezdeményezéseket vezettünk be, amellyel viszonozni tudjuk mindazt, amit a nemritkán évtizedek óta a cégnél dolgozó munkatársainknak köszönhetünk – mondta Kovácsné Nyitrai Gabriella igazgató. Demcsák Mária pedig egy másik fontos szempontra hívta fel a figyelmet: a Coop díjazásában jelentős szerepet játszott az elköteleződés is, ahogyan a cég kifelé, a vevői felé megjelenik.

Úgy is lehet boldogulni, hogy nem ártok a másiknak

A hagyományos mezőgazdasági vállalatok közül elsőként a 4700 hektáron gazdálkodó Hódagró Zrt. nyer Üzleti Etikai Díjat 2012-ben. Szabó Lajos vezérigazgató elmondta: a vállalat etikusságának legfontosabb megjelenése, hogy minden érintettjének – dolgozó, földtulajdonos, cégtulajdonos, beszállító – igényét összehangolja még a legnehezebb gazdasági helyzetben is. Ha nem vagyunk etikusak, nem marad fenn a cég, mutatott rá Szabó Lajos, aki visszautat a plenáris ülésen elhangzottakra.

– Nagy bátorság kellett ahhoz, hogy a szűkös időkben 57 százalékos béremelést hajtsunk végre, de ha ezt nem tesszük meg, ma már egyértelmű, hogy nem lenne Hódagró Zrt. Jelentős beruházásokkal biztosítottuk az előírásokon messze túlmutató környezetvédelmi megfelelést. Nem újítást hajtottunk végre, csak tettük a dolgunkat. Rendszerbe szerveztük a folyamatainkat, és igyekeztünk minél inkább környezetkímélő módon termelni.

Bátori Mariann, a Fővárosi Csatornázási Művek kommunikációs vezetője olyan tevékenységekről beszélt a hallgatóságnak, amelyekről kevesen tudunk. Például, hogy a cég az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep 15 ezres lakosú kisvárossal megegyező energiaigényét a szennyvíziszapból termelt biogázból elégíti ki, sőt, megoldották, hogy a magas szervesanyag-tartalmú hulladékokat – például lejárt szavatosságú termékeket – befogadják, és szintén megújuló energiává alakítják. A jövő pedig, hogy a Fővárosi Csatornázási Művek a saját telepein kívülre is képes lesz megújuló energiát táplálni. Senki nem kérte, megvalósították, mert a vezetőség célja egyértelműen az, hogy a magasabb rendű érdekek mentén lássák el a feladatukat. A nyilvános illemhelyek európai színvonalú üzemeltetése is önként vállalt kötelesség lett.

– Szponzorálhatunk bármit, de inkább olyan tevékenységeket keresünk – ilyen az illemhelyek üzemeltetése például –, amelyek közel állnak az alaptevékenységünkhöz. Abban biztos, hogy mi tudunk a leginkább segíteni a városnak.

Egy bank, amely felelős

Az etikus cégek kapcsán muszáj megemlíteni az első hazai közösségi bankot, amely a profitot vadonatúj, az ökoszférával és a jövő generációkkal kibővítetten értelmezi. – Nyugat-Európában harmincéves múltra tekint vissza ez a fajta bankrendszer, amelyet mint etikus üzleti modellt tartanak számon – mutatott rá Dakó Andrea, a MagNet Magyar Közösségi Bank partnerkapcsolati igazgatója. A modell bizonyíték arra, hogy meg lehet változtatni a banki működést a társadalmi felelősségvállalás és az átláthatóság mentén, be lehet vonni a fontos döntésekbe a bank ügyfeleit és ki lehet használni a közösségekben rejlő erőket. A három látszólag különböző érdekcsoport – a betétes, a hitelfelvevő és a bank – összekapcsolása a legfontosabb cél. Az ügyfelek például kiválaszthatják, hogy megtakarításukból a pénzintézet milyen projektet finanszírozzon, és eldönthetik azt is, hogy a bank az éves eredményét hogyan hasznosítsa – konkréttan a rájuk eső nyereségrész sorsáról dönthetnek. Az itt bankolók abban is biztosak lehetnek, hogy megtakarításaik nem fognak környezeti vagy társadalmi szempontból káros tevékenységet finanszírozni. A bank termékei is közösségi célokat szolgálnak: főképp olyan hiteleket, projekteket, ügyféligényeket finanszíroznak, amelyek a fenntartható fejlődést, a környezet megóvását, az általános életfeltételeket, a természeti és alkotott értékek védelmét, bővítését és fenntartását szolgálják. – Hisszük, hogy idővel a gazdaságban csak az etikus modellek maradnak működőképesek – mondta Dakó Andrea.

Ahogyan a nagyvállalatnál a felelősségvállalás személyes indíttatáshoz köthető, egy kisvállalkozás esetében ez még inkább igaz. A 35 főt foglalkoztató Sz+C Stúdió Kft. – 2011-ben nyerték el a díjat – működését Czank Csaba ügyvezető mutatta be a fórumon. A cég élő bizonyítéka annak, hogy ha jól bánunk a munkatársainkkal és a környezetünkkel – a pozitív pszichológia elvéről a plenáris ülésen Kovács Eszter szólt –, az ránk is visszahat, emelte ki Demcsák Mária. A tulajdonos házaspár az indiai filozófiából vett „nem ártás” elvéből indult ki, amikor kialakította mindkét telephelyén a munkakörnyezetet.

– A gondoskodó magatartás, amelyet a támogatásaink révén kifelé is képviselünk, alapvetően a dolgozókról való gondoskodásból építkezett. Tábort szervezünk, családi napközit biztosítunk, és a munkahelyeinken igyekszünk a testi-lelki feltöltődésre alkalmas pozitív környezetet kialakítani egészségteremmel, jáde köves masszázsággyal és biomágneses rezonancia készülékkel. Hétfő reggelenként egy nemzetközi tai chi nagymester segít ráhangolódni a hétre, kedden és szerdán este pedig jógaórák vannak.

Az építőipari cég külső üzleti kapcsolatait is a „nem ártás” szellemisége hatja át. A tulajdonosok a farkastörvények uralta világ megtisztulásán dolgozik akár csak olyan egyszerű lépésekkel, mint az alvállalkozók időben kifizetésével. – A világ megtisztulására akkor van esély, ha vannak jó példák. Mi ezt próbáljuk közvetíteni a kemény versenypiacon.

A 2012-ben kisvállalati kategóriában győztes Hatos és Társa Nyelviskola Bt.-t sem csupán a profitszerzés vágya hajtja. Jelentős szerepet töltenek be a nyelvoktatói szakma továbbfejlődésében, szakmai fórumokat szerveznek, valamint a nyelvtudás érdekében is jelentős társadalmi feladatokat látnak el országszerte.

– Lojálisak vagyunk ügyfeleink anyagi és emberi élethelyzetével szemben, ha kell, elengedjük a tandíjat, vagy csökkentjük, mert az ország gazdasági felemelkedésén keresztül mindannyiunk érdeke, hogy minél több nyelveket beszélő fiatal kerüljön ki az iskolapadokból – mutatott rá Deákné Szántó Éva, a nyelviskola munkatársa.

A 13 éve fennálló Üzleti Etikai Díjat kapott cégeken kívül a fórumon megszólaltak a moralitást, becsületet, együttműködést, emberi alapokon álló partnerséget szorgalmazó cégek képviselői is. A Mapei Kft.-t Tóth Csaba értékesítési osztályvezető képviselte, aki arról beszélt, hogy mennyire jó kedvvel dolgoznak a cégnél a munkatársak annak ellenére, hogy a válság a Mapeit sem kímélte. A Mapeitől indult kezdeményezés, a Magyar Építőanyag- és Burkolatkereskedők Hálózata pedig a László Ervin professzor által sürgetett összefogás egy már megvalósult példája.

– Mert lehet segíteni a konkurenciának, és ha másnak jó, attól nekünk is jobb lesz, összegezte Demcsák Mária.

Jót jól tálalni

Az üzleti etika kapcsán folyamatosan felmerül, hogy vajon kell-e, lehet-e kommunikálni a fenntartható törekvéseket. Szabó Szilvia, a Magyar Marketing Szövetség Zöld Tagozat vezetője szerint mindenképpen van helye a marketingkommunikációnak, hiszen vannak felelős, tudatos vásárlók. De vajon ki miért választ környezettudatos terméket? Van, aki divatból, mások egészségtudatosságból, míg vannak, akik ökotudatos szempontrendszerek alapján döntenek. Megfelelő módon – emészthető formában, hitelesen – érdemes kommunikálni az etikus terméket – szögezte le a szakember, aki szerint marketingesként az egyik fő feladat, hogy a helyi szempontokat hozzuk közelebb az emberekhez. Vannak már jó gyakorlatok, ahol piaci pozicionálási előny, hogy ha valaki felelősen gondolkodik. Az egyik legismertebb az élelmiszer- és ruházati iparban működő Marks & Spencer példája. A cég 2007-ben indította klasszikus felelősségvállalási programját, és eljutott odáig, hogy 2015-re kitűzte, hogy a világon ők legyenek a legfenntarthatóbb módon működő vállalat, és ezt az egész termékélet-ciklusukon keresztül szeretnék megmutatni. A jó hír: működik az üzleti modell, van rá piaci kereslet, és nem is csak az elitréteg körében. Vállalatvezetőként mindenképp érdemes ezeket a trendeket nyomon követni – tette hozzá Szabó Szilvia. Rengeteg kisvállalati példa is van már arra, hogy a fenntarthatósági célok piaci előnyt jelentenek. Vannak top zöld márkák is, hiszen fogyasztóként is igyekszünk ügyekhez, közösségekhez kapcsolódni, és nem pusztán a funkcionalitást vesszük meg a termékkel, hanem azt a hasznot, amelyet az nekünk hoz. Főleg az Y generációnál vagy a még fiatalabbaknál tapasztalható a környezeti nevelés beérése. Ők már tudatos fogyasztók is, akik keresik azt, hogy az elvek hol nyilvánulnak meg a gyakorlati életben. Érdemes tehát így pozicionálni a céget, hiszen a fogyasztók, ha felismerik, hogy valami felelős, szívesen választják. Ehhez kell olyan kommunikációs csatornát választani, amely hatékony. Az sem ritka ma már, hogy a vállalat szemléletformáló kampányba fog, és ehhez kapcsolja hozzá termékét, szolgáltatását.