A klímaváltozás közgazdasági vonatkozásait feltáró, nagy sajtóvisszhangot kiváltó brit Stern-jelentés szakértője elmondta: Magyarország a világszinten kibocsátott, üvegházhatást okozó gázok kevesebb mint 0,5 százalékáért felelős. Azonban kötelessége, hogy ne csak alkalmazkodjon az új körülményekhez, hanem törekedjen a gázkibocsátás csökkentésére is - mutatott rá a közgazdász. A fokozott törekvést az alkalmazkodásra megérti, hiszen tudományos előrejelzések szerint Magyarországon a felmelegedés üteme kissé gyorsabb lehet a világátlagnál, épp ezért a kihívások is erőteljesek. Példaként a mezőgazdaságot említette, ahol szerinte egyre inkább szárazságtűrő növények termesztésében kell gondolkodni.
A fejlett világgal együtt azonban Magyarországnak is arra kell törekednie, hogy 2050-re az 1990-es kibocsátási szint alá menjen 60-80 százalékkal - hangoztatta Sophie Cruickshank. Mindezt a kibocsátások évi 1-2,5 százalékos mérséklésével lehet teljesíteni, ami a Stern-jelentés kalkulációja szerint világszinten az éves GDP egy százalékát emészti fel.
A közgazdász felhívta a figyelmet, hogy minél később cselekszik a világ, annál nagyobb mértékű csökkentésre lesz szükség, értelemszerűen annál drágábbak lesznek a szükséges intézkedések. Tíz éves kését már nagyjából csak kétszer akkora erőfeszítéssel lehet behozni. Márpedig az intézkedések elkerülhetetlenek gazdasági szempontból is: a Stern-jelentés szerint a klímaváltozás okozta károk értéke egyenértékű lehet a világ GDP-jének 5-20 százalékával.
Tom Pravda, a Brit Külügyminisztérium klímaváltozással foglalkozó szakértője arról szólt: tévhit, hogy a "zöld" beavatkozások visszavetik a gazdasági növekedést, sokkal inkább üzleti lehetőséget kínálnak. Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások alkalmazása megtakarításokat eredményez az energiaköltségeknél, és új piacokat teremt.
A Stern-jelentés a brit kormányzat tavaly nyári felkérésére készült el a múlt hónapban. A Világbank volt vezető közgazdásza, Sir Nicholas Stern által készített, 700 oldalas jelentés a klímaváltozást a világot eddig sújtó legnagyobb piaci csődnek nevezi, és azt állítja, hogy a probléma megoldásának elodázása esetén a világháborúkhoz hasonló, de hosszabb kifutású krízishelyzettel kell számolni.
