A tavalyi év sikerén felbuzdulva idén másodszorra adták ki a CSR Best Practice kiadványt, amely a 2007-es év legjobb gyakorlatait mutatja be - közölte a bemutató sajtótájékoztatón Lakatos Zsófia, a kiadványért felelős Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) alelnöke. A kötetben tíz céget mutatnak be, olyanokat, amelyek rendelkeznek "kidolgozott CSR stratégiával, felelősségvállalásuk pedig áthatja napi működésüket és az megmutatkozik az összes, általa érintett csoporthoz fűződő kapcsolatában."
A könyvbe pályázat útján lehetett bekerülni, melynek feltételeit egy év után is jelentősen szigorította a hat főből álló elbíráló bizottság. A szigorítást azzal magyarázta Szeles Péter, az MPRSZ elnöke, hogy az utóbbi időben egyre inkább elszaporodtak a CSR díjak, ami alapból jó, mert egyre többen foglalkoznak a témával, ám vannak hátulütői is, hiszen sok cég "álságosan, csak a hangzatosság kedvéért" szerzi meg ezeket, nincs mögötte tényleges munka, törődés.
"A felelősség mindenkié, így természetesen nem csak a cégeknek kellene tenni érte, hanem az egyéneknek és az államnak is" - közölte érdeklődésünkre Szeles Péter. Példaként hozta Angliát, ahol az állam - az EU-ban elsőként - kidolgozott (ISO) rendszer alapján minősíti az általa nyújtott közszolgáltatásokat. "A mindenkori kormány máshogy is segíthet, hiszen ha valaki nyilvánosságra akarja hozni a legjobb CSR gyakorlatokat, akkor ahhoz pénzre lesz szüksége" - magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy néhány tárcát már megkerestek az ügyben és bár még nincs végleges döntés, az első reakciók pozitívak voltak.
Még ma is állandóan azt hallani, hogy a felelősségvállalás a nagyok, a multik feladata, hiszen nekik van elegendő pénzük és idejük erre - jelentette ki Szeles. A vállalati felelősségvállalással azonban a kisebb cégek is foglalkozhatnak, amire jó példa, hogy idén a bemutatott vállalat tíz között egy kkv is található.
A 40-45 főt foglalkoztató díjnyertes Bakos faipari céget 1986-ban alapította Bakos Miklós, aki a Piac és Profitnak elmondta mi a siker egyik receptje: "Arra kell törekedni, hogy olyan munkakörülményeket hozzunk létre, ahol mi magunk is jól éreznénk magunkat, szívesen járnánk be. Ha ezt a szemléletet sikerül elsajátítani, akkor abból a cégvezető és a dolgozó is profitálhat. A cég sikere részben ennek is köszönhető, hiszen munkatársak többsége 15-20 éve együtt dolgozik, ismerik már egymás családját, párhuzamosan fut az életük."
A kiscégeknél a legfontosabb a köztudatos magatartás - jelentette ki lapunk érdeklődésére Fekete István, a Gazdasági és Szociális Tanács CSR Bizottságának vezetője. Szerinte nem rövid, hanem középtávon kell profitban gondolkodni, amibe már belefér az, hogy hogyan illeszkedik az adott cég a helyi közösségbe. "Ne a kárukra, hanem velük dolgozzunk és hosszabb távon meglátjuk a profitot" - adott egy tanácsot Fekete István.
Gyakorlatot és információt jutatnak az érintetteknek
Az MPRSZ, a Közép-magyarországi Innovációs Központ (CHIC), a VAM Desing Center, a MediaLog Kft. és számos kisebb vállalkozást üzleti klasztert alapított, melynek célja, hogy összegyűjtse és terjessze a követendő CSR gyakorlatokat - közölte a bemutatón Szeles Péter. Az együttműködés keretén belül egy ún. Kkv Projekt Akadémiát is létrehoznak, ahol üzleti tervezést és gyakorlati ügyvitelt oktatnak a jövőben.
Ezen kívül egy Európában is egyedülálló adatbázist hoznának létre, amely összefoglalna minden tudnivalót a témában. "A klaszterre azért is szükség van, mert egyelőre nagyon kevés információ jut el az érintettekhez" - hangsúlyozta Szeles. Éppen ezért az együttműködés fő célja az lenne, hogy egy minél szélesebb réteg számára tudják megadni a hogyanra a választ: "manapság ez a kérdés gyakran még üzleti titoknak számít és csak tíz év múlva kerül bele a tankönyvekbe." - állítja a szakember.
