Miben különböznek a CSR -elvei és a szakszervezetei célok?

 A CSR pluszt ad a törvények és a jog által megkövetelt jogoknál, míg a szakszervezetek a nemzetközi normarendszert, ajánlásokat, törvényeket igyekeznek betartatni. A CSR-t a kilencvenes évektől "importálták"  Magyarországra, elsősorban a nagy multik.Volt, amelyik gyakorlatban, míg mások csak szóban.

Hogyan viszonyulnak a szakszervezetek a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának kérdéséhez?

A szakszervezetek is foglalkoznak a CSR-rel, a Európai Szakszervezeti Szövetség, az OECD tanácsadó szevezetei és a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége(IFCTU) is. A februári konferencián is kiderült, hogy sokan próbálják a CSR-t a jótékonykodás irányába "elvinni", mert talán attól félnek egyes szakszervezeti szakemberek, hogy a CSR esetleg az "érinthetetlen" munkajogi alapokat akarná helyettesíteni.  Attól tartanak, hogy a CSR a munka világát szabályozó rendszer helyébe akarna lépni, s így esetleg "feloldódnának" a most törvények által biztosított munkavállalói jogok. Pedig ott, ahol erős a munkavállalói képviselet, nincs miért félni ettől. És a társadalmi felelősségvállalás globális szabályozásával is meg lehetne ezt előzni. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a jó CSR jelentéssel bíró cégek nem mindegyike tartja be feltétlenül a munkavállalókkal kapcsolatos törvényeket. Nem szabad az egyébként is kötelező dolgok betartását a társadalmi felelősségvállalás területéhez sorolni.

Ön szerint mennyire vállalják fel a társadalmi felelősségvállalás ügyét a magyar cégek, és a többi újonnan csatlakoztt uniós ország vállalatai?

Magyarországon is vannak már kezdeményezések, egy-két cégnél lehet komoly felelősségvállalásról beszélni itthon is. Sőt, február végén terjesztett az OÉT elé megvitatásra egy anyagot a munkaügyi tárca a "munkáltatók társadalmi felelősségéről"- bár ez a megfogalmazás szerintem egyoldalúságot sugall, pedig a CSR pont a partnerségről szól. A régióban azokban az országokban, ahol erős a külföldi tőke, ott már  nem ismeretlen a társadalmi felelősség gondolata. Jellemző,hogy az új tagállamokban a CSR-t sokszor jótékonykodásként értelmezik. Különbség Nyugat-Európához képest, hogy ott az üzleti oldalról indult kezdeményezésként a társadalmi felelősségvállalás gondolata, a fejlődés szerves részeként jelent meg jól működő demokráciákban, míg hozzánk kívülről "hozták be" a CSR-t.

Mit kellene tennie a kormányoknak, hogy a vállalatok felelősebben működjenek?

A CSR önkéntességen alapuló dolog, a kormányok dolga ennek tálalása, megismertetése, jó példák bemutatása. A kormánynak úgy kellene valamiféle normát meghatároznia, hogy mondjuk nem megy az adott miniszter reprezentálni olyan céghez, ahol rossz példát lát. Franciaországban például bevezették a "social labelling"-et: a méltányos munkakörülmények között gyártott termékeket külön jelölik, s ez módszer igen elterjedt több nyugat-európai országnban is.