Az évek óta szervezett program célja, hogy a cégeknek megtanítsák, hogyan lehet minimális alapanyagból lehetőleg hosszú élettartamú és újra feldolgozható termékeket gyártani. A program szervezői azt szeretnék elérni, hogy a gyártók a környezeti hatásokkal már a terméktervezésnél is számoljanak.
"A gyártó felelőssége nem ér véget a gyárkapunál azzal, hogy a készterméket elszállítják - ismerteti a környezettudatos vállalati magatartás ismérveit Herner Katalin, a KÖVET programjának szervezője. "A gyártó felelős a beszállítók termelési módjáért, a csomagolásért s a termék utóéletéért is. Nem elég, ha a gyárban környezettudatos a termelési mód, hanem a termék jövője is számít: hogy mennyi ideig használható, vagy mennyire könnyen újrafeldolgozható egy termék. "
A magyar fogyasztók ökológiai és etikai szempontokat kevésbé tartanak szem előtt, inkább az ár alapján választanak terméket - derült ki tavaly augusztusban az Ökotárs Alapítvány által tavaly készíttetett felmérésből (a készítő a Capital Research volt). Ennek ellenére - véli Herner Katalin - vannak vállalatok, vállalkozók, akik törődnek a környezeti hatásokkal, és szerinte már Magyarországon is létezik az a fogyasztói réteg, amelyik "inkább papírzacskót választ a műanyag helyett". Ugyanakkor a szakember is elismerte, hogy Magyarországon a legtöbb fogyasztó számára kizárólag a termék ára a döntő, ezért megoldást is javasolt, hogyan motiválják a gyártókat a környezetbarát termékek készítésére: véleménye szerint jó ösztönző erőként hatna, ha a környezetkímélő termékeket kisebb forgalmi adó terhelné.
#page#
Nem túl rózsás a kép
A fenti felmérés egyébként sem fest túl rózsás képet a magyar társadalomról: adataik szerint az emberekben igen kevés a hajlandóság mások segítésére, támogatására - az anyagi szempontoktól függetlenül is. A vizsgálat az etikus gyártási körülményeket, tisztességes fizetéseket és munkakörülményeket előíró méltányos kereskedelem (fair trade) magyarországi bevezetése kapcsán készült. Az eredmény szerint vásárláskor leginkább a középkorú családos nők, s legkevésbé a fiatalok érzékenyek a társadalmi szolidaritásra, etikai szempontokra. A felmérés során megkérdezettek 24%-áról derült ki, hogy hajlandók a jó ügyek érdekében történő márkaválasztásra és szívesebben vásárolnak például karitatív tevékenységet folytató cégek termékeiből.
A környezetbarát termékek kapcsán tehát nem elég a kevésbé káros gyártási módokkal megismertetni a cégeket, hanem arról is meg kell győzni őket, hogy bár gyors piaci visszajelzésre nem számíthatnak, mégis érdemes és fontos figyelembe venni a környezeti szempontokat. A KÖVET február végi képzésén 17 cég vett részt, főleg nagyobb vállalatok. A közép-, és kisvállalatok vezetői - a szervezők tapasztalatai szerint - gyakran szkeptikusak a témával kapcsolatban. Arra hivatkoznak, hogy őket nem érinti a téma. "Pedig sokszor pont ezek a vállalatok tehetnének többet: míg a nagyobb cégek sokszor csak megrendelést teljesítenek, a kisebb vállalkozások gyakran a termék egész útját a "kezükben tartják": a tervezéstől a csomagolásig maguk döntenek a gyártási folyamatokról"- hangsúlyozta Herner Katalin.
