A tanulmány a 48 legnagyobb horvát cég weboldalán közzétett információt vizsgálva megállapítja, hogy a horvát cégek kevesebb, mint felének elérhető online az éves jelentése, s mindössze tizenöt százalékuk ad ki társadalmi jelentést.
Egyes szakértők szerint előrelépést jelent, hogy a Global Reporting Initiative szabvány anyaga horvátul is elérhető (a magyar fordítás tavaly jelent meg). Más szakemberek azt kifogásolják, hogy az ország vezetése nem követeli meg eléggé a cégektől a nagyobb átláthatóságot. Helyi problémaként említik, hogy nincs szabályozás a felelős vállalatirányításról és az országnak továbbra is két külön tőzsdéje működik: Varazdinban és Zágrábban.
Felelős vállalati polgárok
Ugyanakkor sokkal több a felelősen működő vállalat, mint azt feltételezik, írják egy másik tanulmány szerzői (International Business Leaders Forum, Map Consulting Services és Academy for Educational Development) Horvátországról: a vállalati filantrópia hagyománya még a Második Világháború előtti időszakból ered, és sok cég aktívan részt vesz a helyi közösség életében, alapvető szolgáltatásokat nyújtva s a dolgozók jogaiért kiállva. Egyre több a vállalati etika témakörével foglalkozó konferencia, s a média is foglalkozik az üggyel, míg egyre több vállalt fog össze versenytársaival a CSR népszerűsítésére.
Szerb hagyomány is a filantrópia
Bár Szerbiában is régi hagyomány a vállalati filantrópia, ennek modern változata, a felelős vállalati polgár alakja nehezen körvonalazódik az országban, idézi az ethicalcorporation.com Visnja Milosevic CSR-tanácsadót. Bár sok cég vezetése tisztában van a felelős vállalati magatartás fogalmával, ennek ellenére főként adományozásban merül ki társadalmi felelősségvállalási programjuk..
