Budapesten több mint 5000 kilométer hosszúságú csatornalabirintus vezeti el a szenny- és csapadékvizet - mutatható be az amúgy láthatatlan legfőbb "vagyonmérleg". Ez a különös város alatti város bővül is, a közvetlen és közvetett szolgáltatásai révén pedig felértékelődik. Nem is véletlen, hogy a tudatos vállalati működésnek megannyi elemét lehet csokorba gyűjteni a csatornalabirintus legfőbb gazdájánál, a Fővárosi Csatornázási Művek ZRt.-nél.

- A globális felmelegedéssel vállalati szinten is mindenképpen foglalkozni kell, hiszen a felelősségvállaláson túl a folyamatos energiaár-emelés mindenkit erre kényszerít - állapítja meg a társaság vezérigazgatója, Palkó György. - Az energia drágulása így kedvez a globális felmelegedés elleni küzdelemnek. Az összes megújuló energiaforrást egyelőre rendkívül nagy beruházási költséggel lehet csak előállítani, hiszen egy megawattos gázmotort kiszolgáló biogázzal működő berendezés teljes költsége eléri a 800 millió forintot. Az FCSM mégis belevágott, hiszen ez komplex kérdés, és nem csupán az energiáról és az áráról szól.

Szennyvíz és bioenergia

- A szennyvíz tisztítása során folyamatos az iszaptermelés. A szerves anyagok kezelésénél bakteriális lebontással dolgozunk, ráadásul ezt a nagy mennyiségű baktériummennyiséget is fel kell dolgozni - avat be a részletekbe a társaság vezetője.

Európában sok megoldás született: egy-két extrém esettől eltekintve a feldolgozott biológiai hulladékot minden országban a mezőgazdaság és a talajrekultiváció területén hasznosítják, a kelet-közép-európai régió viszont már 50 éve vezető szerepet tölt be a biogáz előállításában.

#page#

Budapesten rengeteg olyan szerves anyag képződik, amelyet korábban nem megfelelően helyeztek el. Az uniós csatlakozás előtt az emberi fogyasztásra nem alkalmas - lejárt szavatosságú - élelmiszert és -hulladékot, moslékot komposztálták, vagy állati takarmány lett belőle. Hosszú évekig az állatokkal etettek meg mindent, például hozamfokozókat, hulladékvisszárukat. Ha az élelmiszer-hulladék, a konyhai darálók (konyhamalacok) terméke csatornába kerül, az azonban a fővárosi csatornahálózatnak okoz komoly nehézségeket, hiszen így a csótány- és patkánypopuláció ellen folyamatosan küzdeni kell, és nem utolsósorban eldugulnak a csatornák. Az FCSM évek óta a hulladék koncentrált elhelyezésére törekszik. Szerencsére az elhasznált sütőzsiradékot sem takarmányként használják ma már, hiszen bebizonyosodott, hogy rákkeltő, ezért biológiailag bontható hulladékként hasznosul például az FCSM-nél. Tavaly összesen 55 ezer tonna élelmiszer-hulladékot szállítottak be a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepre: vegyesen konyhai hulladékot és lejárt szavatosságú élelmiszert. Így az igény a megújuló energiákra, a hulladékkezelés fejlődése és az energia árának folyamatos emelkedése együttesen járult hozzá ahhoz, hogy az FCSM mára biogázból állítja elő dél-pesti telepének áramszükségletét.

Épített környezetünk védelme

A csatornahálózat kiépítése és működtetése nem a 20. század találmánya, hiszen az emberiség azóta, amióta városokban lakik, utakat és csatornákat épít, hogy ne legyen kitéve az időjárás viszontagságainak. Budapesten több mint 5000 kilométer hosszúságú csatornalabirintus vezeti el a főváros szenny- és csapadékvizét, amely az elmúlt évtizedekben folyamatosan bővül. A mára már gyakorlatilag teljes rendszer üzemeltetője 60 éve a Fővárosi Csatornázási Művek, amely társaság a fővárosi szennyvíz 51 százalékának biológiai tisztítását is végzi. Ahhoz, hogy a szennyvízkezelés után kikerülő víz a lehető legjobb minőségű legyen, komoly beruházások kellenek. Palkó György vezérigazgató szerint komoly javulás várható a főváros és az unió által finanszírozott csepeli és dél-budai szennyvízkezelési projektek elkészültével.

#page#

Ökolábnyomaink

Mint felelős vállalat, az FCSM is abban érdekelt, hogy az emberi tevékenység mind kisebb nyomot hagyjon a környezetünkön, és mind hatékonyabban használja fel a meglévő erőforrásokat.

- Az "ökológiai lábnyomot", azaz a társadalom fenntartásához és az általa termelt hulladék elnyeléséhez szükséges föld és víz mennyiségét ésszerű keretek közé szorítjuk - állítja a vezérigazgató.

A FCSM-nek alapvető célja, hogy mind nagyobb hatékonyságot érjen el a működtetésben, ezért tudatosan magas szinten tartja a kutatás-fejlesztést. A társaság a legnagyobb vállalati támogatója az ELTE Környezettudományi Kooperációs Kutató Központjának, amellyel együttműködve a csatornákba kerülő nehezen lebontható anyagok kezelésének lehetőségeit kutatják. Ilyen az emberi szervezeten keresztül a budapesti csatornahálózatba jutó rengeteg gyógyszer, hormonkészítmény és más életidegen anyag, de emellett az FCSM az ipar és a mezőgazdaság által a hálózatba juttatott, a baktériumok által sem lebontható anyag feldolgozását is kutatja.

Az FCSM arra törekszik, hogy a lehető legártalmatlanabb formában távozzon a víz a telepeiről, ezt pedig a saját működése hatékonyabbá tételével is elő tudja idézni.

- Szakembereinknek és kutatás-fejlesztésünknek köszönhetően egyre kevesebb vegyszert használunk a szennyvíz tisztítása során. Csak a tervezéssel az Észak-pesti Szennyvíztisztítóban tízszázalékos megtakarítást tudtunk elérni - számol be az eredményeikről a vezérigazgató.

A levegőtisztaság védelmében

"A környezetvédelem ipari kihívás" - ez a jelmondata a világ vezető hulladék- és szennyvízkezelő cégének, a Veoliának, amely az FCSM egyik meghatározó tulajdonosa. Palkó György szerint ez a hozzáállás jellemző a budapesti társaságra is, amely fejlődéséhez nagyban hozzájárult a kilenc éve érkezett francia és német szakmai befektetők műszaki és technológiai tudása. Az elmúlt időszak legfontosabb levegőtisztaság-védelmi eredményei között szerepel az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep szabadtéri előmechanikai műtárgyainak lefedése és a beépített levegőtisztító biofilterek, amelyek segítségével naponta 2 millió köbméter levegő szűrését végzik. Ezeknek a berendezéseknek köszönhetően még a telep közvetlen közelében sem érezhető semmilyen kellemetlen szag. A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen szintén a legkorszerűbb biológiai levegőszűrési rendszerrel védik a levegő tisztaságát.

#page#

 

Hogyan lesz áram a biomasszából?

A Főváros Csatornázási Művek dél-pesti telepe Magyarország legkorszerűbb szennyvíztisztító állomása, ahol 2000 óta állítanak elő bioenergiát. A korszerű, környezetvédelmi szempontból is hasznos eljárással a budapesti szennyvíz szervesanyag-tartalmának jelentős hányadát már energiatermelésre fordítják. Az itt termelt biogázt először kéntelenítik, amelyet egy nagy teljesítményű gázmotor-generátor elektromos energiává alakít. Ez az energia fedezi a szennyvíztisztító szükségleteinek 90 százalékát, és az így termelődött hővel fűtik a kiszolgáló létesítményeket, azaz a dél-pesti telep gyakorlatilag önfenntartó. A telep energiaigénye óriási, hiszen egy óra alatt annyi áramot fogyaszt, mint egy átlagos család két év alatt: 2006-ban 9500 megawattóra elektromos energiát, 15 ezer 800 megawattóra hőenergiát termeltek itt. Az eljárás során keletkező kellemetlen szagú levegőt speciális biofiltereken szűrik meg, így a telepen nemcsak a szennyvizet, de a levegőt is tisztítják, óránként 28 ezer köbmétert. A szennyvíztisztítóba a konyhai hulladékokon kívül naponta átlagosan 65 ezer köbméter szennyvíz érkezik. A szennyvíziszapot elő- és utótelepítőkben szétválasztják, majd egy gravitációs sűrítő segítségével továbbsűrítik. Ezután az anyag az iszappasztörizáló tornyokba kerül, ahol különféle mikroorganizmusok 55, illetve 35 Celsius-fokon a szerves anyag 60 százalékát lebontják, és ekkor keletkezik a biogáz. A nagy szervesanyag-tartalmú hulladékokat, például a nagyüzemi konyhai ételmaradékot és a lejárt szavatosságú élelmiszert felaprítják, majd 70 Celsius-fokos reaktorban pasztörizálják. Végül az ételmaradék is a 2000 köbméteres biogáztermelő toronyba kerül.