A legnagyobb fosszilis energiahordozókkal dolgozó vállalatóriások üzleti terveiben és jövőstratégiáiban már szerepel a beárazott üvegházgáz-kibocsátás. Ha légszennyezésük megsarcolása mellett kapnak valamilyen adókedvezményt, nem ellenzik a klímapolitikát.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A CDP környezetvédelmi adatgyűjtő ügynökség szerint az USA 29 konglomerátuma, köztük az öt legnagyobb olajipari vállalat már számol azzal, hogy a leendő (amerikai) éghajlatvédelmi törvény fizetésre fogja kötelezni őket. Többük már korábban is hangoztatta, hogy a kibocsátási kvóták vásárlására vonatkozó kötelezettség azért is jó nekik, mert tervezhetővé teszi a kiadásaikat, s kiszámítható gazdasági környezetet alkot.
Nem igaz hát az éghajlatváltozást tagadó „klíma-szkeptikusok” és a republikánus politikusok érvelése, miszerint az olajlobbi egyértelműen elzárkózik a szén-dioxid (közkeletűbb nevén karbon) kibocsátásának beárazásától. (Ugyanakkor tény, hogy a 2012-es választások folyamán Jon Huntsman kivételével az összes republikánus politikus, aki versenybe szállt az elnökjelöltségért, tagadta vagy megkérdőjelezte az éghajlatváltozás tényét.)
Az ExxonMobil – amely az Egyesült Államok legnyereségesebb vállalata! – belső anyagaiban az ÜHG-kibocsátás tonnánkénti árát 60 dollárra taksálta. (Ehhez képest az európai emissziókereskedelemben jelenleg 5 euró körül mozog a kvóták ára.)
Néhány márkanév a 29 cég közül, amely hosszú távú üzleti terveibe már belefoglalta a becsült kvótaárakat: ExxonMobil, ConocoPhillips, Chevron, BP, Shell, Walmart, Walt Disney, ConAgra Foods, Wells Fargo, General Electric, Google, Microsoft, DuPont, Duke Energy, Delta Air Lines, American Electric Power.
A klímaváltozás felelősei elférnének egy csuklós buszban
Egy friss kutatás megdöbbentő eredményeket hozott: az 1845 és 2010 közötti összes globális üvegházhatású gázkibocsátás kétharmadáért csupán 81 cég és 9 ország felelős. A Gazprom az ötödik a befektetői vagy állami kézben lévő első húsz vállalat közül, a Shell pedig hatodik a Climatic Change (Klímaváltozás) című tudományos lapban megjelent kutatás szerint.
Arról ugyan nem szól a New York Times elemzése, vajon az említett vállalatok globális szinten is készek-e kvótavásárlásra fordítani bevételük egy részét, vagy csak amerikai érdekeltségeik üzletmenetébe kalkulálták be az új tényezőt, de feltételezhető, hogy nem pusztán helyi jellegű változtatásról van szó. Erre utal Tom Carnacnak, a CDP vezetőjének megjegyzése, aki úgy nyilatkozott a napilapnak, hogy a szóban forgó vállalatok felsőszintű, átfogó döntéshozatalaiba már most beleszól a klímaváltozás mint tényező.
Az Obama-adminisztráció korábban már kijelentette, hogy saját jogkörén belül – az EPA, vagyis az amerikai Környezetvédelmi Ügynökségen keresztül, rendeleti úton – korlátozni fogja a nagybani légyszennyezők (cementgyárak, széntüzelésű erőművek stb.) kibocsátását. Az ExxonMobil szóvivője ugyancsak azt hangsúlyozta, végül a kormány ilyen-olyan eszközökkel, de el fogja érni a füstölgés fizetőssé tételét. Nagy előrelépés ez egy olyan vállalatnál, amely egy évtizede még olyan tudósokat pénzelt, akik az éghajlatváltozás emberi eredetét igyekeztek cáfolni. A cég vezetői ma már hivatalosan is elismerik, hogy a civilizációnk által kibocsátott üvegházgázok hozzájárulnak a klímaváltozáshoz.
Az ExxonMobil szóvivője szerint a cég kész lenne támogatni a klímatörvényt és azt, hogy a légszennyezést tulajdonképpen megadóztassák, ha az adótörvényben másutt valamilyen adókedvezménnyel ellentételeznék ezt. Klímatörvény-javaslatában 1994-ben ugyanilyen megoldást terjesztett a Kongresszus elé az akkori alelnök, Al Gore. De leszavazták.
A füstös Koch-fivérek
A Forbes magazin milliárdoslistáján szereplő Koch-fivérek és cégük, a Koch Industries nagy kampányolást folytat, hogy eltérítsék a jobboldali/republikánus politikusokat a szükséges klímapolitikai lépések megtételétől: adományokkal pénzelik a szélsőséges Tea Pártot, amely külön kampányt indított arra, hogy elérje az éghajlatváltozás tudományos alátámasztását elismerő republikánus politikusok lejáratását.
Az American Energy Alliance ugyancsak a Koch-testvérek támogatását élvezi. A washingtoni szervezet 1,2 millió dollárt költött azon szenátorok és képviselők támadására, akik egyetértenek az emisszió beárazásával.
A 78 éves Charles és a 73 éves David Koch olajfinomító-bizniszben és papírgyártásban utazik. A New York Times rámutatott: családi indokaik is vannak arra, hogy más nótát fújjanak, mint az olajipar többi szereplői. Apjuk, Fred Koch olyan vegyi eljárást talált fel, amely hatékonyabbá tette az olajfinomítást, de John D. Rockefeller megakadályozta abban, hogy piacra dobja találmányát, s cégét végül fel kellett darabolni. Ebből jött létre többek közt az ExxonMobil is.
A Koch-fivérekhez közelálló források vallják, hogy az ebből eredő harag motiválja a két mogul különcködését. Akárcsak a báró apjával versengő Nathaniel Rothschild (a „szenes Rothschild”) esetében, ezúttal is az ökoszisztéma látja kárát... A klimatológusokból álló ENSZ-bizottság 2013 szeptemberében újfent kifejezte vélekedését, miszerint az 1950 óta tapasztalt klímaváltozásért 95%-ban már csakis az emberi cselekedetek felelősek, vagyis a fosszilis energiahordozók elégetése. 2007-ben még „csak” 90% volt a becslésük.
