Aki egy kicsit is figyelt a gazdaságpolitikai eseményekre, az már több mint egy éve tisztában kellett legyen azzal: az Új Magyarország fejlesztési terv és az uniós pályázati rendszer kidolgozása, valamint brüsszeli elbírálása komoly hátrányban van. Az okok közt szerepelt nemcsak a választási év miatti lassulás és a költségvetési kiigazítás előtérbe kerülése, de bizony a brüsszeli bürokrácia is, amelynek útvesztőiben hosszú hónapokra el tud tűnni egy-egy ország szintű tervezet.

Ennek ellenére ősz óta gőzerővel folyt a kormányzati szervezés, hogy - a korábbi ígéretekhez híven - januárra strukturálisan felálljon a második nemzeti fejlesztési tervet, végső nevén Új Magyarország fejlesztési tervet kiszolgáló intézménykeret. Ígéretek hangzottak el az első pályázatok januári megjelenésére is, s a hónap utolsó napjaiban meg is jelentek a GVOP-utód Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 2007-2013-ra vonatkozó első kiírásai, majd néhány nappal később a Közép-magyarországi Operatív Program és a Társadalmi Megújulás Operatív Program is előrukkolt néhány pályázattal.

Kicsiknek előnyös

A kiírások megítélése meglehetősen vegyes volt. Szinte mindenki óvatos optimizmussal fogalmazott az egyszerűsödött bürokratikus terhek láttán, ám az új szabályok elsősorban a kis összegű állami támogatásra pályázók terheit csökkentik.

A vonatkozó kormányrendelet szerint a pályázatokon csak az a pályázó vehet részt, akinek az állami támogatás összegére van biztosítéka. A pályázatokhoz az eddigi 120 helyett elegendő 100 százalékos mértékű biztosítékot benyújtani. Tízmillió forint összeg alatti pályázatok esetében egyáltalán nem kell biztosíték, továbbá akkor sem, ha a támogatás nem beruházási célú, kutatás-fejlesztésre vagy innovációra irányul. Beruházási projektek esetében a megvalósítást követő úgynevezett fenntartási időszakra csak akkor szükséges az új szabályok szerint biztosítékot nyújtani, azonban ekkor is csak 50 százalékos mértékűt, ha a támogatási összeg 50 millió forintnál nagyobb. A nem beruházási jellegű projektek esetében csak a megvalósítási időszakra kell biztosítékot nyújtani.

A 2004-2006 közötti GVOP-statisztikák alapján a pályázók 57 százaléka helyett 67 százaléka kerülne a kis támogatási összeg miatt abba a kategóriába, ahol egyáltalán nincs szükség biztosítékra. Ez a teljes támogatási összeg 4,5, illetve 9,4 százalékát jelenti. A vizsgált periódusban a pályázatok mindössze 7 százaléka volt 50 millió forint feletti, ami a teljes támogatási összeg 55 százalékát jelentette. Ráadásul ebben a kategóriában az állami és önkormányzati intézmények képezték a nagyobb súlyt, tehát a pályázó vállalatok túlnyomó többségének az új szabályok szerint nem kellene a fenntartási időszakra biztosítékot nyújtaniuk.

A GOP-pályázatok elnyeréséhez alapvető elvárás a pályázók dokumentálható korábbi működése. A pályázónak legalább két lezárt pénzügyi évvel kell rendelkeznie (induló vállalkozások nem pályázhatnak), a saját tőkéjének pozitívnak kell lennie, alkalmazottanként legalább 3, illetve 4 millió forintos árbevételt kell felmutatnia, továbbá a legutolsó lezárt pénzügyi évben az átlagos statisztikai állományi létszámnak legalább egy főt kell elérnie. Emellett a pályázat benyújtását megelőző pénzügyi évben az árbevétel nem csökkenhetett 5 százaléknál nagyobb mértékben - tudtuk meg az OTP Hungaro-Projekt Kft. szakértőitől. Ez utóbbi követelmény jelentős könnyítést jelent, ugyanis korábban az utolsó két év számított, és ezekben egyáltalán nem csökkenhetett az árbevétel.

További könnyítésként a beszállítóknak és az exportőröknek a minősítéshez szükséges árbevételarányokat nem előre, hanem a projekt megvalósítását követő három év legalább egyikében kell csak teljesíteniük.

Abszurdum

A legnagyobb vitát a támogatásintenzitás jelentős csökkenése gerjesztette, amely komoly teljesítménybeli elvárásokkal párosul. Bár Magyarországon - régiók szerint differenciáltan - magasabb arány is megengedhető lenne, az újonnan kiírt GOP-pályázatok esetében a maximális támogatási arány 30, illetve 40 százalék. A kritikusok szerint ez azt jelenti, hogy a forráshiányos kis- és középvállalkozások banki források nélkül várhatóan nem tudják a fejlesztésekhez szükséges saját erőt előteremteni. A banki forrásokat viszont a sok esetben nem kellően hitelképes vállalkozások számára lehetetlen megszerezni. Bajnai Gordon, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezetője ugyanakkor számos fórumon hangsúlyozta, hogy a megpályázandó támogatások "nem helyettesítik, hanem ösztönzik a magántőkét".

Nyilván ezt a célt szolgálja a pályázati leadások kezdeti határideje előtt egy nappal kihirdetett módosítás is, amely szerint a pályázóknak a korábbiakhoz képest drasztikusan magasabb átlagos árbevétel-növekedést kell teljesíteniük. A GOP-kiírások esetében alapelvárás a beruházás megvalósítását követő három év átlagos árbevételére vonatkozó 15 százalékos növekedés, ami a jelenlegi gazdasági környezetben - értsük ezalatt akár a magyar, akár a nemzetközi gazdaságot - majdhogynem lehetetlen.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Parragh László szerint az árbevétel alakulása sok olyan tényezőtől függ, amely nem a vállalkozáson, még csak nem is a beruházás hatékonyságán múlik, hanem például a közterhek, az infláció, az árfolyamok függvénye. A kamara kifogásolja azt is, hogy a komplex vállalati technológiafejlesztési pályázatnál a nagyobb jelentőségű, 50-500 millió forint támogatásban részesíthető fejlesztéseket kizárólag a beszállítók és az exportőrök érhetik el, holott a belföldi piacra termelő nagyobb vállalkozások számára is fontos lenne ez a forrás.

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) alelnöke, Kassai Róbert pedig abszurdumnak és nem teljesíthetőnek nevezte, hogy még az egyéni vállalkozóknak is évi 15 százalékos átlagos árbevétel-növekedést kell produkálniuk a beruházás után. Az alelnök emlékeztetett arra, hogy a GDP növekedési üteme csökken, a lakosság fogyasztása mérséklődik, a piacok beszűkülnek, így szerinte a 15 százalékos bevételnövelésre vonatkozó feltétel meghatározása elszakad a realitástól.

Szakáll Gábor, a Start Tőkegarancia Zrt. üzletág-igazgatója szerint nem lehet általános cél, hogy ha például külső okok miatt az árbevételre vonatkozó kötelezettségvállalás nem teljesül, akkor - egyébként működőképes - vállalkozások kerüljenek a csőd szélére azáltal, hogy a már odaítélt támogatásokat a pályázati hatóság visszaköveteli. Reményei szerint az Irányító Hatóság a később induló pályázatoknál lazít a feltételeken, amellyel lehetővé válik, hogy az egyébként sem könnyű helyzetben lévő kkv-k nagyobb számban részesülhessenek az európai uniós forrásokból.

#page#

Bizonytalan források

Bár a pályázati feltételek nem egyszerűek, az előzetes várakozások szerint határidőre így is elegendő mennyiségű pályázat érkezik ahhoz, hogy a három operatív program nyolc kiírásán keresztül elérhető 32 milliárd forint gazdára találjon. Köszönhető ez annak is, hogy a hét évre beharangozott mintegy 8000 milliárd forintnyi támogatásnak e keret csak a töredékét adja.

Az NFÜ többször megerősítette, hogy a jelenlegi támogatások tesztfunkciót töltenek be, s nyártól számtalan pályázat elérhető majd az operatív programokon keresztül. De érthető az óvatos duhajkodás, hiszen Brüsszel - a már említett bürokratikus buktatók miatt - még nem bólintott rá a magyar operatív programok tervezetére. Bár a jogszabályok lehetővé teszik, hogy egy állam a források biztosítása nélkül előzetesen kiírjon pályázatokat, ha azonban az uniós elfogadás csúszna, akkor csak a saját költségvetésének terhére támogathatja a nyerteseket, központi uniós forrásból nem. Brüsszeli bólintás nélkül tehát borulhat a feszesen tartott állami költségvetés.

Bár a pénzek szűkössége miatt egyelőre nem valószínű, hogy elaprózódnának a források, máris megindult a vélemények ütköztetése arról, kinek kellene hordoznia a gazdasági fejlődés terhének oroszlánrészét. A kis- és középvállalkozások képviselői szerint az Új Magyarország fejlesztési tervben túl sok a nagyberuházás, és alig valami jut a kisvállalkozásokra, amelyek pedig jelentős szerepet vállalnak mind a foglalkoztatás, mind a GDP-termelés területén. Márkus Csaba, a Deloitte szakértője ellenben úgy látja, éppen az lehet a probléma, ha csak a kisebb cégeket támogatják a felzárkózás jegyében. Hiába támogatnak ugyanis kétszáz kisvállalatot, ha az a nagyvállalat, amelynek a beszállítói, támogatás híján tönkremegy.

Nyolcezer milliárd forint nagyon sok pénz. Cyril Northcote Parkinson - a híres Parkinson-törvény megalkotója - szerint nagyon sok pénz értékét csak az tudja pontosan megérteni, akinek vagy van annyi a zsebében, vagy pontosan tudja, hogy hogyan lehet azt a lehető leghasznosabban elkölteni egy célra. Az első kategóriába valószínűleg senki sem tartozik hazánkban, a másodikba - úgy tűnik - annál többen. Parkinson erre cinikusan csak annyit mondott volna: alakítsanak egy bizottságot.