- Két évvel ezelőtt az eDemokrácia Műhely Egyesület szakmai fórumán azt mondta, hogy az e-kormányzat elindulásához tudatváltásra van szükség mind kormányzati, mind pedig civil oldalon. Történt-e előrelépés ezen a téren?

- A tudatváltás halad, de persze nem vagyunk az út végén. A kezdeti divatszlogenek helyett mára tudatosult a szereplőkben, hogy az elektronikus szolgáltatásokat és az e-demokráciát nem csupán az elvek szintjén és nem technológiai oldalon kell megvalósítani. Ennél fontosabb, hogy a hasznosulás terén történjen előrelépés. Akkor is azt mondtam, és ma is úgy vélem, hogy alulról jövő kezdeményezésként az állampolgári igényeknek kell a fejlődést katalizálniuk. Felesleges milliárdokat költeni olyan rendszerek kiépítésére, amelyek mindössze egy szűk kör számára lesznek hasznosíthatók. Létezik a világon olyan város, illetve ország, ahol nem épült ki a digitális ügyintézés teljes skálája, csak egy szűk kör számára hasznosítható ága, méghozzá drágán. Mi a pénz hasznos elköltését is szem előtt tartjuk, és ennek egyik vetülete, hogy minél szélesebb rétegeket próbálunk megcélozni.

- Ma még nagyon kevés ügyet lehet elektronikusan intézni, és valójában csak szigetszerű megoldások léteznek. Jogos-e az érzékelhető türelmetlenség?

- A szolgáltató állam kiépítéséhez sok apró lépést kell megtenni, és ezek legtöbbje láthatatlan háttérmunka. Reálisan látni kell: nem lesz egyik napról a másikra olyan elektronikus szolgáltatáscsomag és kultúra, amely varázspálcaszerűen megváltoztatná az ügyintézést. A jogszabályalkotás terén jól haladunk, és a szükséges intézményrendszer is felállt. Vagyis az a jogi alap, amelyre az elektronikus szolgáltatási kultúra épülhet, alakul. A 2002-ben bemutatott stratégia fókuszában a szolgáltató állam megvalósítása állt, méghozzá olyan ütemezésben, amely az állampolgári igényekre épül. Eszerint a mindenkit érintő adózás kérdésében komoly előrelépések történtek, és egyre fokozottabban bővül azoknak a köre, akik élni tudnak ezzel a lehetőséggel. A másik fontos kérdés a cégjog. Ezen a téren is elkészült az a jogszabály, amely lehetőséget ad arra, hogy az Európai Unió által megszabott határidőn belül megvalósuljon az e-ügyintézés. Az állampolgár szempontjából a harmadik legjelentősebb terület a kormányzati és önkormányzati szolgáltatások minél egyszerűbb elérhetősége. Ezen a téren is történtek komoly előrelépések.

- Két évvel ezelőtt, úgy tűnt, kifejezetten borúsan látja a helyzetet. Mintha kételkedett volna: működőképes lehet-e egy kétfejű rendszer, sikereket érhet-e el az informatikai minisztérium mellett a Miniszterelnöki Hivatal fennhatósága alá tartozó kormányzati informatika. Abban sem tűnt derülátónak, hogy az egyes minisztériumok képesek lesznek-e az összehangolt fejlődésre. Mi változott azóta?

- A problémák megvannak, csak túlhaladt rajtuk az idő. Rossz szemléletet tükrözött a hivatal elnevezése is. Az informatikai minisztérium mellett a Kormányzati Informatikai Társadalmi Kapcsolatok Hivatala valóban egy kétfejű szervezet létrejöttét sugallta. Nem beszélhetünk kormányzati informatikáról e-kormányzás helyett. A mi koncepciónk szerint az e-kormányzathoz vezető út a közigazgatás korszerűsítésével történik, és nem eszközalapú fejlesztésen keresztül. Ehhez pedig szükséges egy vivő jogszabály, amely állam és állampolgár viszonyában nem lehet az e-aláírási törvény. A negyven éve szinte érintetlen közigazgatási eljárási törvényt kellett úgy módosítani, hogy bekerülhessenek a szükséges jogszabályi feltételek, amelyek megteremtik az e-kormányzat alapjait. Két éve még az sem volt biztos, hogy a parlament napirendre tűzi, ma pedig már a Miniszterelnöki Hivatal és a Belügyminisztérium közreműködésével elkészített módosítások beépítésével a tárgyalási szakasz végéhez közeledünk. Az új jogszabály ugyanis meghatározza az állam és állampolgár viszonyát, és az elektronikus úton történő ügyintézés is garantáltan hiteles cselekménnyé, az e-ügyek pedig per- és jogképesekké válnak. Két fejezet rögzíti az állami szervek kötelezettségeit abban az esetben, ha egy állampolgár elektronikus formában fordul feléjük. Amíg ez hiányzik, csak szigetszerű vagy kísérleti megoldásokról beszélhetünk.

- Eszerint sok időt és talán pénzt vesztettünk azzal, hogy az első időszakban a technikai megközelítés látszott győzedelmeskedni? Mikor lép életbe a törvény?

- Elvileg egy hónapon belül a törvény elkészül, igaz, a hatálybalépés időpontjáról még vita van. Én személy szerint 2006-ot tartanám elfogadhatónak, ám vannak, akik sürgetnék, mások odáznák. Amúgy az eltelt két évet nem nevezném elvesztegetett időnek. Ezalatt végbementek azok a technológiai fejlesztések - például a kormányzati gerinchálózat kiépülése vagy a portál fejlődése -, amelyek jóllehet nem látszanak a nyilvánosság előtt, nélkülük nincs továbblépés. Az e-kormányzati fejlesztés olyan, mint a közműhálózat: nem tűnik el egyik pillanatról a másikra a szennyvíz, ahhoz a föld alatt ki kell építeni a csatornahálózatot is. Ma a gerinchálózat lényegében elkészült, és a portál is komoly változásokon ment keresztül. Már nem egy statikus hírportál, hanem szolgáltató. Azt talán kevesen veszik észre, hogy több mint egy éve párbeszéd folyik a magyarország.hu oldalon. Már közel ötezer regisztrált - névvel és címmel -felhasználó mondja el rendszeresen a véleményét, és beszélget állampolgár állampolgárral, illetve minisztériummal. A társadalom tudatformálása nem egyszerű feladat. Amikor elindítottuk a fórumot, számos bírálat ért minket, hogy úgysem fog működni. Mára mégis virtuális közpolitikai térré tudott válni.

- Az egyes minisztériumokat illető kérdéseket szintén pozitívan értékeli?

- Erről is azt tartom, hogy ez legalább annyira trendi téma, mint a technológiai irányból való megközelítés. Szerintem ugyanis egyáltalán nem lehet felülről vezényelni az összehangolt működést. Két modell létezik az e-kormányzás bevezetésére. Az egyik az ázsiai, amelyben egy nagyon széles jogkörrel rendelkező csúcsminisztérium valóban felülről kényszeríti rá az egyes intézményekre a haladást. Ez drága, és a mi kultúránktól idegen dirigáló magatartást indukál. A másik - és ez sokkal "európaibb" - a törvényi szabályozás és a kapcsolódó háttérrendeletek megszületése. Így minden intézmény számára adottá válik egy feltételrendszer, amelyben elvégezheti a maga e-kormányzathoz kötődő feladatát az állampolgári igényeknek megfelelően. Ez másik filozófia, eszerint ugyanis az össztársadalmi tudat generálja a fejlődést, és nem a hatalom. Ez utóbbival ugyanis, szerintem, nem lehet egységet kikényszeríteni. A törvény viszont előírja, hogy minden minisztériumnak az adott határidőre ki kell alakítania a maga válaszolási rendszerét, így az állampolgár által indított e-közigazgatási ügyre biztos, hogy reagálni fog. Ez arra is garancia, hogy csak olyan rendszerek épüljenek ki, amelyekre valóban igény van. Azt pedig az állampolgár fogja eldönteni, hogy mire van szüksége. Ez sem kényszeríthető felülről.

- E filozófia működőképességéhez a szabványosítás, illetve a sokat vitatott azonosítási probléma megoldása legalább olyan fontos, mint az új közigazgatási törvény megszületése. Ezekben a kérdésekben melyik hatóság a felelős?

- A szabványosítás kidolgozása az informatikai minisztérium irányításával történik; a rendszer most kerül szakmai vitára. Az azonosítás szintén napirenden lévő kérdés. Az e-aláírás ennek egyik eleme, de mi azt szeretnénk, ha az államnak csak olyan szintű igazoltatási joga lenne, amely az adott ügyhöz szükséges. Az e-szignó esetében jól működnek a különböző fokozatok. A közigazgatási eljárási törvény alapján kormányrendelet jelöli majd ki a piac és az államigazgatás szereplői közül a hitelesítőket. A lényeg azonban a módosított közigazgatási törvény megszületése és az új típusú állam-állampolgár kapcsolatrendszer kialakulása. Szerintem a filozófia helyrebillent, így ma már optimistább vagyok a megvalósulást illetően is.

- Az unió eEurope 2005 akciótervében megfogalmazott húsz közszolgáltatás túlnyomó többségének a tagországokban - legalábbis elveiben - azonos módon kell működnie. Ebben milyen kormányzati hozzáállás tapasztalható?

- Azoknak az országoknak a tapasztalatai, amelyek már megoldották e feladatokat, nagy segítséget jelentenek számunkra, akik most kezdünk a megvalósításhoz. Ezek átvételének, az azonos vagy hasonló megoldások alkalmazásának az interoperabilitás megteremtése szempontjából is komoly jelentősége lehet a későbbiek során, hiszen a rendszereket páneurópai szinten kell majd összekapcsolnunk. Annak érdekében ugyanis, hogy a kibővült Európai Unió állampolgárai és vállalkozásai élhessenek jogaikkal és lehetőségekkel az egységes belső piacon, ez számos szolgáltatás terén elengedhetetlen. Ebben a vonatkozásban az előkészítés alatt álló IDAbc - állampolgárok és vállalkozások számára biztosított interoperabilis páneurópai e-kormányzati szolgáltatások - program meghatározó szerepet fog játszani, és ebben a magyar kormány aktív szerepet kíván vállalni. A korábbi részvétel és hogy kapcsolódtunk a közigazgatások közötti adatcseréhez kialakított páneurópai infrastruktúrához, kulcstényezői voltak az uniós csatlakozásunkra való felkészülésnek is. Reményeim szerint tevékeny részvételünk az IDAbc-ben is elősegíti e-kormányzati erőfeszítéseink sikerességét, s egyben hozzájárul a szolgáltató állam víziójának megvalósításához.