Üzletbiztonság

A biztosítási szektor egyik fő ismertetőjegye az, hogy képes az ügyfelek igényei szerinti termékeket kínálni, a kis- és középvállalkozások (kkv) jó része azonban úgy érzi, semmilyen biztosításra sincs szüksége. Igen ám, de még egy kis forgalmú evás céggel is előfordulhat, hogy szerződéses partnere károkozás miatt pert indít ellene, s egy esetleges káresemény, mely elragadja a cég összes vagyontárgyát, akár a vállalkozást is csődbe juttathatja.

Menedzserhibák

Az utóbbi években elszaporodott vállalati pénzügyi botrányok - mint amilyen az Enron vagy a Parmalat ügye volt - alaposan megtépázták a céges felsővezetői kör tekintélyét, s elszaporodtak azok az esetek is, amelyben a szállítók, a hitelezők vagy épp a tulajdonosok indítottak pert a menedzsment ellen. Ennek eredményeképp az Egyesült Államokban és újabban az Európai Unióban is a nagy cégek menedzser-felelősségbiztosítást kötnek vezetőik tevékenységére, míg ez utóbbiak közül sokan nem is vállalnak munkát ott, ahol nincs ilyen oltalom. A hatályos jogi szabályozás szerint ugyanis a munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő korlátlanul, teljes vagyonával felel a menedzserként okozott kárért a céggel szemben, azaz kiemelkedik a kedvezőbb, limitált munkajogi felelősségi körből. A menedzser-felelősségbiztosítás azonban nem terjed, nem terjedhet ki mindenre. A konstrukciók általában a vezetők rossz döntése, hatásköri túllépés, hanyagság, félrevezető nyilatkozat vagy kötelességmulasztás miatt bekövetkezett károk ellensúlyozására nyújt kártérítést. Nem fizet viszont a vezető szándékos károkozása, bűncselekmény esetén. Bár a magyar vállalatok döntő többsége hallgat arról, van-e ilyen típusú biztosítása, szakértők biztosra veszik, hogy a legnagyobb cégek rendelkeznek vele. Bár egy menedzser-felelősségbiztosítás nem olcsó mulatság, immár közepes cégeknek is érdemes megfontolni a beszerzését, különösen, hogy nemzetközi piacon is jelen lévő vagy külföldi részvényesek tulajdonában is lévő cégek vezetőit immár az Európai Unióból is lehet perelni.

A nagyobb cégek körében már jóval elterjedtebb gyakorlat a biztosításkötés. Az export-import tevékenységet folytató vállalkozások szinte törvényszerűen biztosítják az áruikat, s természetesen hitelfelvételkor is kötelező biztosítást kötniük. Még nagyobb cégek esetében pedig külföldön már nem ritka - sőt már-már kötelező-, hogy a vállalat felelősségbiztosítást köt közép- és felsővezetőire az általuk hozott döntések miatt felmerülő esetleges károk enyhítésére.

Kockázatérzékenyebbek lettünk

Ma Magyarországon megközelítőleg 830 ezer bejegyzett vállalkozás van. Becslések szerint ebből mintegy 200 ezerre tehető a valóban működő, nem önfenntartó vagy technikai (kkv-k és egyéni) vállalkozások száma A Generali-Providencia Biztosító Rt. becslése szerint vagyonbiztosítási szerződéssel megközelítőleg 65 százalékuk rendelkezhet. Ez nagyjából 130 ezer kisvállalkozás-biztosítást jelent, amelyből 40 ezer darabos részesedéssel jelenleg a Generali piacvezető. Ez a megközelítőleg kétharmados biztosítottsági arány egyébként megfelel a lakásbiztosítottsági aránynak, hiszen a lakossági szegmensben is hasonló a biztosított lakások aránya - mondta el Csáki Gyula, a cég felelősségbiztosítási csoportjának vezetője.

A Magyarországon működő kkv-k és egyéni vállalkozások közül mintegy 220-230 ezer cég, azaz a szektor 30 százaléka rendelkezhet felelősségbiztosítási szerződéssel. Igen jó arány ez akkor, amikor tudjuk, hogy a kkv-k túlnyomó többségében nincs a tulajdonoson kívül más alkalmazott, aki után felelősségbiztosítást kellene kötnie. A biztosítási kultúra azonban változik. Ügyvédi és szaktanácsadói irodák szakosodnak már kártérítési ügyekre, mert azok száma egyre szaporodik. Azaz manapság egyre nagyobb kockázat egy vállalkozásnak felelősségbiztosítás nélkül működnie, amire egyre többen ébrednek rá.

#page#

A kötelező az kötelező

A biztosítotti körben valamennyi ágazat szereplői megtalálhatók, azonban legnagyobb számmal azokból az ágazatokból érkeznek a kliensek, ahol kötelező a felelősségbiztosítás megkötése: ilyenek például az egészségügyi, a vagyonvédelmi vagy a számviteli tevékenységgel foglalkozó vállalkozások.

A leggyakrabban választott biztosítási összegek felelősségbiztosítás esetén 5-10 millió forint/káreseményre szólnak, azonban a felzárkózás az uniós biztosítási kultúrához már ebben a szegmensben is jelentkezik. Egy uniós üzleti partner ugyanis több millió eurós felelősségbiztosítást is előírhat, megkövetelhet.

A kkv-szektor tagjai a többi vállalathoz hasonlóan a vállalkozás tevékenységével okozott károkra kötnek felelősségbiztosítási szerződést. Ez tartalmazhatja a harmadik személynek vagy a megbízónak okozott károkat, a munkabalesetekre fedezetet nyújtó munkáltatói vagy akár a környezetszennyezési felelősségbiztosítást is. A vagyonbiztosítás területén ez a kör jellemzően a tűz- és elemi károkra, betöréses lopásokra és rablásra, üvegtörésre köt biztosítást; kevésbé jellemzőek például a balesetbiztosítások, üzemszünet-biztosítások vagy a kiegészítő irodai elektronikus berendezések biztosításai.

A családok törődnek a vagyonnal

Az Aegon Magyarországnál a biztosító többéves tapasztalatait felhasználva alapvetően két csoportba sorolják a vállalkozásokat. Az első csoportot a családi vállalkozások képezik, amelyek jellemzően otthon vagy egy ahhoz kapcsolódó kisebb műhelyben, irodában tevékenykednek, míg a másodikat az önálló, saját vagy bérelt telephelyen működő vállalkozások - árulta el Máday György, a társaság termékmenedzsere.

Az első csoport biztosítási igényeit a családi biztosítás fedezi, melyek keretében a vállalkozás vagyontárgyai mellett a családi házban vagy egyéb lakásban élő vállalkozón túl a család saját ingatlanját és ingóságait is biztosíthatják. Az ebbe a csoportba sorolt kisvállalkozások - részben a saját lakáshoz való kötődés miatt - az átlagosnál sokkal nyitottabbak a vállalkozás vagyontárgyainak biztosítására.

#page#

A legkisebbek érdektelenek

A második csoport - melyet jellemzően bt.-k és kft.-k alkotnak - biztosítási védelme egyedileg, testreszabott biztosítási konstrukciók kialakításával oldható meg. Ez a szektor vegyes képet mutat. Jelentős részük már tevékenységének megkezdése pillanatában tudatában van annak, hogy szükséges a biztosítás, amivel a vállalkozása kockázatainak más módon gazdaságosan nem megoldható részét kezelni tudja. Más részük az első hiteligénye kapcsán szembesül a - bank által előírt - biztosítási szükséglettel, de egyébként feleslegesnek tartja, illetve nem kívánja finanszírozni a kockázatok csökkentését a biztosítással. Kisebb hányaduk - elsősorban a kis cégek - azok, amelyek semmilyen formában nem kívánnak biztosítást kötni.

Külön figyelmet érdemelnek azok a középvállalkozások, amelyek részben vagy egészben külföldi tulajdonban vannak. Ezek a társaságok szinte kivétel nélkül rendelkeznek biztosítással, jellemzően a külföldi tulajdonos által megszokott biztosítási kultúra miatt.

A biztosítót a már említett káreseményeken túl számos egyéb biztosítási igénnyel is meg szokták keresni. Ezek közé tartozik főként a nagyobb vagyonnal rendelkező termelő cégek esetében a tűz-üzemszünet biztosítás, a technikai biztosítások, mint amilyen az építés-szerelés biztosítása, a géptörés és elektromos berendezés, valamint a számítógép biztosítása. Ide tartoznak még a szállítmánybiztosítások is, mind nemzetközi, mind belföldi szinten.