2004-et több szempontból is a változás jellemezte az idegenforgalomban. Új trendek figyelhetők meg az utazási szokásokban: Európában teret nyernek a fapados légitársaságok, az on-line utazási irodák iránt egyre fokozódik az érdeklődés, az egyéni utazások száma növekszik, és mind közkedveltebbek a last-minute utak. Mindez a piac átrendeződéséhez vezet, amit az irodák profilváltással vagy árcsökkentéssel igyekeznek átvészelni.

Egyre gazdagabb európaiak

Az elmúlt években a turizmus áramlását, azaz a régiók közötti különbséget a devizaárfolyam változása is befolyásolta. Az egyre erősödő euróárfolyamot mindenekelőtt Európa szenvedte meg. Míg a relatív drágulás visszafogta az Európába érkezők forgalmát, sőt az Európán belüli utazásokat is, a világ többi olcsóbb országát pedig versenyre késztette. Mellesleg az európai utazóknak egyre olcsóbbá vált a "dolláros" világ. Hasonló hátrányt könyvelhetett el Kanada is az USA-val szemben. A nyertesek között - legalábbis a Turizmus Nemzetközi Világszervezete, a WTO szerint - ott van az Egyesült Államok, Mexikó, Közép- és Dél-Amerika, a Közel-Kelet, valamint - az euróövezethez képest - Anglia.

Ugyan korai lenne biztosat állítani a turizmusból származó bevételek pontos összegéről, hiszen a legtöbb országban csak 2004 első három negyedévének adatai állnak rendelkezése, de az már most látható, hogy elérik, sőt valószínűleg meg is haladják az utasszám növekedését. A világszervezet 2005-öt is hasonlóan jónak prognosztizálja, habár a 2004. decemberi cunami az első hónapok statisztikáját igencsak lerontotta.

A szakemberek a növekedés tartósságát valószínűsítik, amelyet az egyre inkább erősödő légi közlekedés fellendülése, illetve a fapados repülőjegyek európai térhódítása már most is jelez.

Csak négy maradhat

A növekvő utasszám ellenére a diszkont légitársaságok száma folyamatosan csökken, mert a levegőben dúló konkurenciaharc őket sem kíméli. Az alacsony díjbevétel mellett a kényszerű növekedés minden pénzüket elviszi, hiszen csak akkor maradhatnak fenn, ha folyamatosan új járatokat indítanak. Ehhez viszont több repülőgép, leszállási jog és természetesen komoly reklámkampányok kellenek.

Tavaly Európában felvásárlás vagy csőd miatt 12 légitársaság tűnt el - írja a német Monitor Group tanácsadó cég nemrég publikált tanulmánya, amely az európai repülési ipart vizsgálta. A szakértők szerint a jelenlegi több mint 60 alacsony költségű európai légitársaságból hosszú távon mindössze négy vagy öt nagyobb, egyesült társaság maradhat talpon.

A brit easyJet légitársaság 2005 februárjában 2,169 millió utast szállított, 16 százalékkal többet a tavaly februári 1,865 milliónál. Azonban a verseny egyre jobban erősödik: az árkedvezmények miatt csökken az egy utasra jutó bevétel, és csökkent a cég járatainak foglaltsága is. Az ez év februárjával zárult tizenkét hónapban a bevétel 1,176 milliárd fontra nőtt, összevetve az a 2004 februárjával zárult tizenkét hónap 992 millió fontjával. Az utasok száma 21,5-ről 26,4 millióra gyarapodott, de az átlagos foglaltság 84,4-ről 84,2 százalékra csökkent. A cég fő versenytársánál, az ír Ryanairnél az utasszám 13 százalékkal 6,9 millióra nőtt, a forgalom pedig 15 százalékkal 294,4 millió euróra emelkedett. A két vezető európai fapados még így is nagy kihasználtsággal büszkélkedhet: a világ légitársaságai ugyanis átlagosan háromnegyedes kihasználtsággal repülnek.

Hálón a hálót

A fapados légitársaságok nagy költségelőnye, hogy nincs jegykiállítás, legtöbbször iroda sem, az utasok az interneten intéznek mindent. A trendet és a költségeket figyelve a hagyományos légitársaságok, a szállodaláncok és az autókölcsönzők is kiépítették internetes foglalási rendszereiket, vagyis ma a világháló a turizmus leggyorsabban növekvő területe. A szállodák foglalásainak már több mint 10 százaléka on-line, s a világ egyik vezető lánca, az Accor közlése szerint minden negyedik másodpercben foglalnak nála egy szobát. Az internetes foglalások leggyorsabban a légitársaságoknál nőnek (+65 százalék), de az on-line szobafoglalás (+27 százalék) és autókölcsönzés (+12 százalék) is messze meghaladja a hagyományost. Az egyik vezető utazási portál, a lastminute.com novemberi adatai szerint látogatói 65 százaléka magánszervezésben foglalt szobát és repülőjegyet, ami fontos figyelmeztetés is az utazási irodáknak: ezeknek az utasoknak nincs szükségük közvetítőkre.

Olajsokk

Az európai légitársaságok nagy része a növekvő utasszám ellenére is veszteséges: a felesleges kapacitások és a fapados légitársaságok okozta árnyomás, továbbá a magas kerozinárak felemésztették a cégek tartalékait. A Nemzetközi Légi Szállítási Társaság, az IATA ágazati szövetség 270 tagtársasága számára a tavalyi évről 4 milliárd dolláros összveszteséget vár - igaz, ebben nem csak az európai légitársaságok mínuszai szerepelnek. Adatai szerint az olaj egycentes drágulása a társaságok költségeit félmilliárd (!) dollárral emelik. A jelenlegi tendencia pedig valószínűleg folytatódik: egy hagyományos légitársaság általában két hónapon belül elveszíti az utasainak a felét, ha az egyik fapados az adott útvonalon rendszeres összeköttetést épít ki. Európában már átvették az irányítást a fapadosok.

Még egy Franciaország

A WTO 2005 januárjában összesített statisztikái szerint 2004-ben a világ turistáinak száma elérte a 760 millió főt, ami 10 százalékos növekedést jelentett. Ilyen arányú rekordnövekedés éppen 20 évvel ezelőtt, 1984-ben volt tapasztalható, amikor a turizmus kilábalt a második olajválság okozta gazdasági depresszióból. A külföldre látogató turisták száma világszerte 69 millió fővel nőtt, ez éppen annyi, mint ahányan a világ legkedveltebb célpontjának számító Franciaországba látogatnak évente. 2004-ben mindegyik régióban növekedés volt megfigyelhető, bár eltérő mértékben: az aranyérmet Ázsia és a Csendes-óceán térsége kapta, hiszen az év végi természeti katasztrófa ellenére is több mint 34 millió turistával többet vonzott, mint egy évvel korábban. (A WTO a cunami utóhatásait vizsgálva megállapította, hogy a thaiföldi Phuketen és a Maldív-szigeteken jelentősen visszaesett a turisták száma, de a legtöbb országban nem hatott különösen a turizmusra a katasztrófa.) Dobogós lett Európa is 16 milliós látogatószám növekedéssel, őt követi az Egyesült Államok 11 millióval több turistájával, és a sort végül a Közel-Kelet és Afrika zárja (6, illetve 2 millió fős utasnövekedéssel).