A Magyar Fejlesztési Bank 2005-ben - kormánydöntés alapján - három jól beazonosítható programcsomagba integrálta a "Sikeres Magyarországért" Hitelprogramokat. A kis- és középvállalatoknak szóló hitelprogramra 310 milliárd forintot, az önkormányzatok beruházásainak elősegítésére - többszöri emelés után -135 milliárd forintot különítettek el, az agrárágazatban működő vállalkozások kedvezményes hitelezésére ugyanakkor 40 milliárd forint állt rendelkezésre. A programokhoz közvetítőként szinte a teljes magyar bankrendszer csatlakozott, hiszen az MFB a minél gördülékenyebb ügyintézés és hatékonyabb hitelezés érdekében döntően refinanszírozással juttatja el a forrásokat a vállalkozásokhoz.

- A mai napig mintegy 4509 vállalkozás és önkormányzat összesen 285,6 milliárd forint fejlesztési és beruházási hitelt vett igénybe: 162,3 milliárd forint volt a vállalkozói hitelprogramokra fordított összeg, az önkormányzatok finanszírozására 109,6 milliárd forintot, az agrár ágazatban működő vállalkozások számára pedig 13,7 milliárd forintot helyeztünk ki. De talán ennél is beszédesebb szám, hogy Magyarországon a kedvezményes hitelek révén 2002-től napjainkig megvalósult beruházások összértéke eléri az 540 milliárd forintot - hangsúlyozza Aladics Sándor, az MFB vezérigazgató-helyettese.

Bár ma a "Sikeres Magyarországért" Hitelprogramok mögött még 200 milliárd forint szabad hitelkeret áll, időközben az európai uniós támogatási szabályok megváltoztak. Az új körülményekre az MFB is reagált, és 2007. július 1-jével a megváltozott feltételekhez igazította a kedvezményes - döntően 6,5-8 százalék - kamatozású, hosszú lejáratú támogatott hitelprogramokat. De nem csak az EU támogatáspolitikájának alakulása befolyásolta a megújult hitelmechanizmust.

- Az új fejlesztési célok meghatározásánál az elmúlt három év tapasztalatait is figyelembe vettük. Ennek tükrében a felhasználási lehetőségeket tekintve bizonyos célokat kiszélesítettünk, új támogatási szabályok lépnek életbe - amennyiben a kormányzat jóváhagyja -, illetve az átláthatóság érdekében tovább egyszerűsödnek a hitelprogramok -magyarázza Aladics Sándor.

 Az Európai Unió támogatáspolitikájának módosulása lehetővé tette, hogy a korábbi egymilliárd forintról hárommilliárdra emelkedjen az egy vállalkozás által igényelhető hitel nagysága. Változott a kedvezményezettek köre is. Míg 2007. július elsejét megelőzően kizárólag a kis- és középvállalatok számára voltak elérhetőek a vállalkozásfejlesztési hitelprogramjai, az MFB javasolja, hogy ezután méretre és tulajdonosi körre való tekintet nélkül, bármely Magyarországon működő gazdálkodószervezet igényelhessen kedvezményes fejlesztési, illetve beruházási forrást.

A jövőben szélesedhet a vállalkozások döntési szabadsága is. Maguk választhatják meg, hogy az adott hitelcélra milyen támogatási kategóriában - a de minimis, azaz csekély összegű állami támogatások, vagy a csoportmentesítés rendszerébe foglalt, úgynevezett horizontális támogatások kategóriájában (ma már a regionális kedvezmények is ide sorolhatóak) - szeretnének hitelt felvenni. A de minimis esetében elég tízszázalékos saját erő megléte, míg a regionális csoportmentesítés kategóriában az Európai Unió 25 százalékos önerőt ír elő.

- Az EU 2007. január 1-jétől életbe lépett új szabályozása alapján a de minimis kategóriába sorolt állami támogatások támogatástartalma a korábbi százezer euróról kétszázezerre emelkedett. Így aki legfeljebb 1,5 milliárd forint hitelt szeretne felvenni, annak módjában áll azt ebben a támogatási kategóriában igényelni. A regionális csoportmentesítés kategóriájában viszont a vállalkozás akár hárommilliárd forintos hitelhez is hozzájuthat - mutat rá a különbségre a vezérigazgató-helyettes. Nyártól a hitelt felvevő dönthet arról is, hogy forintban vagy devizában szeretne-e forráshoz jutni attól függően, hogy az üzletmenete mit tesz kedvezőbbé számára.

De nemcsak a nagyobb vállalkozások fejlesztési lehetőségei bővülnek, az MFB a legkisebbek számára is kínál új lehetőséget. A kevésbé bankképes vállalkozások helyi vállalkozási központokon keresztüli finanszírozását lehetővé tevő Mikrohitel Plusz program mellett nyártól megnyílik az MFB Kisvállalkozói Hitel. Ennek lényege, hogy közvetítőkön - takarékszövetkezeteken, szakmai kamarákon és szövetségeken - keresztül akár a mikrovállalkozások is kaphatnak kedvező kamatozású, hosszú lejáratú hitelt.

- Dolgozunk egy közvetítőkből álló bankügynöki hálózat létrehozásán. Reményeink szerint a szakmai szervezetek komoly segítséget nyújthatnak a vállalkozásoknak a hitelkérelem összeállításában, a projekt megalapozásában, illetve a megvalósulás nyomon követésében. Olyan hálózatot szeretnénk használni, amely képes az üzleti kockázatkezelés mellett üzleti támogatást is nyújtani a legkisebbek pénzhez jutása és a pénz hatékony felhasználása érdekében - hangsúlyozza Aladics Sándor.

#page#

A Forrás elnevezésű áthidaló tőkehitelekkel - szintén az idei nyár újdonsága - pedig az MFB a magyar vállalkozások tőkehiányát szeretné orvosolni. Ennek keretében bármely vállalkozás beruházási céllal felvehet hitelt nyolc évre, és a szokásos kétéves türelmi idő helyett csak öt vagy hét év múlva kell elkezdenie a tőketörlesztést. Vagyis ebben az esetben a fejlesztési hitel kvázi-tőkebefektetésként működik.

- A hitelcélokban viszont alig néhány változás történt csak, hiszen a Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram alprogramjaiban megfogalmazott célok már eddig is lefedték a vállalkozások szinte valamennyi igényét. De mostantól vált lehetővé, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és értékesítésével foglalkozó cégek számára is kínáljunk finanszírozási lehetőséget ebben a programcsoportban. Szintén új hitelcél, hogy mind az Új Magyarország fejlesztési terv (UMFT), illetve az Új Magyarország vidékfejlesztési terv (ÚMVT) belső operatív programjaihoz adunk úgynevezett sajáterő-pótló kiegészítő támogatást. Arra számítunk, hogy az elérhető uniós források nagyságrendjére való tekintettel - a támogatási igény növekedése mellett - jelentkezni fog egy többletsajáterő-igény. Ezért a vállalkozások esetében a huszonöt százalékos kötelező önerő és a harmincszázalékos, a GOP-ból nyerhető támogatás mellett, a projekt megvalósításához hiányzó 45 százalék fedezhető lesz kedvezményes MFB-forrásból. A Magyar Fejlesztési Bank tervei szerint a kereskedelmi bankokon keresztül kínált hosszú lejáratú hitelt az önkormányzatoknak legfeljebb 25, a vállalkozásoknak 15 éves lejárattal folyósítanánk - ismerteti a július 1-jével megjelenő új programcélokat Aladics Sándor, és hozzáteszi: -, és a programcélok kibővítése helyett inkább azt választottuk, hogy az UMFT, illetve az ÚMVT belső operatív programjai bármely prioritásában elnyert támogatás mellé kínálunk hitelt. Tehát anélkül, hogy a hitelcélok között felsorolnánk például a megújuló energia technológiai fejlesztést, ha ilyen projektre valaki vissza nem térítendő forráshoz jutott az összes operatív programból, akkor ahhoz fejlesztési hitelt is igényelhet.

 Az elmúlt másfél évben az önkormányzatoknak folyósított hitelek elérték a110 milliárd forintot. A közbeszerzési folyamatok alapján azonban úgy tűnik, hogy további jelentős önkormányzati fejlesztésekre lehet számítani. Ezért az MFB kezdeményezte a kormányzatnál, hogy mintegy 100 milliárd forinttal, összesen 235 milliárd forintra emelhesse az önkormányzati hitellehetőségeket, miközben a hazai és uniós fejlesztési politikával összhangban bővülnek a finanszírozás céljai is.

Nyártól három új elem épül a rendszerbe. A vállalkozási hitelcélokhoz hasonlóan a fejlesztési bank az önkormányzati hitelfelvételi lehetőségeket is kiterjesztette az ÚMFT, illetve az ÚMVT operatív programjainak céljaira a sajáterő-pótló hitel keretében. Ezen túlmenően, tervei szerint a közelmúltban elfogadott Nemzeti Sportstratégiához illeszkedő önkormányzati sportfejlesztések finanszírozása is lehetővé válik a kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú hitelből.

A Sikeres Magyarországért" Hitelprogramok közül az Agrárfejlesztési Hitelprogram esett át a legjelentősebb "ráncfelvarráson". Az EU elvárásainak megfelelő, megújult hitelmechanizmus keretében júliustól az MFB kiegészítő forrásokat nyújt az ÚMVT operatív programjához, illetve a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításához kapcsolódó fejlesztések és beruházások támogatására kínál tizenöt éves lejárattal kedvezményes forrásokat.

- Terveink szerint egységesen 15 százalékra csökkentjük a saját erőt, a türelmi időt pedig a két év helyett háromra növeljük, figyelembe véve az agrárberuházások megtérülési idejének sajátosságait. Ebben a szektorban is előnyösnek tartanánk, ha lehetővé válna a devizahitel folyósítása, hogy az agrárszektor cégei is minél inkább a vállalkozás élethelyzetéhez tudják igazítani pénzügyeiket. A Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramoknál már említett Forrás forrásáthidaló tőkehitelek, Agrárforrás elnevezéssel, a mezőgazdasági cégek számára szintén megnyílnak, hiszen a tőkehiány ebben a szektorban is súlyos probléma - mondja az MFB szakértője.

Június 31-ig még a régi feltételekkel igényelhetőek a hitelek, ám július 1-jével az új mechanizmusok lépnek életbe. Mindebből azonban az ügyfél - a vállalkozó vagy az önkormányzat - semmit nem érzékel, azok a hitellehetőségek ugyanis, amelyek ma piacon vannak, tovább élnek. A megújult "Sikeres Magyarországért" Hitelprogramokat az MFB a 2007. július 1. és 2013. december 31. közötti időszakra nyitja meg.