A 2006. évi magyar költségvetésben összesen 23,6 milliárd forint szerepel mint közvetlen turizmusfejlesztési támogatás. Az összeg 50 százalékkal több, mint 2005-ben, s külön siker, hogy a végszavazáskor módosítások nélkül fogadta el a parlament a beterjesztett összeget. Ebből azonban 13,6 milliárd forint lényegében már előre "elköltött" pénz: egyrészt korábbi évekről áthúzódó kötelezettségvállalások, másrészt a Regionális Operatív Program (ROP) 2004-es, illetve 2005-ös elbírált és elfogadott pályázatainak finanszírozását szolgálja.
Új forrásnak tehát a fennmaradó 10 milliárd forint számít. Ennek körülbelül a fele különböző pályázatok révén segíti majd a turizmus fejlesztését, fejlődését.
Hangsúlyos nemzeti marketing
A költségvetésben önálló fejezetként szereplő turisztikai célelőirányzat (TC) kerete 2006-ban 12,6 milliárd forint. A két legjelentősebb tétel - a korábbi évekről áthúzódó kötelezettségvállalások fedezete, valamint a nemzeti marketing- és promóciós tevékenység támogatása - elviszi a büdzsé nagy részét. Rossz hír a vállalkozásoknak, hogy idén nem lesz olyan új ROP-pályázat, amely a turizmus fejlesztését szolgálhatná.
- A turisztikai marketingre és promócióra meghatározott nettó összeg ugyanannyi, mint 2005-ben volt, mivel ez évtől a Magyar Turizmus Rt. is visszaigényelheti az áfát - mondta el lapunknak Kelecsényi Ágnes, az MT Rt. marketingvezérigazgató-helyettese. Az összeg nagy részét - mintegy 3 milliárd forintot - az igazgatótanács által már jóváhagyott marketingterv alapján Magyarország népszerűsítésére, kutatásra, vonzerőnövelésre fordítják. Ehhez járulnak még az MT Rt. saját bevételei - a terv szerint 2006-ban mintegy 300 millió forint -, amelyet szintén teljes egészében marketingcélokra fordítanak.
Az idei TC-ben szerepel az a 2,5 milliárd forint, amelyet a műemlék gyógyfürdők felújításának támogatására szánnak. Erre a pályázat már 2005 novemberében megjelent.
Az új budapesti kongresszusi központ megépítéséről is megszületett az elvi döntés, de az optimális megvalósítás érdekében még folynak az elemzések a Magyar Turisztikai Hivatalban. A turisztikai célelőirányzatban szereplő 400 milliós összeget az engedélyezési eljáráshoz szükséges szakértői tanulmányok elkészítésére szánják. Sem a helyszín, sem a kivitelezés módja, sem a megvalósításban részt vevők köre nem eldöntött tehát, ám a tervek szerint 2010-ben az új létesítménynek már működnie kell.
A Budapesti Tavaszi Fesztivál támogatására 224 millió, az ifjúsági turizmus fejlesztésének - az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Egészségügyi Minisztériummal közös - elősegítésére 200 millió forint jut, pedig az illetékes miniszter közvetlen döntési körébe utalt összeg pedig 100 millió forintot tesz ki.
A turizmus szolgálatában
A költségvetési rend szerint más célelőirányzatokban is szerepelnek olyan tételek, amelyek belső felosztásánál ugyancsak konkrétan megjelenik a turisztikai cél és a hozzárendelt forrás, illetve a célelőirányzat kiadásai a turizmusfejlesztéshez is kapcsolhatók. Ennek az összesen 11 milliárd forintnak a jelentős részét - 9,1 milliárd forintot - azonban lekötik a az elmúlt több mint másfél év ROP-pályázatainak ez évre áthúzódó kifizetései.
A terület- és régiófejlesztési célelőirányzat különböző pontjaiban szerepel a fennmaradó 1,9 milliárd forint, ehhez pályázatok útján juthatnak majd hozzá az önkormányzatok és a vállalkozók. A regionális repülőterek fejlesztésére szánt összegből Sármellék 40 milliós támogatásáról már megszületett a döntés. (Ez a beruházás egyébként további 10 millió forintot kap a turisztikai célelőirányzatból is.)
A költségvetésnek vannak olyan tételei is, amelyek meg sem említik a turizmus fejlesztését, közvetett módon azonban hozzájárulnak a fejlődéséhez, élénkítik a vállalkozói kedvet. Ilyenek elsősorban a közlekedési infrastruktúra beruházásai: az autópálya- és autóút-építések, a folyami kikötők fejlesztése, bővítése, az új Duna-híd megépítése Dunaújvárosnál. Ezek vitathatatlanul hozzájárulnak az egész ország turisztikai vonzerejének növekedéséhez, érdeklődésre számot tartó térségei gyorsabb megközelítéséhez.
A visszatérő nemzetközi sportrendezvények - mint például a Forma-1 - mindig növelik a turisták számát, miként egy-egy év kiemelkedő sporteseményei is. Ilyen lesz 2006-ban például az úszó Európa-bajnokság. Ezek megrendezéséhez az állam szintén nyújt támogatást.
Komoly vonzerőnövelők a minden évben rendszeresen megrendezett, illetve a csak egy-egy évhez kötődő nagy kulturális rendezvények is, amelyek a Nemzeti Kulturális Örökség Múzeuma, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogram kezelésében lévő forrásokból kapnak költségvetési támogatást.
Ösztönző szabályozóváltozások
Az adó- és járulékváltozások a turisztikai vállalkozásokat is érintik, s ezek között akad néhány kedvező. Természetszerűleg a haszonélvezői lehetnek annak az új szabályozásnak - sőt remélhetőleg bővül is majd a falusi vendégfogadással foglalkozók köre -, amely szerint 2006-tól a városok falusias lakóövezeteiben szállás kiadó, turisztikai szolgáltatást nyújtó vállalkozók is 800 ezer forint éves bevételig adómentesen folytathatják tevékenységüket.
Megemelték a munkahelyi étkezés igénybevételére jogosító utalványok keretét is: a hidegétkezési utalványok 4500, melegétkezésiek pedig 9000 forint értékben vehetők igénybe havonta.
A vendéglátást serkentheti, hogy jelentősen változott a cégek reprezentációs kiadásainak adómentesen elszámolható hányada: 2006-ban a bevétel 1 százaléka - a korábbinak a duplája - használható fel adómentesen reprezentációs célokra, a felső összeghatár pedig 25 millió forint lett, ami az előző évinek a két- és félszerese.
A legfölső áfakulcs 5 százalékpontos mérséklése elsősorban az utazási irodák számára lehet kedvező, növelheti versenyképességüket. A vendéglátásban azonban az italforgalomra érvényes áfamérséklést "elviszi" az italokra (a bor kivételével) vonatkozó jövedékiadó-emelés, amelyet a termelők és forgalmazók nyilvánvalóan érvényesítenek majd áraikban.
