Idén januártól bevezethető, 2009-től pedig kötelező lesz a magánnyugdíjpénztáraknak, hogy ügyfeleik számára három eltérő kockázatú befektetési portfóliót ajánljanak. A klasszikus portfólió legfeljebb 10 százalék részvényt tartalmaz, a kiegyensúlyozott 10-40 százaléknyit, míg a növekedési pakett minimum 40 százaléka részvényekből áll majd.
Kis kockázat, nagy haszon?
A tagok akár félévente is dönthetnek majd, melyik típusba szeretnék fektetni magánnyugdíj-pénztári befizetéseiket. Ha valaki nem választ maga portfóliót, akkor automatikusan besorolják a hátralévő munkaévei alapján. Akinek már csak legfeljebb öt éve van a nyugdíjazásáig, az a klasszikus portfólióba sorolódik, az 5-15 év hátralévő idővel rendelkezők a kiegyensúlyozott, ennél hosszabb várható munkaidővel a növekedési portfólióba kerülnek a pénztártagok.
Fórizs Sándor, a Hazai Nyugdíjpénztárak Országos Szövetségének elnöke kétségeket fogalmazott meg az új rendszer alkalmazhatóságával kapcsolatban. Mint mondta, a részvény valóban kockázatosabb termék, mint az államkötvény vagy a bankbetét, ám a hozamban mutatkozó többlet időszakonként meglehetősen nagy eltéréseket mutat. 1998 és 2006 között például a magyar államkötvények hozama nominálisan csak évi 1,07 százalékkal maradt el Budapesti Értéktőzsde irányadó indexének, a BUX-nak a teljesítményétől. Ezért nem tanácsos részvény-minimumszintet meghatározni, mivel ez túlzott kötöttség a portfóliókezelők számára.
A New York-i tőzsdei almanachok szerint a részvénybefektetések hozama 15-20 éves időtávon ugyan mindenképpen meghaladja a hasonló időszak állampapír-piaci befektetéseinek hasznát, vannak azonban olyan - rövidebb - időszakok, amikor érdemesebb lehet kötvénybe, állampapírba fektetni.
Az Aranykor egészségpénztár tagjai között a kiadások több mint fele, 54,5 százaléka ment el egészségügyi szolgáltatásokra, ezen belül is a Medicover-kártyadíj vitte a prímet. Gyógyszerártérítésre 17, gyógyászati segédeszközök vásárlására 12 százalékot fordítottak a tagok. A sportszolgáltatások és sportszervásárlások egyaránt 6-6 százalékot jelentettek a kiadások listáján, míg az üdülés alig 3 százalékot. 2007. július elsejétől a törvényi változások miatt számos szolgáltatás nem lesz elszámolható adómentes formában. Ilyen a természetgyógyászat, a rekreációs üdülés (wellnesshotelben szállodai szolgáltatással együtt igénybe vett egészségügyi szolgáltatás), az életmódjavító kúrák, a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadások és a sporteszközvásárlás. Ez utóbbi esetében ráadásul a sport- és a sícipő kikerül a finanszírozható termékek köréből. Ezeknek a termékeknek, szolgáltatásoknak az ellenértéke tehát adóköteles jövedelemnek számít, amit a pénztártagnak az éves adóbevallásában egyéb jövedelemként kell bevallania, és adóznia kell utána. Mivel a tagok az eddigi statisztikák alapján ezekre a szolgáltatásokra fordították befizetéseik legcsekélyebb hányadát, nem várható komolyabb átrendeződés idén sem a piacon.
Ugyanakkor 2007-ben a munkáltatótól kapott tagdíjak is csökkennek a jogszabályi változások miatt, így várhatóan a június 1-jét követő időszakban az akkortól adókötelesen elszámolható szolgáltatások/termékek igénybevétele drasztikusan csökken. Ugyanakkor az első öt hónap során az, aki teheti, még igénybe fogja venni a sportszer- és sportbérletvásárlást, valamint az üdülési lehetőséget is. Jelentős hatása tehát 2008-ban lesz a törvényi változásoknak.
Két-három heti forgalom
A döntés természetesen komoly kihatással lesz a pénztárak vagyonának megoszlására, amelyekben a részvényarány az utóbbi években kevéssel 10 százalék felett mozgott.
Bár a tagoknak lehetőségük van a választásra, az eddigi tapasztalatok alapján nem várható nagy aktivitás a portfólióválasztás területén sem. Mivel az ügyfelek döntő többsége a fiatalabb korosztály tagjaiból kerül ki, a most hatályos szabályozás szerint a részvényarányt a jelenlegi szint többszörösére kell emelni 2009-ig a magánnyugdíjpénztárak portfóliójában.
Bár a spekulánsok dörzsölhetnék a kezüket a hazai tőzsdei raliban bízva, mégsem valószínű, hogy jelentős mozgást okozna a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a magánnyugdíjpénztárak megjelenése: egyrészt nem kötelesek magyar részvényekbe fektetni pénzüket - választhatnak a világ bármely értékpapírjából -, másrészt az összvagyonuk tavaly év végén mintegy 1500 milliárd forintra rúgott. Ha a jelenlegi körülbelül 10 százalékról 40 százalékra nőne is a részvényhányad, az is "mindössze" 450 milliárd forint piacra kerülését jelentené mintegy két év alatt: ez nagyjából a BÉT két-három heti forgalmának meg.
Érdekes lehet azonban a pénztárak különféle befektetési stratégiája. Elképzelhető ugyanis, hogy egyesek az ügyfelek meghódítása céljából kockázatosabb vállalkozásokba is belemennek, vagyis a pénztárak közötti egy-két százalékpontos éves hozameltérés drasztikusan megemelkedhet. Érdemes lesz tehát lassan megtanulni kezelni ezt a befektetési formát is.
