A korábbi társasági törvény (Gt.) rendelkezései kötelezőek voltak a jogalkalmazókra, azoktól csak a törvény kifejezett felhatalmazása esetében lehetett eltérni. A gyakorlatban már az is megkérdőjeleződött, hogy rendelkezhetnek-e a tagok a társasági szerződésben olyan kérdésekről, amelyeket a törvény nem sorolt fel a lehetséges tartalmak között. Az új törvény lényeges változást hoz ebben a szemléletben.
Rugalmas szerződés
A társasági törvény szabályai továbbra is kötelezőek, azoktól csak akkor lehet eltérni, ha azt maga a törvény kifejezetten megengedi. A tagok azonban olyan rendelkezéseket is felvehetnek a szerződésbe, amelyekről a törvény nem rendelkezik. Ezek ugyanis nem minősülnek a törvénytől való eltérésnek, feltéve, hogy azok nem állnak ellentétben a társasági jog általános rendeltetésével vagy az adott társasági formára vonatkozó szabályozás céljával, és nem sértik a jóhiszemű joggyakorlás követelményeit.
Lehetővé válik tehát, hogy a társasági szerződés jobban a társaság adottságainak, a szerződő felek igényeinek megfelelő tartalommal készüljön el, és már nincs szükség arra, hogy a szerződő felek különböző kiegészítő és egyéb megállapodásokat kössenek egymással. A nem a nyilvánosságnak szánt megállapodásaikat természetesen továbbra is külön megállapodásban kell rendezniük, hiszen a társasági szerződés teljes tartalma nyilvános, a cégbíróságon megtekinthető.
Akinek az az elsődleges célja, hogy a társaságát a cégbíróság minél előbb bejegyezze, és a szerződés tartalmával kapcsolatban nincsenek különleges igényei, a társaság megalapításakor használhatja a cégeljárási törvény mellékleteként megjelent szerződésmintát. A blanketta igénybevételével alapított társaságokat a cégbíróság 8 napon belül bejegyzi. Egyéb esetben ez a határidő 30 nap. A blankettaszerződés esetén is kötelező azonban az ügyvédi ellenjegyzés és a bejegyzési eljárásban az ügyvédi képviselet.
Törzstőke-variációk
A kft. törzstőkéjének minimális összege továbbra is 3 millió forint, azonban jóval könnyebben, kisebb készpénzráfordítással lehet kft.-t alapítani, ugyanis lényegesen megváltoztak a törzstőke összetételére és rendelkezésre bocsátására vonatkozó szabályok. Megszűnt a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás korábbi kötelező 30-70 százalékos aránya, akár kizárólag nem pénzbeli hozzájárulással is lehet kft.-t alapítani.
Kevésbé szigorú az apport fogalmának meghatározása is. Nem feltétele az apportálhatóságnak a végrehajthatóság, illetve az, hogy az apport tárgyáról a társaság később harmadik személy jóváhagyása nélkül rendelkezhessen. A jövőben nem pénzbeli hozzájárulásként minden vagyoni értékkel rendelkező dolog és vagyoni értékű jog bevihető a társaságba.
A vagyoni értékű jogok közül a törvény kifejezetten kiemeli és nevesíti a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat, valamint a követelések közül azokat, amelyeket az adós elismert, vagy amelyek jogerős bírósági határozaton alapulnak. Alapíthat tehát valaki egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot oly módon, hogy annak törzstőkéje kizárólag az alapító javára jogerősen megítélt - legalább 3 millió forint összegű - követelés. A végrehajthatatlan ítéletek így legalább valamely gazdasági társaság törzstőkéjének fedezésére alkalmasak lesznek. Kérdés, hogy ez mennyire szolgálja a hitelezők és a forgalom biztonságát. Igaz, az új szabályozás a 2002 óta érvényben lévő részvénytársasági szabályok átvétele, és eddig is nehezen volt magyarázható, miért éppen az rt.-k esetében liberálisabb az apportszabályozás.
Arról, hogy milyen módon és időpontban kötelesek a tagok nem pénzbeli hozzájárulásukat a társaság rendelkezésére bocsátani, a társasági szerződésben kell rendelkezniük. Eddig az iratok cégbírósági benyújtása előtt az apportot teljes egészében rendelkezésre kellett bocsátani. Az új Gt. szerint, ha a nem pénzbeli hozzájárulás nem éri el a törzstőke felét, elegendő azt a cégbejegyzéstől számított három éven belül rendelkezésre bocsátani, ha viszont eléri, továbbra is már az alapításkor a teljes apportot rendelkezésre kell bocsátani.
Nem változtak a pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának a szabályai: a felét a társaság bejegyzése előtt, a másik felét a bejegyzést követő egy éven belül kell a társaság számlájára befizetni.
Az nem pénzbeli hozzájárulás tartalmi liberalizálásával egyidejűleg a törvény részletesebben és körültekintőbben szabályozza az apport értékelését: a tag maga állapítja meg nem pénzbeli hozzájárulása értékét, amelyet a többi tagnak el kell fogadni. A megállapított értéket a tagok könyvvizsgáló vagy más szakértő írásbeli véleményével támaszthatják alá. Ez nem kötelező, de ennek hiányában írásbeli nyilatkozatban rögzíteni kell, hogy az értéket milyen szempontok alapján állapították meg. A nyilatkozatot a cégiratokkal együtt, a cégbíróságon is be kell nyújtani.
Az ügyvezető változatlanul köteles az iratoknak a cégbíróságnál való benyújtásával egyidejűleg nyilatkozni arról, hogy a tagok a törzsbetét teljesítésével kapcsolatos kötelezettségeiknek szerződés szerint eleget tettek. Az új törvény szerint azonban az ügyvezető a későbbiekben is köteles a vagyoni hozzájárulások teljesítésének megtörténtét bejelenteni. A készpénzbefizetést továbbra is bankigazolással kell alátámasztani, az apport teljesítését saját nyilatkozatával kell igazolnia, továbbá be kell nyújtania a tagoknak az értékeléssel kapcsolatos nyilatkozatát is.
A törzsbetét legalacsonyabb mértéke továbbra is 100 ezer forint.#page#
Ügyvezetés könnyítésekkel
Az új törvény megszüntet néhány olyan, az évek során feleslegessé vált korlátozást, amelyek jelentősen nehezítették a társaságok működését.
Ezentúl nem korlátozzák, hogy valaki hány társaságnál vezető tisztségviselő. Az új ügyvezetőnek azonban továbbra is a megbízás elfogadásától számított 15 napon belül írásban kell értesítenie új megbízatásról azokat a társaságokat, amelyeknél ügyvezetői vagy felügyelő bizottsági tisztséget tölt be.
A gyakorlatban sok gondot és felesleges munkát okozott az a szabály, hogy az ügyvezetőt csak határozott időre, legfeljebb öt évre lehetett megválasztani. A társaságoknak most már lehetőségük van arra, hogy a számukra legkedvezőbb megoldást válasszák. Fő szabályként maradt a régi - határozott idő, legfeljebb öt év -, de ha a társasági szerződésben nem rendelkeznek a megbízatás időtartamáról, az ügyvezetőt öt évre megválasztottnak kell tekinteni. A tagok azonban úgy is rendelkezhetnek, hogy az ügyvezető megbízatásának időtartama határozatlan. Ez nem jelent kockázatot, mert az ügyvezető bármikor, indokolás nélkül visszahívható.
Enyhültek a versenytilalmi szabályok is. A törvényi tilalom az ügyvezetőknek csak az azonos főtevékenységet végző társaságban való részesedésére, illetve tevékenységére vonatkozik. A tagoknak azonban lehetőségük van arra is, hogy a társasági szerződésben a tilalmi szabályokat szigorúbban vagy enyhébben állapítsák meg.
A vezető tisztségek betöltését kizáró okok közül egy megszűnt: a jövőben az a személy is betöltheti az ügyvezetői tisztséget, aki a társaságnál vezető tisztségviselő volt.
Jelentős változás, hogy az ügyvezető nem állhat a társasággal munkaviszonyban, ügyvezetői feladatait kizárólag megbízási szerződés alapján láthatja el. Az ügyvezetői tisztséget betöltő személy azonban továbbra is lehet a társaság munkavállalója, munkaviszonya keretében azonban csak az ügyvezetéstől független feladatokat láthat el, lehet például a társaság gazdasági vezetője, főmérnöke.
Lényeges könnyítés, hogy az új törvény megszünteti azt a tilalmat, amely szerint eddig ugyanaz a személy nem tölthetett be tisztséget az anyavállalatnál és annak egyszemélyes leánycégénél. Ez jelentősen nehezítette a cégek működését, különösen azt követően, hogy a cégbíróság a tilalmat már nem kizárólag belföldi, hanem a külföldi bejegyzésű anyavállalatok és azok magyar leányvállalatai vonatkozásában is vizsgálta.
Egyszerűbb működés
Sürgős ügyekben jelentősen nehezítette a gyors intézkedést és határozathozatalt, hogy a taggyűlési meghívó elküldése és a taggyűlés időpontja között 15 napnak el kellett telnie. Így a társaságok gyakorlati működése szempontjából szinte nem eléggé értékelhető az a módosítás, hogy a 15 napos időköz a társasági szerződésben lerövidíthető.#page#
A határozatképtelen és az emiatt megismételt taggyűlés közötti időtartamot a törvény eddig nem rögzítette egyértelműen, ezért előfordult, hogy azt akár fél órán belül megismételték. Nem kifejezett enyhítés ugyan, de segítség a társaságok részére a bizonytalan jogi helyzet tisztázása: a határozatképtelen és az emiatt megismételt taggyűlés között legalább 3, de legfeljebb 15 napnak kell eltelnie.
Forradalmi újítása a törvénynek annak lehetővé tétele, hogy a tagok jogaikat elektronikus hírközlő eszközök útján is gyakorolják, például hogy a taggyűlést videokonferencia keretében tartsák meg. Azonban kizárólag olyan megoldást alkalmazható, amelyik lehetővé teszi a személyek azonosítását.
Az ilyen módon tartott taggyűlésen elhangzottakat hitelesen, utóbb ellenőrizhetően rögzíteni kell. Ha a taggyűlés olyan határozatot hoz, amelyet a cégbíróságon be kell nyújtani, a felvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, és azt az ügyvezetőnek hitelesítenie kell.
A tagsági jogok ilyen módon történő gyakorlását és annak részletes szabályait - a törvény általános része szerint - a társasági szerződésben kell rögzíteni. De rendelkezhetnek a tagok úgy is, hogy egy, több vagy akár valamennyi tárgykörben kizárják a taggyűlés ilyen módon való megtartását.
Egyéb könnyítések
A társaságok életét nehezítette a TEÁOR kötelező használata, teljes tevékenységi palettájuk besorolása a TEÁOR-számokba, az APEH pedig szigorúan büntette, ha valamely társaság olyan tevékenységet is folytatott, amely nem szerepelt a társasági szerződés szerinti tevékenységi körben. Ennek tipikus példája volt, ha a társaság anélkül adta bérbe egyetlen ingatlanát, hogy az ingatlan-bérbeadás mint tevékenységi kör szerepelt volna a társasági szerződésben. Ezentúl a társasági szerződésben elegendő lesz a főtevékenységet megjelölni, és a tagok döntésétől függ, hogy a további tevékenységeket feltüntetik-e a társasági szerződésben és ennek megfelelően a cégjegyzékben.
Bár a törvény rendelkezéseiből eddig is ez következett, az Gt. egyértelműen rögzíti, hogy a társasági szerződésben kizárólag a tisztségek első viselőit kell nevesíteni, tehát az első ügyvezetőt, felügyelőbizottsági tagokat, illetve könyvvizsgálót. A későbbiekben elegendő, ha a taggyűlés vagy az alapító ezeket a személyeket megválasztja, újraválasztja, kijelöli, és annak megtörténtét az ügyvezetés a cégbíróságon bejelenti. A társasági szerződés megváltoztatására nincsen szükség.
A korábbi törvény tiltotta, hogy egyszemélyes társaság tulajdonosa szintén egyszemélyes társaság legyen. Ez a tilalom azt eredményezte, hogy a tényleges tulajdonos a legkisebb, 100 ezer forint névértékű üzletrésszel egy bizalmi személyt is bevett a társaságba, aminek következtében a társaságok működése lényegileg formálissá vált. Nehéz volt a tulajdonosoknak megmagyarázni, miért volt szükség ezekre a kényszertársaságokra, 2006. július 1. napjával ez a tilalom is megszűnt.
Korábban a társaság a saját üzletrészeinek legfeljebb egyharmadát szerezhette meg, amelyet egy éven belül értékesítenie kellett. Ezentúl a társaság a saját üzletrészeit mennyiségi korlátozás nélkül megszerezheti, a tagok pedig rendelkezhetnek a társasági szerződésben arról, hogy az elidegenítésre hosszabb időtartam álljon rendelkezésre. A saját üzletrész megvásárlása kikerült a háromnegyedes szótöbbséggel hozható határozatok köréből.
Megkönnyíti az elhatárolást az új törvénynek az ügyvezetés lényegét meghatározó rendelkezése. Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a társaság legfőbb szervének - tehát taggyűlésének -, tulajdonosának vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. Ügyvezetésnek minősülnek azok a konkrét feladatok is, amelyek ellátására a társasági törvény vagy a cégtörvény kötelezi az ügyvezetőt. Ilyen például a társaság képviseletének ellátása, a taggyűlés összehívása, a társaság tagjegyzékének vezetése, a gondoskodás az éves beszámoló elkészíttetéséről és egyebek. E körbe esnek a munkáltatói jogok is, ha azok gyakorlása az ügyvezető hatáskörébe tartozik.
A Gt. szerint más törvény előírhatja az ügyvezetők helytállási kötelezettségét arra az esetre, ha a hitelezők érdekeinek védelmével kapcsolatos törvényes kötelezettségüket felróhatóan megszegik. A felszámolási törvény szintén új rendelkezése rögzíti, hogy a hitelező vagy a felszámoló kérheti annak bírósági megállapítását, hogy az ügyvezetők feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a társasági vagyon a keresetben meghatározott mértékben csökken. Amennyiben a bíróság az ügyvezető felelősségét megállapítja, kártérítésre kötelezhető.
Az ügyvezetők felelőssége szempontjából fontos az a pontosítás is, amely kimondja: az ügyvezetők a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, valamint az ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért tartoznak felelősséggel.
Dr. Winkler Mária
