Hajlandó lenne-e 10 százalékkal többet fizetni az üzemanyagért, ha azt a pénzt a légszennyezés mértékét csökkentő technológiákra fordítanák? Többek között ezt is megkérdezték az emberektől a Világgazdasági Fórum, a Yale és Columbia Egyetem közös kutatása alkalmával.
A pozitív válaszokat rangsorolva India lett az első: ebben a hatalmas szegény országban 65 százalék egyértelműen elfogadná e feltételt. S utána is olyan fejlődő országok következnek, mint Venezuela (63 százalék), Kína (45 százalék), Mexikó (39 százalék). Csak ezután következik az iparilag fejlett Németország, 33 százalékkal. A környezetszennyező magatartásáról hírhedt Oroszország 32 százalékos eredménye meglepő, és az ott élők gondolkodásának megváltozásáról tanúskodik; valószínűleg a környezetszennyezés okozta negatív tapasztalatok miatt. Nagy-Britanniában a lakosság 31 százalékát érinti meg a probléma, az Egyesült Államokban pedig mindössze 27 százalék (!) helyesli ezt a megoldást.
Persze lehet, hogy az, akinek nem jelent napi problémát az üzemanyag ára - márpedig a szegény országokban ez a helyzet -, az sokkal könnyebben elfogadja az áremelés lehetőségét, mint az, akinek a pénztárcáját ez közvetlenül érinti. Éppen ezért talán érdemesebb a rangsorban a hasonló fejlettségű országok polgárainak véleményét összevetni; az USA-beliek közönye ebben a környezetben is eléggé szembetűnő.
A feladat tehát elsősorban a „gazdagok”, a döntéshozói pozícióban lévők és gazdasági hatalommal rendelkezők felelősségének felébresztése.
A felelősség viszont nem csak a magánszféra prominens szereplőié. Az idézett felmérés szerint ugyanis a környezeti fenntarthatóság legnagyobb ellensége az államapparátus működésében fellelhető korrupció. Hiába születnek meg törvények, amelyek garantálnak bizonyos értékeket, ha a közigazgatási oldalon, a meglazult viszonyoknak köszönhetően, képtelenség betartatni azokat.