Az e-Önkormányzat Ágazati Részstratégia – amely az Informatikai Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság (ITKTB) által elfogadott Magyar Információs Társadalom Stratégián belül készült el – nem kevesebbet fogalmazott meg hosszú távú célként (2012-ig), mint az Európai Unió eEurope programjának elvárásai alapján az e-Önkormányzat megvalósítását. A perspektíva – az átfogó elektronikus ügyintézés, ügyvitel - beteljesülését az optimista hangvételű dokumentum egy hatalmas állami és önkormányzati összefogásban látja. A megvalósítási szereposztás és a finanszírozási gondok azonban némileg bonyolítják a helyzetet.

A helyhatóságoknál intézhető ügyek több mint 70 százaléka ugyanis a kötelező államigazgatási feladatok helyi elvégzését jelenti; idetartozik többek közt az okmányiroda, a gyámügy, a szociális jellegű feladatok ügyintézéseinek egy része, az építéssel, környezetvédelemmel kapcsolatos problémák rendezése. E szolgáltatások teljes körét a közeljövőben – a közigazgatási reform alapján – a mostani 150 helyett 168 kistérségi igazgatási társulás fogja nyújtani. Ezen túlmenően a stratégia a 3145 magyar település saját önkormányzati igazgatási ügyeit a törvény által megszabott határok között rendezi.

Az e-Önkormányzat modellje a felsorolt ügycsoportok együttműködő összekapcsolását feltételezi, ami gyors és biztonságos internetkapcsolattal kombinálva lehetővé teszi a lakosság és a vállalkozások jelentős tehermentesítésével járó hatékony ügyintézést. Ugyanakkor tavaly az államigazgatás által nyújtott szolgáltatások on-line elérhetősége – az uniós országok 40 százalékos átlagával szemben – 10 százalék volt, az ügyintézések kevesebb mint 1 százaléka történt a világhálón keresztül – derül ki a GKI, a TÁRKI és a Kopint-Datorg kutatóintézetek által az év végén készített Információs Társadalom Monitoring (ITM) felmérésből.

Szigetszerű rendszerek

A rendszerváltás óta eltelt 13 évben – a fővárositól eltekintve – még a nagyobb önkormányzatok is legfeljebb 15 millió forintot költöttek IT célokra – állapítja meg az ITKTB. A kormányzati támogatásos pályázatok némileg javítottak az informatikai infrastruktúrán: az ITM-jelentés szerint ugyan 2003 elején az önkormányzatok birtokában levő mintegy 38 ezer számítógép közel fele 3 évnél idősebb volt, de a községekben dolgoztak a legnagyobb arányban új számítógépekkel.

Az elmúlt évek során a kormányzat több szoftvert adott át ingyen az önkormányzatoknak, amelyek alkalmasak voltak egységes adattartalom szolgáltatására, de ezeket nem lehetett összekapcsolni a többi programmal. Így ezek tovább növelték az elmúlt tíz évben kialakított információs rendszerek „szigetszerűségét”.

A nagyobb önkormányzatok használnak adminisztratív - pénzügyi, számviteli, készlet-nyilvántartási –, illetve közigazgatási alkalmazásokat, ám ezek a fejlesztő környezet és a kezelhetőség, funkcionalitás szempontjából lényeges különbségeket mutatnak. Az ITKTB szerint, bár komoly szándék van a belső működés és ügyintézés hatékonyabbá tételére is, ez jobbára nem valósulhatott meg amiatt, hogy a folyamatok túl lassúak, vagy egyáltalán nem automatizálhatók jelen formájukban – például az e-biztonságra, elektronikus aláírásra vonatkozó – jogszabályok, rendeletek hiányosságai miatt.

Kevés a pénz

A hazai piacon már vannak olyan rendszerek, amelyek alkalmasak lennének a különféle alkalmazások integrálására, de komplexitásuk egyenes arányban van árukkal, ami a helyhatóságok büdzséjéhez mérve csillagászatinak tűnik – állapítja meg a tárcaközi bizottság. Az önkormányzatok vagy azok társulásai előbb-utóbb azonban rákényszerülnek az ilyen beruházásokra – véli Szolnoki Zsolt, a Belügyminisztérium (BM) Informatikai Hivatalának vezetője, aki szerint az önkormányzatoknál az informatikus nem a fejlesztéssel fogja tölteni az idejét, hanem legfeljebb az üzemeltetéssel, illetve igazgatási szervezési feladatok ellátásával.

A finanszírozás a jövő évi költségvetés heves vitákat kiváltó, szűkös önkormányzati előirányzataiból aligha valósítható meg. A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) elfogadása és az EU-csatlakozás azonban várhatóan bővíteni fogja az IT-büdzsét. A MITS tervezete szerint a kormány az idén előreláthatólag 400 millió, 2004-ben mintegy 4,6 milliárd forinttal, míg 2005-ben és 2006-ban 5-5 milliárd forinttal fogja támogatni az e-önkormányzati törekvéseket. Az első két évben a források 82 százaléka, később 92 százaléka kerül közvetlenül a helyhatóságokhoz, a fennmaradó összegeket központi szervezési, koordinációs és fejlesztési célokra fordítják.

Nagy rendszer helyett szabványokat

A közeljövőben a kormány elé kerülő e-közigazgatási tervezet azt célozza, hogy a kormányzati szervek további államigazgatási feladatokat automatizáló, a jelenleg 16 pilotprojekt helyszínén működő elektronikus okmányirodákéhoz hasonló alkalmazásokat vezessenek be. Ezekhez később analóg módon kapcsolódhatnak az integrált önkormányzati, helyi célokat szolgáló rendszerek – véli Szolnoki Zsolt. Azonban a nagy, komplex, integrált rendszer, amiben mindent el lehet intézni, egyelőre nem jelenthet megoldást, inkább szabványokat kellene meghatároztatni az informatikai kormányzattal – hangsúlyozza a BM Informatikai Hivatalának vezetője.

A standardizált hardver- és szoftverkövetelmények, uniformizált portálok bevezetésével megoldható az átjárhatóság, és az önkormányzatoknak is viszonylag széles mozgásterük maradna az IT-szállítók kiválasztásában.

A standardizálás során a PC-állomány már nem szorulna jelentős fejlesztésre. Nem így a szoftverek, a szerverpark és a hálózati infrastruktúra. A három kutatóintézet ITM-jelentése szerint az év elején a helyhatóságoknak csak 30 százaléka épített ki belső hálózatot, és a fele nem is tervezi egyelőre a LAN (Local Area Network) használatát. Belső portál a megkérdezett szervezetek mindössze 6,2 százalékában volt, és háromnegyedüknek nem állt szándékában az intranet kiépítése.

Internet van, de lassú

Az e-Önkormányzat modelljének gerincét képező internetkapcsolat terjedése jelentősnek mondható: a 2001 őszén mért 57-ről 2003 elejére 75 százalékra nőtt. Azonban a helyi önkormányzatok 68 százaléka a leglassúbb hagyományos, illetve ISDN telefonvonallal csatlakozik a világhálóra – állapítja meg az Információs Társadalom Monitoring felmérés.

Az Európai Unió eEurope programjában meghatározott elektronikus szolgáltatások többségének kielégítéséhez viszont elengedhetetlen a szélessávú internetkapcsolat. Erre a problémára válaszol az informatikai kormányzat tervezett Közháló Programja, amelynek célja az önkormányzati és a lakossági ügyfelek számára a szélessávú internetelérés kiépítése.

A kezdeményező Balatonföldvár

A somogyi önkormányzatok még idegenkednek az e-kultúrától, holott nincs már olyan polgármesteri hivatali iroda, ahol ne sorakoznának a számítógépek. Egyedül Balatonföldvár vette a bátorságot ahhoz - és áldozott rá néhány százezer forintot -, hogy a helyi közigazgatásra adaptálja egy győri cég programját. Az Opál - így hívják - négy éve szolgálja a hat településből álló földvári körjegyzőség munkáját. Mikóné Fejes Ibolyától, az üdülőhely polgármesteri hivatalának titkárságvezetőjétől megtudtuk: az ügyiratokat nem dossziékba gyűjtik, hanem, miután képi úton rögzítik, CD-re mentve archiválják. A hivatal bármely dolgozója számítógépéről lehívhatja a munkájához szükséges információt.

Mindössze három, Budaörsön eltöltött hónap kellett ahhoz, hogy a körjegyzőség harminc ügyintézője magáévá tegye az elektronikus ügyintézés tudományát. Különösen az építéshatósági, a pénzügyi és az adócsoport között gyorsult fel és egyszerűsödött az ügyiratok „közlekedése”. Az e-kultúra földvári meghonosodásától a hivatal jelentős papírtakarékosságot remélt, ám ez nem vált valóra, mert időközben őket is elérte a „föntről” indított, burjánzó bürokrácia. Mindent ismét papírra kell írni.

A kisváros titkárságvezetője szerint most már csak az van hátra, hogy az ügyfelek részéről is legyen technikai fogadókészség: azaz sok háztartásban legyen számítógép és internet-hozzáférés.

Deszken nem spórolnak

Csongrád megyében - Szeged után - a 3300 lelket számláló Deszken fizetik lakosságarányosan a legtöbb adót. Az önkormányzat a költségvetésének egy százalékát – csaknem ötmillió forintot – költi évente a helyi közigazgatás, az elektronizálás fejlesztésére. Ez a beruházás térül meg a leggyorsabban – állítja a község első embere, az ötvennyolc éves Simicz József.

A helyi közigazgatás valamennyi munkafolyamatát, az adatkezeléstől a könyvelésig már a kilencvenes évek elején elektronizálták, s amint megjelenik egy újabb generáció, a gépparkot azonnal lecserélik. Ezen a téren nem spórolnak. Az önkormányzatnál csak olyanokat alkalmaznak adminisztratív munkakörben, akik legalább középfokú számítástechnikai ismerettel rendelkeznek. Létrehozták a faluban a teleházat, ahol a helybeliek reggeltől estig ingyenesen internetezhetnek. Kabinetjén belül Simicz József pedig külön csoportot alakított ki, és ez vadássza az országos hálón a pályázatokat, amelyek segítségével anyagi támogatáshoz juthatnak.

Jövőre huszonötmillió forintos beruházással hozzákezdenek az informatikai központ kiépítéséhez, amelyre rákapcsolják az összes önkormányzati intézményt, az iskolától kezdve az orvosi rendelőkig, s ahonnan bárki otthonról lehívhatja a neki szükséges adatokat. Az önkormányzat azt is tervezi, hogy a helyi könyvtár állományát számítógépre viszi.


Szegedi Titán

Évente 80-100 millió forintot költ számítógépcserére, -javításra Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, 50 milliót pedig szoftvervásárlásra. Ennél sokkal többre lenne szükség az intézmény belső elektronizációjának fejlesztéséhez - állítja az informatikai osztály helyettes vezetője, Török Sándor. A szegedi közigazgatás helyzete azért lehetetlen állapotú, mert egységei egymástól kilométeres távolságban működnek; például a legnagyobb forgalmú okmányirodát, ahol naponta ezren is megfordulnak, a város egyik külső kerületében helyezték el.

Ilyen körülmények között az informatikának még hatványozottabb szerepe lenne a hivatal működésében, mégis zavarok jelentkeznek. Sokféle program alapján végzi feladatait az adminisztráció. Az egységes informatikai rendszer kiépítését - Titán néven - már 1998-ban elhatározták, de csak idén decemberben kezdenek hozzá. A késlekedés egyik fő oka, hogy nehezen haladtak az átvilágítók: nem találták egyszerűnek az egyes feladatkörök megismerését, ami nélkül nem lehet új programot írni.

Nincs minden irodában, osztályon elegendő számítógép, ami van, az pedig annyira túlterhelt, hogy évek óta szinte egyfolytában, éjjel-nappal működik. Ennek a pénztelenség az oka. Az elmúlt években ugyanis csaknem 7 milliárd forintra nőtt az önkormányzat adóssága, kis híján csődbe jutott a város, a pénzügyi hiány megszüntetéséhez az idén gőzerővel láttak hozzá.

Az informatikusok nagyarányú fluktuációja mellett sem lehet szó nélkül elmenni; a magasan képzett rendszergazdák ugyanis köztisztviselői fizetést kapnak, így bérük messze elmarad a versenyszférában elérhetőtől. Emiatt állandósult a szakemberhiány.

Nagy Tivadar- G. J. - hm