Politológusok szerint a kormány száz lépése lehetne mondjuk nyolcvan vagy akár ezer is. A száz azonban mindenképpen szép, kerek szám, marketingszempontból is. Mindenesetre ezekben a hetekben országszerte miniszterek, államtitkárok kampányolnak a kormány százlépés-programja mellett. A rendezvénysorozat június 8-án indult, és a tervek szerint június 23-án fejeződik be.
Kritikus fogadtatás
Az ellenzék szerint nincs is többről szó a választások előtt egy évvel, mint marketingfogásról: elhitetni az emberekkel, hogy a kormány végre tényleg tesz valamit a társadalom és a gazdaság fejlődése érdekében. Egyes társadalmi, érdekvédelmi szervezetek pedig, mint például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, már az első tervezett intézkedések bejelentése után megfogalmazta a maga huszonöt lépésből álló javaslatát.
Összességében a kormány tervezett intézkedéssorozatát kritikusan fogadják az emberek. Vannak, akik eleve elvetnék az egészet azzal, hogy nem reformokról, hanem csak kis lépésekről van szó. És - teszik hozzá - tetszettek volna három évvel ezelőtt hozzákezdeni az alapvető rendszerek átalakításhoz! Ebben pedig alighanem igazuk van.
Igaz, a kormány sem állítja, hogy reformokat hajtana végre. Ugyanakkor a program számos eleme akár a későbbi reformokat előkészítő lépéseknek is tekinthető.
A száz lépésből június elejéig bejelentett ötven lényegében öt nagy területet érint: a munka világát, az egészségügyet, a családtámogatást, az oktatást, valamint az otthont és a környezetet. Az Országgyűlésnek a tervezett változások életbeléptetéséhez június végéig tizenegy törvényjavaslatot kell elfogadnia, a nyári parlamenti szünetig pedig több mint félszázat.
A gazdasági, üzleti szférát elsősorban a foglalkoztatást érintő döntések, a szürke- és feketegazdaság kifehérítése érdekében hozott kormányzati lépések érintik. Ha röviden akarjuk minősíteni őket: ezek bizony szigorítások. Kicsit bővebben azonban korántsem öncélú vagy kizárólag a költségvetés bevételét szem előtt tartó szigorítások.
Érdeksérelmek
A munkanélküli-segély helyett az álláskeresési támogatás bevezetése, az úgynevezett kékmunka - kertgondozás, javítás-karbantartás, háztartási munka, gyerekfelügyelet stb. - legalizálása a közteherjeggyel, az alkalmi munkavállalás rugalmasabbá tétele a mezőgazdaságban, a munkaügyi ellenőrzések szigorítása, a közbeszerzési pályázatokból a rendezetlen munkaügyi kapcsolatú cégek kizárása, a munkaerő-kölcsönzés szabályainak módosítása, a gyesen, illetve gyeden lévők munkavállalásának legalizálása, a felnőttképzési támogatási rendszer átalakítása, az ötven év felettiek és a nyugdíj előtt állók, valamint a megváltozott munkaképességűek és a pályakezdők elhelyezkedésének támogatása mind azt célozza, hogy a jövőben trükközések nélkül lehessen dolgozni Magyarországon. Hogy milyen eredménnyel és minek az árán, azt persze esetenként a gyakorlat dönti majd el.
Egy biztos: a felsorolt tizenöt lépés mindegyike sérti valakiknek a pillanatnyi érdekeit. Akik, ha nem akarnak, vagy nem tudnak ezen felülemelkedni, és akár a saját hosszú távú érdekeik szintjéről megítélni a változásokat, minden bizonnyal igyekeznek majd megakadályozni és lassítani a folyamatot. Amire annál inkább számítani lehet, mert a jogi kiskapuk keresése, a vállalkozások - ha úgy tetszik - trükkös válaszai a mindenkori kormány szigorításaira az elmúlt tizenöt-húsz évben éppen azért váltak általánossá, mert többségük jövedelmezősége egyszerűen nem engedte meg, hogy másként tegyenek.
A szigorítások tehát igazából akkor érik majd el deklarált céljukat, ha a kormány hozzájuk rendeli a versenyképességet ösztönző lépéseit is.
Számon kérhető ígéretek
Az egészségügyhöz kapcsolódó huszonegy lépés, illetve ígéret igen konkrét, ezek betartását könnyen számon lehet majd kérni.
Ilyen többek között a sürgősségi osztályok, központi ügyelet létesítése ott, ahol ez hiányzik, több mentőhelikopter, új rohamkocsik beszerzése, mentőállomások létesítése. Idetartozik a regionális és megyei onkológiai centrumok korszerűsítése, a gyógyítás helyének a meghatározásakor a szakmai szabályok érvényesítése a finanszírozási szempontokkal szemben, a több háziorvos együttműködésének a támogatása, az azonos hatóanyagú gyógyszerek közül az olcsóbbak használatának ösztönzése, a promóció és a reklám szigorítása, a közgyógyellátási rendszer átalakítása, a járulékbeszedési rendszer hatékonyabbá tétele.
Ha az egészségügyi szektor nem támogatja ezeket a lépéseket, akkor a változás megint csak nagyon lassú lehet. Az eddigi nyilatkozatok szerint azonban - ha sikerül eloszlatni olyan félelmeket, mint például az, hogy a közgyógyellátási igazolványok kiadásának szigorítása szűkíti az igényjogosultak körét -, e támogatás megszerzése nem reménytelen.
A családtámogatások nyolc lépése - ahogyan az várható volt - heves társadalmi vitát váltott ki. Az alapelv jogosságát, hogy támogatást az kapjon, akinek valóban szüksége van rá, senki nem kérdőjelezi meg. De hogy ezt vajon úgy lehet-e elérni, hogy közel a kétszeresére emelik a családi pótlék összegét, miközben részben megszűnik a családi adókedvezmény, vagy pedig másként, azt igencsak eltérően látja a kormány és az ellenzék, illetve a szociális szempontú társadalmi szervezetek és többek között a nagycsaládosok egyesülete. A bejelentett változások minden bizonnyal ezért is tartalmaznak kompromisszumokat: például a családi adókedvezmény korlátozott mértékben ugyan, de megmarad a három- és többgyermekes családok esetében.
Felújított panelprogram
Az otthon és környezet címet viselő programcsomag egyik fő eleme az úgynevezett lakótelepprogram. Nem újdonságról van szó, hanem a már korábban bevált pályázati rendszerről, amelynek segítségével a lakótelepen élők támogatást nyerhetnek a lakásuk - elsősorban az energiatakarékosságot célzó - felújításához. A megszerezhető állami támogatás a felújítási költségek egyharmada, lakásonként maximum 400 ezer forint. Ehhez kell a települési önkormányzatnak a másik egyharmadot hozzátennie, a társasháznak vagy a lakások tulajdonosainak pedig önrészként a fennmaradó egyharmadot.
Az önrész előteremtését is segítené a kormány a most meghirdetett "Panel Plusz" hitelprogrammal, amely hosszú lejáratú, kedvező kamatozású; az igazán nehéz helyzetben lévő lakástulajdonosok után pedig a kormány a kamatfizetést is átvállalja. A hitelkonstrukciót nemcsak magánemberek, hanem az önkormányzatok is igénybe vehetik.
A lakótelepi lépések sorában a kormány kilátásba helyezte a távfűtési költségek csökkentését is, meglévő árhatósági jogát kiterjesztve a távhőszolgáltatók árellenőrzésére.
A hat lépés közül az ötödik a lakótelepi rendőrség létrehozása, az utolsó pedig - ugyancsak pályázati támogatással - az élhetőbb, modern lakókörnyezet kialakítása.
Szakképzés és közkincs
A piacképes tudás megszerzése érdekében tervezett tizennégy lépés nem biztos, hogy megoldást hoz a munkaerőpiac alapvető problémáira. Nevezetesen, hogy a hazai cégek 90 ezer üres állásra nem találnak magyar munkavállalót, és 60 ezer állást már ma is munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldiek töltenek be, miközben a munkanélküliségi ráta 7,2 százalék, és sokan nem találnak munkát.
Mindennek az oka egyértelműen a hazai szakképzési rendszer hibája: Magyarországon egyszerre van alul- és túlképzés. Ezen enyhítene többek között a szakmai tárgyak nagyobb óraszámú oktatása, az úgynevezett pályaorientációs alapképzés, a hiányszakmák oktatásának kiemelt támogatása, a szakképző iskolák teljesítménymérési rendszerének az átalakítása, a szakképzési vizsgarendszer minőségének a javítása. Továbbá: a munkaerőpiac és a szakiskolák, illetve a munkaerőpiac és a felnőttképzés kapcsolatának a megerősítése. Mivel minden ötödik munkanélküli ötven év feletti, külön pont a programban az e korosztály tagjainak adott átképzési támogatás.
Még júniusban várható, hogy a kulturális tárca is bejelenti a maga lépéseit - az amatőr együttesek támogatását célzó PANKKK, vagyis a Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért már ismertté vált -, benne a "Közkincs" programot, amelynek része többek között az egyházi ingatlanok helyzetének rendezése, illetve a Nemzeti Kulturális Alapprogram átalakítása. Módosul a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) támogatása is: a filmszakma képviselőivel 2003-ban kötött megállapodás szerint 2006-ban az állami hozzájárulás 10 milliárd forintra nőne; ehelyett a következő években 6,2 milliárd forintra számíthatnak.
El. E.
