- Az bizonyosnak látszik, hogy választási költségvetés nem lesz, s az is, hogy az új kormány a kiigazítást nem halogathatja - tette egyértelművé a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének véleményét a jövő évi büdzséről és az adópolitikáról a szervezet elnöke, Széles Gábor.

Az üzleti élet ismert képviselője biztos abban, hogy akármilyen kormány jön, kénytelen lesz a fájdalmas intézkedéseket megtenni. Ma Magyarország egy jól működő magángazdasággal és egy rosszul működő állami szférával rendelkezik, az előbbi nyereséges, az utóbbi folyamatosan túlköltekezik.

- Uniós taggá válásunk előtt egészen más eszköztára volt a kormányzatnak, mint amilyennel most rendelkezik - szögezi le -, de a jövőre felálló új kabinet sem lesz képes lefaragni a költségeket, ha szembe megy a munkavállalók érdekképviseletével.

Az önkormányzati munkát korábban úgy lehetett volna olcsóbban tenni, hogy elbocsátanak embereket az apparátusokból. Óriási felzúdulás kísért volna egy ilyen döntést. Most sem lenne ez másként, magyarázza Széles Gábor, de az uniós tag Magyarország számára körvonalazódik egy új és békés válasz a drága közigazgatás hatékonyabbá tételére:

- Annyit kell tennie a kormányzatnak, hogy a public private partnership program keretében a helyhatóságoktól kiszerveztet bizonyos önkormányzati munkákat, s megteremti a törvényi feltételeit annak, hogy e feladatokat a magánszféra végezhesse el. A vállalkozások a PPP keretében ruháznának be, telepítenének és működtetnének informatikát, vennének fel alkalmazottakat, lehetőleg a volt önkormányzati munkatársakat. E teendőkhöz a forrásokat jóval kisebb részben kellene állnia a költségvetésnek, mivel a terhek egy részét átvállalná az Európai Unió.

Széles Gábor részletezi is, hogyan lenne hajlandó Brüsszel a konstrukciót finanszírozni, de előtte még fontosnak tart néhány további költségvetési szempontot feltárni. Már csak azért is, mert éveken át ő volt az, aki a forint árfolyamának lejjebb viteléért szinte közelharcot vívott a gazdaságpolitika alakítóival.

- Akkor nem zavaró az erős forint, ha az uniós forrásokat igénybe vevő PPP-vel olcsóbbá tett önkormányzati rendszer csökkentheti a költségvetési hiányt. A mostani forintárfolyam az eurózónába való bejutásunkat is segítheti - vélekedik a MGYOSZ-elnök, aki ma már biztosra veszi, hogy 2012 előtt nincs esélyünk az euró bevezetésére. Arra is emlékeztet, hogy a közterhek tervezett csökkentésére végső soron a gyáriparosok vették rá a politikusokat. Most már azzal érvelhetnek, hogy a bevételek csökkenését ellensúlyozni képes az indítványuk alapján kevesebb pénzből működtethető önkormányzati rendszer.

A gyáriparosok elnöke így érvel:

- Nem kell kétszázezer embert az utcára tenni ahhoz, hogy elindulhasson az államháztartás modernizációja. Az államigazgatás korszerűsítését az Európai Unió is szorgalmazza, nota bene: az EU nem az állami, hanem a magánszférát támogatja. A képlet tehát így teljes: az államnak az államháztartási reformra nem ad pénzt az unió, de ha a magánszektor vállalkozik ugyanerre - például az önkormányzatoktól kiszervezett feladatokra -, akkor kész segíteni a modernizációt.

A gyáriparosok indítványuk tükrében vizsgálják a jövő évi büdzsét, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségében pedig számolnak, külön figyelmet szentelve a költségvetés sarokszámaira, a mezőgazdaságnak szánt 100 milliárdos támogatásnövekményre, valamint az áfacsökkentés kiskereskedelmi hatásaira.

- A húszszázalékosra csökkenő áfa haszonélvezői a vásárlóink lesznek - kommentálja Zentai László Éfosz-alelnök. - A magyar agrárgazdaságnak pedig igen jól jön a százmilliárd forintot kitevő hazai és európai uniós többlettámogatás, ugyanis a mezőgazdaság nem a legszerencsésebben vette az első uniós évet.

A velünk együtt csatlakozó Lengyelország agrárexportja egy év alatt 50 százalékkal nőtt, ugyanez nem jellemezte a magyar agrárkivitelt. De ugrásszerűen bővült az élelmiszerimportunk, a boltokat elárasztotta a rossz minőségű, gagyi termék. Az utolsó pillanatban érkezik a mentőkötél, 2006-ban jobb feltételekkel juthatnak az élelmiszerek a boltokba.

- Az agrárgazdaság olyan helyzetbe kerülhet, mint amilyenben volt a hetvenes években - emlékeztet Zentai László. - Akkoriban relatív élelmiszer-hiányos időszaka volt a régiónak, a termelési rendszerek bevezetésével robbantani tudtunk. Most az utóbbi harminc év legsúlyosabb energiaválsága kínál hihetetlenül jó lehetőséget a magyar agrárenergetikának.

Az alelnök szerint mégsem lesz fenékig tejfel a jövő év, megtanulhatták, mennyire kreatív tud lenni a kormányzati elvonáspolitika. Számos kis- és közepes vállalkozás életében brutális sarc a termékdíj. S noha 2006-ban a GDP 38 százalékáról lemegy 35-re az adóelvonás szintje, egyelőre semmilyen garanciát nem látnak a vállalatok arra, hogy valamely nem adónak nevezett, de akként viselkedő új közterhet nem vetnek ki rájuk.

- Mivel a vállalkozói terhek alig csökkennek, a pénztelenség komoly akadály lehet az uniós források igénybevételénél is - magyarázza Zentai László. - Az élelmiszer-gazdaság nagyon sok cége igyekezett eddig is pályázni, de sokan megbuktak a bonyolult feltételeken is, s ma már ott tartunk, hogy egy-két millióért nem éri meg a vesződség.

Az igazi félelem azonban amiatt van, hogy az energiaárak robbanása felfalja az áfacsökkentés hatását. A csomagolóanyagoknál a drágulás már-már meghaladja a benzinár emelkedését. Zentai László illusztrálja is: az ásványvíz- és más, az ipar által használt palackok tonnája 1050 euróról 1400 euróra megy fel. Nem lehet tudni, hogyan lesz képes lenyelni a drágulást az agrárium.

Az árak változása feszültséget okozhat a gazdaság más szektoraiban is, például a lakáspiac szereplői - különösen 2006 első felében - eladatlan "készletekkel" kalkulálnak. Ez annak is betudható, hogy az állam rendszeresen beavatkozott - hol keresletet generálva, hol azt visszafogva - az ingatlanpiaci folyamatokba. Némi félelemre mégis a gazdaságpolitikusok jövő évi ígérvénye ad okot a fogyasztási rendszerek, elosztási struktúrák gyors átalakításáról. A Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnökhelyettese, az AL Holding vezérigazgatója, Illy Péter ki is fejtette: a rohamléptektől tart elsősorban. Eddig 15 éven keresztül egyetlen politikai erő sem mert vállalkozni a reformra.

- A gazdaság válságmenedzselése nem azonos a hat-nyolc éven át tartó struktúraátalakítással, az elosztó rendszerek reformjával - fejti ki. - Nem látni azt a politikai szándékot, amelyik tényleg kész a komoly váltásokra rászánni négy-hat évet.

Az alacsony infláció, a csökkenő áfa persze biztos ígéret. A hazai lakáspiacra jövőre mégis a stabilitás hiánya hathat. A munkanélküliség ugyanis a gazdaság növekedése, a teljesítmények javulása mellett is piacbefolyásoló pszichológiai tényező. A magánszektor eddigi eladósodása sajátos magatartáshoz vezet. A jelentős törlesztőrészletek lefékezik az emberek "mobilitását", s legközelebb akkor kötelezik el magukat, ha a meglévő hiteleik kifutnak.

- Sokáig nem volt lakáspiac, majd pár évnyi hatalmas boomot tapasztaltunk, amelyhez képest a mostani szerény növekedést a szektor szereplőinek egy része drámaként éli meg - vetíti előre a jövőt Illy Péter. - A politikusok egy része még mindig azt hiszi, hogy az ingatlanfejlesztésekben komoly tartalékok vannak, s tizenöt-húsz százalékos árcsökkentéseket lehet elérni. Ha ilyen hátsó gondolatokkal szabályozzák a jövő évet is, akkor súlyos problémák keletkezhetnek ebben a szektorban.

Már most sincs számottevő mozgásterük a tisztességes anyagokból építő, a partnercégeiket becsületesen kifizető, a műszaki tartalom növekedését finanszírozó, a marketinget komolyan vevő ingatlanfejlesztő cégeknek. Ezért várják, hogy a forgalmat generáló állami döntés végre meg is születik: felemelik 30-ról 35 évre a Fészekrakó program korhatárát.

- Ez az a korosztály, amelyik már rendelkezhet megtakarítással, képes nagyobb hitelt felvenni, s dolgozik annyi ideje, hogy a magasabb törlesztőrészletet is vállalhatja - számol Illy Péter. - Ennek a rétegnek segítség lehet a kormányzat programja, s egyben gazdára találhat számos lakás a jövő évi túlkínálatból.