Evidenciákat tudunk. Az amerikai légitársaságok bedőlésének trendje már 2001. szeptember 11-én kezdődött. Reménykedtek a 2003. évi fellendülésben. Az iraki háborúval azonban, úgy tűnik, minden reményük elszállt, ugyanúgy, mint az európai légitársaságoké. A háborús övezetbe, az ahhoz közeli országokba s amerre a bombázó repülők járnak, sem légi forgalom, sem turistaforgalom nincs. Rettegnek az utaztatással foglalkozó cégek. Útjaikat már meghirdették, a repülőgépeket, szállodákat lefoglalták. Imádkoznak, hogy még nyár előtt befejeződjék ez a rémálom. A háború olajárakra és az energiapiacra gyakorolt hatásáról már sokat tudunk. Az energia-, az üzemanyagárak és -mennyiségek bármilyen felborulása minden termelő ágazatot alapjaiban érint.

A gazdaság nemzeti és világszinten is egymásra épülő cégekből, termelésből, szolgáltatásból áll. A bajba jutottak magukkal rántják közvetlen beszállítóikat, azok pedig az övéiket. És így tovább. Ez a hálózatiasodott gazdaság lényege.

Egyes vélemények szerint a háború hatása a globalizációval jellemzett világunkban sokkal nagyobb és kiterjedtebb lesz, mint volt valaha, valamikor, hasonló háborús helyzetekben. Más vélemények szerint a hatás foka attól függ, meddig tart a háború, és mikor kezdődik meg az újjáépítés, a konszolidáció.

A magyar gazdaság most háború nélkül is nehéz időszakát éli. Makrogazdasági mutatóink már korábban is jelezték a stagnálást, a növekedési ütem visszaesését. A gazdaság szereplői már korábban jelezték a negatív folyamatokat. A háború következményeivel pedig minden józan embernek, üzletembernek inkább előbb, mint utóbb szembe kell néznie, számításba kell vennie azokat, készülnie kell rájuk.

Ehelyett állunk, és várunk mindannyian, hátha történnek még csodák, hátha holnap befejeződik ez a háború, hátha nem eszkalálódik, hátha békességben elrendeződik minden és mindenki, hátha összebékül muszlim a kereszténnyel, hátha megbocsátják egymásnak az emberek az ölést, a pusztítást. Hátha az újjáépítésben még jól is járhatunk.

De mindannyian érezzük, hogy a világ megváltozott. Lesz-e olyan szerencsénk, hogy minden úgy történjék, ahogyan a régi világunkban? Vagy valami nagyon másként van már most, és más következményekkel kell szembenéznünk, mint amit megszoktunk, megtanultunk.

Nem találjuk a megfelelő cselekvéseket, reakciókat? Ezért választjuk a puszta reménykedést, a tétlen várakozást?

A Piac és Profit megkérdezett néhány embert, ő hogyan vélekedik minderről. S mint mindig, most is: ahány ember, annyi várakozás.

Körkérdés


1. Ön szerint milyen rövid, illetve hosszú távú folyamatokat indíthat be a magyar gazdaságban az iraki háború, s a gazdaság mely területein várható leginkább a hatása? Erősítheti-e a jelenleg is meglévő, negatív tendenciákat?

2. Hogyan hat vagy fog hatni az ön cégére, annak tevékenységére, üzleti kilátásaira, piaci esélyeire, rövid és hosszú távú jövőjére a háború?

3. Megváltozik-e az ön és családja élete, szokásai, lehetőségei, életvitele, mindennapjai azért, mert a világban jelentős háború folyik?


Kürti Sándor,a KÜRT Rt. elnök-vezérigazgatója

1. Tény, hogy ez a háború távol van tőlünk földrajzilag, de gazdasági, politika, kulturális és vallási értelemben is. Tény az is, hogy a média mindent megtesz azért, hogy érzelmileg mindezt a közelünkbe hozza.

E tények mondatják velem, hogy rövid távon csak a felfokozott érzelműekre hat ez a háború a mi földrajzi koordinátáinkon.

Meggyőződésem, hogy – az érzelmi fokozatokat leszámítva – ránk csak bizonyos fajta gazdasági hatása lesz ennek a háborúnak. És ezek a hatások nem feltétlenül negatívak lesznek, (ahogy a kérdésfeltevésből vélhető lenne). Mivel a háború eredménye minden bizonnyal az lesz, hogy egy diktátor és egy halom tömegpusztító fegyver lekerül a térképről mint kockázati tényező, ezeknek feltétlenül pozitív gazdasági hatásai lesznek. Az energiahordozó árváltozásában leszünk valamilyen mértékig a vesztes oldalon, de ez nem lesz alapvető mértékű. Ugyanakkor a gazdasági újjáépítésben megvan az esélyünk – bár ki tudnánk használni! –, hogy jelentős kapcsolatot építsünk ki már az új politikai hatalommal. Ehhez a kapcsolatépítéshez jól jöhetnek azok az érzelmi szálak, amelyeket például a Magyarországon élő iraki menekültekkel, illetve a Taszáron lévő irakiak kiképzésekor tölthetnénk meg tartalommal. A politikai elitünknek most ebben az irányban kéne nagy lépéseket tennie (csak hát le vannak terhelve olyan komoly ügyekkel, mint a légtérhasználatunk jogszerűségének vizsgálata stb.).

2. A KÜRT rövid távon – egy-két hét – semmit nem fog érezni. Hosszabb távon igen nagy valószínűséggel átrendeződnek az informatikai biztonsági kockázatok között a súlyponti kérdések – itt most háborús körülmények között „tesztelődnek” a valódi cybertámadások és az ezek elleni védekezések –, ezekre a változásokra pedig a KÜRT-nek azonnal lépnie kell. Más szavakkal: számunkra a háború új üzleti lehetőséget, a világ számára pedig nagyobb fokú informatikai biztonságot jelent hosszú távon.

3. Nagyon hiszem és remélem, hogy nem (hacsak a média másképpen nem dönt).

Balázs Attila, a Parádsasvári Kastélyszálló ügyvezető igazgatója

1. Szerintem ez a háború nem egyszerűen az iraki nép felszabadításáról szól, itt a befolyási területek újrarendezéséről van szó, amikor a magyar legfelesőbb vezetésnek nagy a felelőssége, hogy fel tudja mérni, hová, ki mellé áll. Ez sajnos, vagy hál’ istennek, nem esik a kompetenciámba. Ez fogja hosszú távon befolyásolni a magyar gazdaságot, ha a „győztesek” mellé állunk, úgy pozitívan, ha nem, hát… A háborúnak nagy ára van, amit mindenki, így mi magyarok is meg kell fizessünk, s ugye, egy nagy és gazdag ország könnyebben kinyögi ezt, míg a kicsi és szegény megsínyli, s mi…

2. Az éppen hogy bevezetett – négyéves – szállodánk esetében az igen erős belföldi oldal mellett most kezdett volna felfejlődni a külföldi kereslet, amit már a szeptember 11-ei terrortámadás is gyengített, míg ez a mostani helyzet kimondottan előnytelen ebből a szempontból. Az igen jelentős – 80 százalékos – belföldi arány most, rövid távon annyit jelent, hogy nem vesszük észre közvetlenül a háború hatásait, de – az előző pontra visszautalva – lehet ennek még böjtje hosszú távon.

3. Családi téren, a Mátra ölében fekvő kicsiny faluban, a mindennapokban semmiben sem érezzük a háború hatását, ha az esténként a televízió előtt átélt szorongást nem számítjuk ide. Mivel egy szem fiam az én szakmámat – a „béke iparágát” – tanulja, így hosszú távon közvetlenül hat ránk, ha „a világban jelentős háború folyik”.

Lengyel László
a Pénzügyminisztérium nemzetközi pénzügyek főosztályának vezetője

1. Magyarország köztudottan nyitott gazdaság, így a világban zajló események közvetlen hatással lehetnek rá. A világgazdaságban az elmúlt időszak eseményei nem adtak egyértelmű választ a már amúgy is tapasztalható dekonjunktúra jellegére, mélységére és tartósságára vonatkozóan. Az iraki háború, illetve a háború elhúzódása tovább fokozza a meglévő bizonytalanságot.

Ennek ellenére a magyar gazdaság rövid távú folyamataiban nem várható változás. Erre a megállapításra jutott a nemrég ülésező Gazdasági Kabinet, amely szerint gazdaságunk a meghirdetett pályán haladhat tovább. A hosszú távú prognózist illetően már több kétely fogalmazódik meg mind a hazai szakemberekben, mind a nemzetközi szervezeteknél. A Nemzetközi Valutaalap igazgatója, Horst Kohler, egy múlt heti interjújában felhívta a figyelmet, hogy „nem lehet kizárni egy világgazdasági visszaesést, amennyiben Irakban elhúzódik a háború. (…) Ebben az esetben a kőolaj magas ára, az amerikai fogyasztási adatok elmaradása és néhány fejlődő ország pénzügyi rendszerének sebezhetősége jelenthetnek kockázatot a világ számára”. Így kérdéses, hogy az amerikai „motor” várható gyengélkedését mennyiben tudja majd a magyar gazdaság számára igen fontos európai, és azon belül is a német gazdaság pótolni.

2. Munkahelyem, a Pénzügyminisztérium és ezen belül a nemzetközi pénzügyek főosztálya felelős a pénzmosásellenes szabályok kidolgozásáért, valamint társfelelős a nemzetközi terrorizmus ellenes harcban. Fontos jogalkotási munka az ENSZ BT-határozatok hazai implementálása, az európai uniós közös álláspontokhoz való hazai csatlakozás, valamint a terrorista személyek és szervezetek listájának figyelemmel kísérése. Szükség esetén ideiglenes vagyoni jellegű korlátozó intézkedések törvényi szintű bevezetése sem lehet kizárt, amire az elmúlt válságok időszakában is volt példa.

3. Magyarország állampolgárainak szerencsére nincs mitől félniük, biztonságban érezhetik magukat. Így magam sem gondolom, hogy mindennapjaim az iraki háború hatására megváltoznának. Mivel azonban a gyermekkoromat az arab világban, Észak-Afrikában töltöttem, az ottani ismerősök, barátok aggodalmát osztom. A most zajló háború mindenképpen felülvizsgálatra késztet a térségbe tervezett látogatások vagy esetleges nyaralások tekintetében.

Dr. Czibere Ilona,
a Mitropa US Kft. ügyvezető igazgatója

1. Az iraki háborút megelőzően már előrevetült egy világméretű politikai konfliktus árnyéka a szeptember 11-ei amerikai események kapcsán. Mára vált világossá, hogy ennek gazdasági hatása sokkal mélyebb és kiterjedtebb lesz, mint az eddigi válsághelyzetekben. Álláspontom szerint a magyar gazdaság számos területét kedvezőtlenül befolyásolja, sőt katasztrofális helyzetbe juttathatja ez a háború.

2. Cégünknek és partnereinknek, akik a külföldi ingatlanokat értékesítik, és ügyfeleinket utaztatják, számos problémával kell szembesülniük. A valuták kiszámíthatatlan ingadozása, a dollár árának zuhanása az amerikai ingatlanok potenciális vásárlói közül csak azokat nem riasztották vissza, akiket hosszú távú befektetési szándék vezet.

Nyaraló- és lakóingatlant a tengerentúlon szinte lehetetlen eladni. Példaként lehet említeni az éppen most elindult török ingatlanok magyarországi értékesítését, ami a háború miatt a fejlődő turizmussal együtt – reméljük, csak időlegesen – teljesen visszaesett. Ennek következtében az autóval megközelíthető területek iránti érdeklődés robbanásszerűen megnőtt, így Horvátország, Ausztria és Észak-Spanyolország kitüntetett figyelmet élvez.

Megváltoztak az emberek utazási szokásai, félnek repülőre ülni. Ez alapvetően meghatározza a külföldi ingatlanok iránti keresletet is. Mind a nyaralni, mind a befektetni vágyók biztonságos területeket keresnek, a háború elhúzódása hosszú időre visszavetheti az eddig töretlennek hitt külföldiingatlan-értékesítési piacot.

Vajda András, az MSD Magyarország Kft. üzletfejlesztési és civil kapcsolatokért felelős igazgatója

1. Bármilyen háború borzalmas, természetesen elsősorban emberi és társadalmi vonatkozásai miatt. Más kérdés, de nem hiszem, hogy konkrétan az iraki háborúnak a hazai gazdaság egészére nézve akár időszaki hatása is lenne. Mára mintha a nemzetgazdaságok is hozzászoktak volna ahhoz, hogy valahol mindig van háború.

2. Nem gondolom, hogy akár a hazai, akár a multinacionális gyógyszervállalatok magyar üzletmenetére közvetlen hatása lenne; más háborúknak sem volt. Az egészségügyön belül a magyar gyógyszerszféra egészen más jellegű gondokkal küzd. Az sem valószínű, hogy az MSD Magyarország Kft. vagy az európai divíziónk, vagy akár a Merck & Co., amerikai anyavállalatunk emiatt megváltoztatná idei vagy éppen ötéves tervszámait.

Amúgy pedig egy piac bármikor összeomolhat, ehhez még csak háborúra sincs szükség. Elég néha egy kormányváltás, vagy éppen az egészségügyet alakítják át úgy, hogy egy darabig ellehetetlenül mondjuk a gyógyszer-támogatási rendszer. Nemrég összeomlott Argentína gazdasága. Az ottani kollégáim mindennapjaiban ez esetleg nagyobb válságként jelentkezik, mint a Közel-Keleten dolgozókéban, de ha a nagyvállalat elég széles alapon nyugszik, elég erős, egészében nem fogja érinteni.

3. A mindennapjaink nem változnak meg. Az iraki háború kitörése előtt sem volt világbéke. Valahol – mostanában sokáig éppen a szomszédunkban vagy távolabb – mindig lőttek, így lassanként hozzászoktunk mi is, gyerekeink is a háborús környezethez.

Mindamellett régóta folyamatosan foglalkoztat az emberi természet: miközben élem a hétköznapjaimat, valahol emberek halnak meg, történelmi értékek válnak a földdel egyenlővé. A Pinochettel kapcsolatos kiadatási história óta nagyon érdekel (mert előtte remény sem volt rá), eléri-e a világ végre, hogy a diktátorok – kicsik vagy nagyok – tartsanak a következményektől. Ebben Milosevics remélhetőleg egy következő lépés, és Szaddam a rákövetkező lesz. Borzasztó, hogy ehhez tömegeknek kell szenvedniük. Viszont ha ez nem változik, mindig fel fognak tűnni újabb zsarnokok, akiket valamilyen módon meg kell fékezni.

Ha ezek után még elképzelhető lenne egy, a jelenleginél erősebb és hathatósabb ENSZ, az megoldást jelenthetne.

Eppel János, a Porsche Hungária Kft. ügyvezető igazgatója

1. A háború rövid vagy hosszú távú hatásait három lehetőség befolyásolhatja attól függően, hogy rövid lefolyású, hosszabb vagy esetleg eszkalálódó konfliktussá válik. Ha a háború néhány hónap alatt befejeződik, akkor hatásai is jobban kiszámíthatók, a dollár esetleges erősödése, az általánossá váló pozitív tőzsdei várakozások és a kedvezőbb kőolajárak gazdasági hatása egyfajta fellendülés forrása is lehet. Egy hosszabb válság azonban ezzel ellentétes folyamatokat indít be, hatásai nehezebben tervezhetők, vagy kevésbé számíthatók ki. A harmadik – egy regionális keretekből kilépő konfliktus lehetőségével nem szeretnénk számolni, annak beláthatatlan következményei lennének.

2. A háború hatásai véleményem szerint egy év távlatában kiegyenlíthetik, semlegesíthetik egymást, természetesen a rövidebb vagy hosszabb lefolyás lehet erre a legdöntőbb hatással. Cégünknél azzal nem számolunk, hogy a jelenleginél szélesebb vagy általános nemzetközi konfliktussá válik az iraki háború. A valuták árfolyama, az üzemanyagár vagy az általános gazdasági helyzet csökkentheti a vásárlási kedvet, de ezt egy év távlatában nem vélem alapvetően tartós folyamatnak.

3. Mint minden embert, személyesen is óvatosabbá tesz az iraki helyzet és annak várható következménye, amely a napi döntéseket is befolyásolhatja. Nyilvánvalóan jobban át kell gondolni nagyobb beruházásokat, utazási terveket, de remélhetően a konfliktus rövidebb időszak alatt lezajlik, és nem kell a legrosszabb lehetőséggel számolnunk.