Gyakorlatilag öt hónap alatt verekedték keresztül a tőkepiac szereplői a negyedik pillérről szóló elképzeléseiket a jogalkotás rögös útvesztőin: a július 20-án megfogalmazott igényükre december végén meg is érkezett a válasz, mégpedig a parlament által elfogadott törvény formájában, ami január elsején életbe is lépett. A lobbi élén mindvégig a Budapesti Értéktőzsde elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila állt, aki többek közt ennek a megtakarítási formának a bevezetésével kívánta felpörgetni a börze forgalmát. A legújabb pillérbe tett és ott forgó összegeket ugyanis a tulajdonos csak a nyugdíjba vonulásakor veheti fel, ami igazán kedvező az olyan hosszú távú befektetési formák elterjedése szempontjából, mint amilyen a részvény vagy a részvényalap. S bár a kezdetekkor még a teljes tőkepiac - így a biztosítótársaságok is - részt vett a törvény előkészítésében, a végső változat szerint csak bankok és brókercégek vezethetnek nyugdíj-előtakarékossági számlát (nyesz). A szolgáltatók köre egyelőre szűk, lapzártánkkor mindössze két bank, a HVB - ahol a tőzsdeelnök igazgatói posztot tölt be - és a K&H ad lehetőséget nyesz nyitására.

Mitől más a negyedik?

Az időskori ellátás első pillére az állami nyugdíj, a második a kötelezően fizetendő, ám örökölhető magán-nyugdíjpénztári megtakarítás. A harmadik körébe tartozik az öngondoskodás minden formája az önkéntes nyugdíjpénztártól a biztosításokon át a most bevezetett nyugdíjszámláig, mivel azonban a biztosításokat nem szokás a nyugdíjrendszer részének tekinteni, ezért végül az önkéntes pénztárokon ragadt rajta a harmadik pillér elnevezés. A negyedik pillér számtalan hasonlóságot mutat a harmadikkal: önkéntesen vállalt, hosszú távú, rendszeres befizetésen alapuló öngondoskodás, itt is jár adókedvezmény a befizetések után, és ezek a megtakarítások is örökölhetők.

A különbségek azonban jól példázzák, miért is egy teljesen különálló formáról van szó. A negyedik pillér keretein belül ugyanis - szemben a harmadikkal - a tulajdonos precízen meghatározhatja, hogy az adott lehetőségeken belül - állampapír, befektetési jegy, részvény, illetve készpénz - milyen eszközbe szeretné tenni a pénzét. Ráadásul a jogszabály szerint a nyeszen minden tőkebefizetés utáni vásárlási tranzakció díjmentes, csak a további tranzakciókért számíthatnak fel díjat a pénzintézetek. A törvény a számlavezetési díj maximumát az éves befektetési állomány egy százalékában szabja meg, ám egy minimum kétezer forintos díjat is előír. Nyugdíj-előtakarékossági számlát pedig már ötezer forintos befizetéssel lehet nyitni.

A sok kedvezmény ára a befektetők szempontjából a hosszú lejárati idő: a harmadik pillér legalább tízéves futamidejében szemben a nyesz csak a nyugdíjba vonuláskor - illetve a tulajdonos esetleges halálkor - törhető fel, vagyis egy pályakezdő esetében akár negyven évig is gyűlhet a pénz a számlán. A konstrukció kialakításából adódóan pedig három évnél rövidebb időtartamra nem éri meg nyugdíj-előtakarékossági számlát nyitni, igaz, a befizetések a nyugdíjkorhatáron túli foglalkoztatás esetén is folytatódhatnak.

Megint kimaradtak

A konstrukció legnagyobb előnyének titulált adókedvezmény az egyik legnagyobb hátránya is, hiszen pont azok nem tudják igénybe venni, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. A negyedik pillér esetén ugyanis a számlára befizetett összeg 30 százaléka - legfeljebb azonban évi 100 ezer forint - az adóból levonható kedvezményként visszacsorog, pont úgy, mint az önkéntes pénztárak esetében. Az pedig, aki a két számláján legalább évi 330-330 ezer forintot megtakarít, évente 200 ezer forint adó-visszatérítést élvezhet.

Magyarországon jelenleg mintegy 800-900 ezer fő van minimálbérre bejelentve, többségük kényszervállalkozó, és ennél többet keres. A kormányok minden eddigi kísérlete a munkapiac "kifehérítésére" kudarcot vallott, nem sikerült olyan rendszert létrehozni, ahol mind a munkaadónak, mind a munkavállalónak megérné valódi munkaviszonyt létesíteni. Csakhogy a minimálbér munkavállalói oldalról adómentes, így nem lehet adó-visszatérítést igényelni. Így éppen azok maradnak hoppon, akik az első két pillérbe is az átlagnál jóval kevesebbet fizetnek be.

Igaz, azoknak, akik a saját cégükben foglalkoztatottak, már érdemes elgondolkodniuk, megéri-e felemelni annyival a fizetést, hogy a befizetett adóból visszaigényelve elérhetővé váljék a kedvezmény. Ha az idén érvényes 62 ezer 500 forintos minimálbért megemeljük nagyjából 46 ezer 300 forinttal, akkor a 18 százalékos szja-határon belül maradva éppen 100 ezer forintnyi jövedelemadó-teher gyűlik össze, ami - ha az év folyamán 330 ezer forintot elhelyeznek a nyeszen - teljes egészében vissza is igényelhető. Igaz, ekkor az egészségügyi-, tb- és nyugdíjjárulékokra a korábbihoz képest havonta mintegy 20 ezer forinttal többet kell fizetni - vagyis szigorúan számtani alapon negatív az egyenleg -, de a vaskosodó nyugdíjpillérek az idő múlásával egyre nyugodtabb éjszakákat ígérnek a munkavállalónak.

Mégis megéri?

Bár a legújabb nyugdíjpillér korántsem tökéletes, már most vannak, akiknek érdemes belevágniuk ebbe a befektetésbe. Elsősorban azok, akik már "látják az alagút végét", vagyis közelednek az aktív munkával töltött szolgálati idő vége felé. A kormány ugyanis az említett adókedvezményen túl további 30 ezer forinttal emelte meg a felső határt azok számára, akik 2020 előtt mennek nyugdíjba, vagyis ők már összesen 130 ezer forintot igényelhetnek vissza a negyedik pillér keretében, természetesen csak a megfelelő megtakarítás, azaz 433 ezer forint elhelyezése után.

Szintén jól jöhet a konstrukció azoknak, akik a befektetéseiket eddig is hosszú távra tervezték, hisz a leszorított kezelési díjak, valamint az adókedvezmény jelentős előnyt biztosítanak a hagyományos értékpapírszámlákkal szemben, igaz, itt nem lehet akármikor egy telefonnal átutaltatni a saját bankszámlára a befizetett forintokat és azok hozadékát. A legtöbb hasznot azonban várhatóan azok húzzák majd az új pillérből, akik az eddigi önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseik mellett újabb 330 ezer forintnyi megtakarításukkal tudnak 100 ezer forint adókedvezményt realizálni évente. Akár úgy is, hogy december 31-én egy tételben teszik az összeget a számlájukra, a törvény szerint ugyanis ebben az esetben is jár az adókedvezmény.