A környezetvédelem külföldről mindenekelőtt az uniós támogatásokból juthat forrásokhoz. Az egyik legfontosabb ezek közül a LIFE program, amely az úttörő megoldások bevezetését támogatja e téren. Magyarország 2004. december 31-éig jogosult részt venni a 640 millió euró költségvetésű program pályázatain.

A csatlakozó országokat célzó Előcsatlakozási Alapok közül az ISPA kifejezetten a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra felzárkóztatását szolgálja, de a mezőgazdasági SAPARD-nak is vannak környezetvédelmi vonatkozásai. Az ISPA a 2000–2006 közötti időszakban 7,28 milliárd eurós pénzalappal rendelkezik az ivóvízellátás, a szennyvíztisztítás, a szilárdhulladék-kezelés támogatására és a levegőszennyezés mérséklésére. A tagjelöltek csatlakozásuk időpontjában elesnek a támogatástól, a felszabaduló összeget a csatlakozásra várók (Románia, Bulgária) vehetik majd igénybe.

Kohéziós és Strukturális Alap

A csatlakozással automatikusan megszűnő Előcsatlakozási Alapok helyébe a Kohéziós Alap és a Strukturális Alap lép. Az előbbi a környezetvédelem és a közlekedés terén szükséges nagyberuházásokhoz nyújt támogatást az elmaradott tagállamoknak (jelenleg Görögország, Portugália, Írország és Spanyolország), de az utóbbi is rendelkezik környezetvédelmi prioritásokkal. A 2004-ben belépők 2006-ig 22 milliárd euró strukturális és kohéziós támogatást kapnak, hazánknak várhatóan 1200–1500 milliárd forintnyi jut.

Az idén elindított Intelligent Energy for Europe (IEE) a megújuló energiaforrások használata és az energiahatékonyság területén nyújt anyagi támogatást helyi, regionális és nemzeti kezdeményezésekhez. Az alap várhatóan 215 millió euró költségvetésből gazdálkodik 2003 és 2006 között.

A Világbank Global Environment Facility Agenda programja az állami szféra kiadásait támogatja, de egyes külföldi bankok – például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) – vállalatok számára is nyújtanak kedvezményes és normál hitelforrásokat, amelyek az utóbbi időben állami garancia nélkül is igénybe vehetők.

Állami források

Mivel környezetvédelmi kérdésekben több minisztérium is illetékes, az ide kapcsolódó pénzforrások is megoszlanak a tárcák között. A legjelentősebb hazai forrás a környezetvédelmi tárca idén megközelítőleg 26 milliárd forint keretösszegű alapja, a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC), amely azonban a korábbi évek vállalásai és az egyéb lekötései miatt csak hozzávetőleg 4 milliárd forintot tud fordítani társadalmi és gazdasági szervezetek környezetvédelmi programjaira. Az alapból állami támogatás mellett kedvezményes és normál feltételű hitelek is felvehetők.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium elsősorban a vállalkozásfejlesztés és az energiatakarékosság oldaláról nyújt támogatást a vállalatok környezetvédelmi fejlesztéseihez a Széchenyi-program keretében. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium az agrár-környezetvédelmi tevékenységeket, a Miniszterelnöki Hivatal a vidékfejlesztéshez kapcsolódóan a vidéki munkahelyteremtést és az infrastruktúra fejlesztését támogatja. Ezenkívül – szerényebb összegekkel – az oktatási tárca is hirdet pályázatokat környezetvédelmi témájú kutatásokra-fejlesztésekre.

Adó- és egyéb kedvezmények

A vállalkozások kedvezményes elbánás mellett is juthatnak bizonyos forrásokhoz. A számviteli törvény szerint a környezetvédelmi beruházásra félretett céltartalék után társasági adót csak az összeg felhasználási évében kell fizetni. A társaságiadó-törvény kedvezményes – 6 százalékos – amortizációs lehetőséget biztosít környezetvédelmi fejlesztésekhez meghatározott térségekben. A jövedéki adónál a biomassza hasznosítása ad mentességet, az áfatörvény esetében pedig a napelemek forgalmazása élvez kedvezményes kulcsot.

A legalább százmillió forint összeghatárt elérő, közvetlenül környezetvédelmi célú beruházásokra szintén adókedvezmény vehető igénybe, de olyan területeken, mint a megújuló energiaforrások hasznosítása, a hatályos határértékekhez képest legalább 30 százalékkal alacsonyabb káros kibocsátású technológiák alkalmazása, a környezetvédelmi háttériparhoz kapcsolódó fejlesztések, barnamezős beruházások (környezetvédelmi beruházások egykori ipari területeken) és hulladékok újrahasznosítása, más küszöbértékek esetében is van adókedvezmény.

Kedvezményes hitelek

Az első kifejezetten környezetvédelmi célú hitelt Magyarországon a Budapest Bank, a PHARE és az EBRD indította a környezetvédelmi tárca felügyelete alatt. A hitelfelvételt megelőzi egy környezetvédelmi audit, ami az ügyfeleknek nem jelent külön költséget. A kedvezményes kamatú, maximum 400 milliós kölcsön egy adott környezetvédelmi beruházás költségvetésének legfeljebb 90 százalékára terjedhet ki.

A PHARE az Európai Beruházási Bankkal (EIB) és a Kereskedelmi és Hitelbankkal is kínál társfinanszírozott energiahatékonysági hitelkonstrukciót. A PHARE-hitel kamatmentes hányada a teljes beruházási költség 25 százalékát teheti ki, és a beruházásból származó nyereség legalább 50 százalékban energiamegtakarításból kell származzék.

Áttételesen sok további beruházási hitel támogatja a környezettudatosságot, hiszen például az új gép vásárlására nyújtott kölcsönök esetében többnyire kizáró ok, ha elavult technológiák beszerzése a cél.