"Négy-hat évvel ezelőtt több tucat cég próbált megmaradni a magyar webfejlesztési piacon, ehhez képest ma csak körülbelül egy tucat képes minőségi, komplett szolgáltatást nyújtani; a többi javarészt egy-egy tevékenységre specializálódott. A piac ma pozitív hangulatú, a webfejlesztő iparág fontossága megnőtt, s a kis- és középvállalati (kkv) szektor is felpezsdült, elkezdtek komolyan reklámozni" - mutatja be a piac helyzetét Novák Péter, a Kirowski Rt. Digitális Marketing és Média Divíziójának igazgatója.

"A magyar webfejlesztő piac láthatóan bővül. A webfejlesztési kultúra főleg nagyvállalati körben fejlődik, de általában véve is érettebb a cégek gondolkodása. Úgy látom, Magyarországon kétféle típusú webfejlesztő cég működik. Az egyik a nagy kapacitással, komoly ügyfélkörrel rendelkező nagy cégek csoportja, körülbelül tíz taggal, a másik pedig a kisméretű fejlesztők, a néhány főből álló kft.-k és bt.-k tábora. A legnagyobbak nyereséget termelnek, azonban a néhány fős kisvállalkozások ugyancsak sikeresek lehetnek, ha elérik a méretgazdaságosságot" - egészíti ki a képet Antal Gergely, a Carnation Internet Tanácsadó Rt. technológiai igazgatója.

"Sajnos, Magyarországon az utóbbi években rendre elmaradnak azok az ágazati informatikával, e-kormányzással, elektronikus beszerzéssel kapcsolatos állami fejlesztések, amelyekre szükség lenne. Nagyon kevés a tender, sok projektnél késnek a kifizetések. Ez azért húsba vágó, mert ma az informatikai piac megrendeléseinek 30-40 százalékát az állam adja. A közelmúlt egyik legrosszabb évét zárják idén a magyar informatikai vállalkozók, s a kilátások jövőre sem biztatóbbak - közelít egy egészen más oldalról a magyar informatikai piachoz Szekfű Balázs, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) igazgatója, hozzátéve a lehetséges megoldást: - Az IVSZ ezért több fronton is együttműködik a mindenkori kormányzattal, konferenciákat, találkozókat, workshopokat szervez. Próbálunk mindenkit egy asztalhoz ültetni, s a korrekt versenyfeltételek kialakításáért dolgozunk."

A piac fontosabb szereplői

Amíg néhány évvel ezelőtt a vállalatoknak körülbelül öt százaléka volt csak tisztában azzal, milyen webes megjelenést, arculatot szeretne, ma már kilencven százalékuk tudja. Az on-line kommunikáció és a webfejlesztés mára igen fontossá vált. Az igényes cégek a két területre közel azonos összeget költenek évente. Ez tehát a kereslet.

Kínálati oldalon a hazai webfejlesztő piac vezető vállalatai között említhető például a Carnation, a Kirowski, a Mirai Interactive, a Bigfish Internet, a Morgan Hill Consulting, az Interactive Net Design, a SenseNet és az Econet.hu, mögöttük pedig a kisebb stúdiók sorakoznak.

"A hazai top 100 vállalat és a méretben alattuk található körülbelül ezer kisebb cég a nagy webfejlesztőkhöz fordul segítségért. A 670 ezer mikro- és kisvállalkozó pedig a hozzánk hasonló, kisméretű fejlesztőket keresi fel. Ez a trend, s ez nem is változik, egyik szolgáltató sem fogja és nem is tudja elvenni a másik ügyfeleit" - jelenti ki Szekeres Tibor, a Nextrend Informatikai Kft. kereskedelmi igazgatója, majd így folytatja: - Mi 16 ezer kisvállalkozással állunk kapcsolatban, de csak 30 százalékuknak van weboldala. Sokan közülük nincsenek is rászorulva a webes jelenlétre. Magyarországon emellett elkeserítően rossz az eszközellátottság, s még mindig drága az internetszolgáltatás. Egy minőségi weboldal felépítése több százezer forintba kerül, a saját webáruház kialakítása pedig egymilliónál kevesebből nem képzelhető el. A magyar webfejlesztő piac ezek után csak azért növekedhet, mert lassan, de nő az internetes látogatottság, valamint különböző minisztériumi pályázatok segítenek a vállalkozásoknak az on-line megjelenésben."

"A magyar webfejlesztő piac nagyjából két irányban kezdetett el fejlődni. Az egyik az összetettebb megoldások felé halad. Nemcsak a webfejlesztésről szól, hanem a különböző csatornák integrálásáról, az internet, a mobiltechnológiák vagy egyéb megoldások, mint például az érintőképernyős terminálok előnyeinek ötvözéséről is. Ezek az interaktív ügynökségek. A másik irány a szoftverfejlesztés és a rendszerintegráció, illetve a specializálódott cégek tevékenysége" - teszi hozzá Szilágyi Péter, a Mirai Interactive ügyvezető igazgatója.

Sokszínűsége miatt nehéz pontosan megmondani, hogy mekkora méretű a magyar webfejlesztő piac. Évi egy-két milliárd forinttól akár több tízmilliárdra is becsülhető, attól függően, hogy mely területeket vesszük bele. Az internetes megoldásszállítás ugyanis önmagában nem generál nagy forgalmat, ha azonban kibővítjük azt a médiavásárlásokkal, a különböző szoftverfejlesztésekkel, valamint a rendszerintegrátori tevékenységgel, a piac forgalma akár több tízmilliárdra is rúghat. A Kirowski például, amelyik a legjelentősebb on-line médiavásárló, tavaly egymaga 800 millió forintos forgalmat bonyolított le. A webfejlesztési piac mérete szorosan véve, azaz a médiaköltést, peremfejlesztéseket nem számítva, kicsi.

A hazai kínálat sem marad el

A Piac és Profit által megkérdezett webfejlesztő cégek egyetértettek abban, hogy a hazaiak mind hasonló minőségű szolgáltatást tudnak kínálni, mint nyugati társaik, és, hozzánk hasonlóan, a térség más országainak - például Oroszországnak, Észtországnak, Romániának - a webfejlesztői is. Sőt adott esetben még jobban megbecsülik a nagypénzű ügyfeleket, mint a nyugati versenytársak.

A különbség természetesen az árakban van: Magyarországon körülbelül a felébe kerül ugyannak a feladatnak az elvégzése, mint a fejlett országokban, a Távol-Keleten pedig a negyedébe vagy még annyiba sem. Indiában, Tajvanon, Kínában például minimális bérért dolgoztatnak programozókat, igaz, ők a programozófalukban menedzsment felügyelete alatt gyártják le a kommersz termékeket.

"Az uniós árak harmonizálása veszélyt jelenthet a jövőben, hiszen elveszíthetjük az alacsony árakból fakadó versenyképességünket. Ráadásul a külföldi megrendelőknek még mindig nehéz bizonyítani hozzáértésünket, azt, hogy feleannyiért ugyanolyan minőséget hozunk létre. Sajnálatos, de a külföldiek úgy gondolják, kockázatot vállalnak azzal, ha nem egy saját országbeli céget kérnek fel webfejlesztési munkára" - mondja Antal Gergely.

Novák Péter hasonló véleményen van. Szerinte az EU-csatlakozással felkerültünk a térképre, ám a legfontosabb meggyőzni az embereket arról, hogy a magyar is jó szakember. "Az alacsony árak miatt a szolgáltatást Magyarországról vásárolni még egy jó ideig megéri majd" - állítja.

Az EU-tagság hatása

"Az Európai Unióba való belépésünk óta nem nagyon érzékelünk változásokat. Az EU-tagság ténye legfeljebb a pszichikai korlátot csökkentette, a fizikait nem. Külföldi megrendelésből kevés van, mert nagyon pontosan meg kell határozni, és ismerni kell a célcsoportot, illetve a helyi viszonyokat. Egy németországi vállalkozás például nehezen tudná elképzelni, hogy itt alakíttassa ki on-line marketingstratégiáját" - magyarázza Szilágyi Péter. "A magyar webfejlesztő cégek számára, ha fokozatosan ki szeretnének lépni az unió piacára, ugródeszka lehet, ha bedolgoznak külföldi cégeknek. Illetve akik a kapcsolataik révén gyakran utaznak külföldre, s ott jó benyomást tesznek, előbb-utóbb üzleti lehetőségekhez juthatnak" - hangsúlyozza Antal Gergely.

A magyar webfejlesztési piacon néhány éve már megindult a konszolidáció, az összeolvadások, felvásárlások. Az úgynevezett hálózatügynökségek is megjelentek hazánkban, amelyek különböző együttműködések révén alakították ki magyar hídfőállásaikat. Jelenleg négy-öt nagyobb működik, amelyek reklám-, PR- és interaktív ügynökségeket foglalnak magukban. A legtöbb multinacionális ügyfél velük szerződik, akár nemzetközi szinten is.

Levonható tanulság, hogy bizonyos cégeknek jól megy, mások pedig küzdenek az ügyfelek megszerzéséért. Ám a kormányzati, ipari, kereskedelmi szektorok virtualizálódásával a létező és kiépülő új háttérrendszerek mind webes felületet használnak majd, így a webfejlesztő iparág hosszú távon növekedésre van ítélve. Az internet mellett a mobil is nagyon fontos felületté növi ki magát, így bőven van még potenciál az iparágban.

A kormány különféle lépéseket tett és tesz annak érdekében, hogy elősegítse a mikro- és kisvállalkozások megjelenését az interneten. Legutóbb a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében hirdetett meg pályázatot. Ennek pozitív hatását különösen azok a webfejlesztő cégek érezték meg, amelyek üzletileg már felkészültek a kisvállalkozások komplett kiszolgálására is. Például lehetőséget adnak ingyenes szakmai konzultációra, segítenek a pályázat megírásában és a pályázati anyagok összeállításában. Létrehozzák és üzemeltetik a vállalkozás honlapját, és kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtanak hozzá, például regisztráció keresőrendszerekbe vagy látogatottsági statisztikát.

A pályázat célja, hogy olyan vállalkozásokat ösztönözzön az on-line megjelenésre, amelyek eddig nem rendelkeztek saját honlappal. A honlap megjelentetése nem eredményezi ugyan az elektronikus kereskedelem bevezetését, de előfeltétele annak, és megteremti a továbblépés lehetőségét ezen az úton. A pályázat közvetlen feladata az informatikai kultúra fejlesztése, távlatilag elősegíteni az e-kereskedelem kialakítását, valamint a vállalkozások versenyképességének javítását - szól a kiírás. A 350 millió forintos keretösszegből 1200 darab 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, legfeljebb 700 millió forintos éves nettó árbevételt termelő vállalkozás kaphat egyenként maximum 300 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást.

Az állami szerepvállalásra nagy szükség van, hiszen az e-kereskedelem Magyarországon még gyerekcipőben jár. Emellett a pályázati összegeket is át kellene strukturálni, mert többen úgy vélik, vagy túl nagyok, vagy túl kicsik az összegek.  

Webes divatdiktátorok

Hazánkban először 2001-ben írt ki pályázatot az Év honlapjára a Magyar Marketing Szövetség, amely a legszínvonalasabb webes vállalati portálokat díjazta. 2001-ben az akkor még mindössze harminchárom pályázó közül a Kirowski által készített OTP Bank Rt. Junior weboldala lett a legjobb internetes site, a kisebb vállalkozások kategóriájában a WebBusiness Kft. vihette el ekkor a pálmát, a különdíjat pedig a Pannon GSM weboldala kapta. Ugyanebben az évben a Figyelő TOP200 Gálán kapott díjat az év legjobb céges honlapjaként a BKV Rt. weboldala. (Figyelem! A Magyar Marketing Szövetség Év honlapja 2004 pályázatára még szeptember 20-ig pályáztathatja cégét, annak weboldalát!)

Sajnos, azóta igencsak megfogyatkozott mind az elkészült munkák, mind pedig a minőségi internetoldalakat gyártó cégek díjazása, központi, netán kormányzati elismerése. A felelős minisztériumokban a magyarországi internetpenetráció lassú növekedésének okaiban még nem lelték fel az egyre több internetes szemét, rossz minőségű oldal meglétét, amelyek esetleges csökkentése és a minőségi tartalmak és az azokat gyártó cégek segítése talán több embert vonzana az internet hazánkban is.

Miről is beszélünk?

Weboldalak különböző célokra jöhetnek létre: marketing- és promócióorientált vagy a vállalati standard kommunikációhoz és üzletvitelhez kapcsolódó. Tovább bontva megkülönböztetünk vállalati/corporate oldalakat, mikrooldalakat, brand/márka és promóciós oldalakat, portálokat vagy úgynevezett landing page-ket (speciális tartalmú, kisméretű website-okat). Nagy különbség, hogy a website-ot csak létrehozzák, fejlesztgetik és üzemeltetik, vagy pedig folyamatos kommunikációra, marketingtevékenységre is használják. A webfejlesztés tárgykörébe ezért erőteljesen áthajlik az információtechnológia és a média területe is: a webfejlesztő cégek már korántsem csak site-építéssel foglalkoznak, hanem kiterjedt szolgáltatási körük van.

A webfejlesztés site-építést, webes programozást, különböző tartalommenedzsment-megoldások és e-commerce rendszerek, mint például a portál, a webshop, az intranet vagy az internetes piactér fejlesztését jelenti. A grafikai tervezés vagy webdesign, a webfejlesztés egyik ága, többek között flash animációt és arculattervezést foglal magában. A nagy webfejlesztő cégek és interaktív ügynökségek portfoliójában jelentős részt foglal el azonban az on-line kommunikáció vagy - ahogy másként nevezik - interaktív marketing területe is, ahol a kreatív tervezés, kampányok, e-mail marketing, márkaépítés, promóció/értékesítés, ügyfélkapcsolat-építés és -kezelés említhető.

A site-üzemeltetés (tartalmi és grafika karbantartás, hosting, rendszer- és biztonsági felügyelet, látogatottságelemzés, felhasználókövetés) és tanácsadás (on-line kommunikációs, stratégiai, technológiai) pedig további két olyan szolgáltatás, amelyre ma már valós igény van a megrendelők részéről. Több hazai vezető interaktív ügynökség portfoliójában megtalálható az on-line médiavásárlás (megtervezik és felvásárolják az internetes kampányfelületeket), valamint az alkalmazásfejlesztés és rendszerintegrációs szolgáltatás is, amely már az IT területe.