A halaknak is megvan a maguk sorsa. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium miniszteri szobájában legalábbis tartós vándoréletre kell berendezkedniük. Talán három miniszterrel ezelőtt kerültek be ide, egy nagy akváriumban. Azóta ahány miniszter, annyi helyre tette a halak lakóhelyét: voltak már a szoba közepén, elöl, hátul és az ablak előtt. Most éppen az ablakokkal szemben, a belső szekrényeken úszkálnak. A fotózáshoz mindenesetre eléjük ültetik a minisztert, aki tavasszal a Fővárosi Állatkert vezetését cserélte fel a bársonyszékkel. Dr. Persányi Miklós fanyar mosollyal pillantgat hátra: „Nem szeretném, ha a fotón az látszana, hogy egyik fülemen be, a másikon meg kiúsznak a halaim. Még pikírt megjegyzésekre ingerelne egyeseket.”

- Engedjen meg egy privát kérdést: vannak otthon állatai?

- Nincsenek. Először is elég állatom volt az állatkertben. Ott megtanultam, hogy az állatokkal vagy teljes energiával törődik az ember, vagy ne tartsa őket. A felelősséggel nem lehet viccelni. Három gyerekem van, ők is megkövetelik a magukét a szűköcske szabadidőmből. Meg aztán…, allergiás is vagyok a macskaszőrre.

- Sajnos, ez a felelősségérzet még eléggé ritka nálunk, különösen agazdaságban. A vállalatok nem jeleskednek a környezettudatos szemlélet megvalósításában - persze, tisztelet a kivételnek. Ön hogyan látja: mit kellene és mit lehetne tenni a helyzet megváltoztatásáért?

- Egy egészséges gazdaságban, például tőlünk nyugatra, ma már nem érvényesek a régi, rossz beidegződések. Először is: a környezetszennyezésért fizetendő bírságok annyira magasak Nyugat-Európában és Amerikában, hogy egyszerűen túl drága a környezetszennyezés. Másodszor pedig: a környezettudatosság - ismétlem, egy egészséges szemléletű gazdaságban - versenyelőnyt jelent. Az a cég, amely tudatosan törődik a természeti és emberi környezetével, olyan kommunikációs előnyre tesz szert, amely meglátszik a piaci eredményein. Ezt diktálja a józan értelem.

- Egy egészséges szemléletű gazdaságban. És nálunk?

- Ne szépítsük: ma nálunk az jelent versenyelőnyt, ha egy cég spórol a környezet védelmén. Sem a bírságok rendszere, sem az emberek szemlélete nem támogatja a környezettudatos vállalatpolitikát. Jellemző adat: ma Magyarországon 450 cég rendelkezik az ISO 14001-es tanúsítványával a környezetvédelmi intézkedéseiről. Ez kezdetnek nem rossz, de hát még eléggé kevés.

- Mit tesz azért a minisztérium, hogy megváltozzék ez a szemlélet? Magyarán: mivel oldható fel, ha a profitérdek ütközik a környezettudatossággal?

- Mi tudatosan támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely a szemlélet megváltoztatását segíti.

- Például?

- Tervezzük az EMAS-akkreditáló testületek támogatását. A rövidítés feloldása: Eco-Management and Audit Scheme, ami az Európai Unió Ökomenedzsment és Auditálási Rendszere. Ebben a cégek önkéntesen vehetnek részt, de a követelmények teljesítését - és később a megtartását - semleges akkreditáló cégnek kell bizonyítania. Az általa elfogadott cégek viselhetik majd az EMAS logóját, bizonyítván ezzel a környezettudatos menedzsmentet. És természetesen ezek a cégek majd bőségesen kommunikálhatják a logó mögött meglévő tartalmat, bemutathatják a közvélemény előtt, miért is érdemelték azt ki. Ezt már előnyükké formálhatják a versenyben. Mi a tanúsítást végzőket szeretnénk támogatni.

- Ez szép, de a környezettel való törődés eléggé sok pénzbe kerül a vállalatoknak. Kapnak ehhez segítséget a minisztériumtól? Vannak-e környezetvédelmi források, alapok, támogatási rendszerek?

- A tárcának nem az a feladata, hogy közvetlenül pénzt osszon a versenyszférában. Mi azt a szemléletet akarjuk kialakítani, amelyben valóban versenyelőnnyé válhat a környezet védelme és a környezettudatos vállalatirányítás.

- Ne haragudjék a kérdésben rejlő minősítésért: nem kevés ez egy kicsit? Ma elsősorban forrás kellene…

- Nem csak pénzzel lehet támogatást nyújtani. Én például szeretném kezdeményezni, hogy bizonyos állami tendereknél legyen elbírálási szempont a környezet kímélése. Csak az a cég kapjon állami megrendelést - vagy legalábbis jelentsen előnyt a számára -, amelyik a maga területén nem károsítja a környezetet. Ez első lépés lenne, de nagyon fontos lépés.

- Van néhány terület, ahol az EU nagyon kemény szabályokat állít fel. Például a SEVESO II. szabványt, amely igen komoly feltételeket szab a környezetet potenciálisan veszélyeztető, veszélyes anyagokkal dolgozó cégeknek. Ez a Belügyminisztériumhoz tartozik, elsősorban a katasztrófavédelem miatt, de talán önöket is bevonják a végrehajtásába. Ha jól tudom, ez év elején meg kellett kezdeni a feltételek teljesítését. Hol tartanak?

- Mi annyiban vagyunk érintettek, hogy szakmailag figyeljük a külső környezetre gyakorolt hatásokat, és folyamatosan konzultálunk a BM-mel és az érintett cégekkel. Azt mondhatom, hogy a cégek beadták az állapotfelmérést és a terveket, s most folyik az elbírálás, illetve a további tennivalók előírása. Január elsejére készen kell lenni ezzel a munkával.

- Ma jól érezhető a feszültség a zöldek, a minisztérium és a gazdaság szereplői között. Pedig, nagyon naivan, úgy képzelem, hogy nem okvetlenül kellene egymással harcolniuk. Ez a háromszög akár békés terep is lehetne. Persze, ez ma még utópiának tűnik. A tárca mit tesz a feszültségek enyhítéséért?

- Ez valójában négyszög. Ne felejtsük ki belőle a tudományt sem. Az Országos Környezetvédelmi Tanácsban (OKT) rajtunk kívül ott van a gazdaság, a zöldek és a tudomány hét-hét képviselője. Ebben a tanácsban próbálunk új lehetőségeket és új alkalmazásokat találni a környezetvédelemben. Néha azt szeretném, hogy ne hét, hanem hétszáz képviselő üljön ott a gazdaságból. Sokkal előbbre tartanánk. Ezeken az üléseken érzem, hogy nem törvényszerűek az ellentétek.

- Konkrétan milyen döntéseket, határozatokat hoznak ott?

- Jogszabályokat véleményeznek, rendszeresen megvizsgálnak fontos környezetvédelmi területeket. Ez a kormány tanácsadó testülete, így az állásfoglalásainak kormányzati súlya van. Emiatt különösen fontos, hogy az OKT-ban rendszerint közös álláspontra jut a három oldal. Szeretném, ha a jövőben nemcsak a kormányzaton belül, hanem a sajtóban is nagyobb teret kapna az OKT véleménye.

- Ön elégedett a környezettudatos szemlélet magyarországi helyzetével?

- Nézze, én még nagyon rövid ideje ülök ebben a székben. Azt már az állatkertben is megtapasztaltam, hogy a jó kezdeményezések hamar visszhangra és követőkre találnak. Itt, a tárcánál is vannak jó kezdeményezések, amelyeket még az elődeim indítottak el. Ilyen például a szelektív hulladékgyűjtés, amelyet mintegy két éve kezdett el itt a házban a tárca és a Hulladék Munkaszövetség. Szeretném, ha ez elterjedne legalább a többi minisztériumban és a nagyobb állami cégekben. Az első lépéseket is meg kell tenni.

Sós Péter János