Általában is igaz a biztosításokra, az üzleti szférában azonban különösen az, hogy akkor döbbenünk rá a fontosságára, amikor megtörtént a baj.
- Magyarországon ez még inkább így van, mint külföldön. Hiszen míg az Európai Unió átlagában a vállalkozások 6-7 százaléka köt biztosítást akár a belföldi, akár a külföldi értékesítéseire, addig nálunk ez alig éri el az egy százalékot - mondja kérdéseinkre válaszolva Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító magyarországi vezetője.
A háttérben elsősorban az ismeretek hiánya áll. A vállalkozások nagy része ugyanis nincs tisztában a kockázat csökkentése érdekében igénybe vehető lehetőséggel, és még inkább nincs tisztában a szerződés megkötésekor magának a kockázatnak a reális méretével. A biztosítás megkötése vagy meg nem kötése nem a partnerekkel szembeni bizalom kérdése.
Magas belföldi kockázat
Az Atradius becslése szerint az árubiztosítások 60-70 százalékát kötik belföldi szállításra, a többit exportra. Ez utóbbinál vannak különlegesen kockázatos relációk, amelyekre elsősorban az állami cégnél, a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-nél (Mehib) lehet szolgáltatást találni. S vannak a hazainál kevésbé kockázatos célországok. Ismert, hogy Magyarország első számú partnere Németország, ahol az idén és a következő néhány évben ígéretes a konjunktúra, így összességében kisebb az esélye annak is, hogy nem fizet a szerződött partner. Németországban egyébként mintegy 50, Franciaországban és Hollandiában pedig 70-80 éves múltra tekint vissza az üzleti biztosítás.
A hitelbiztosítási világpiacon egyébként három nagy szereplő osztozik. Több mint az egyharmadát fedi le az Allianz csoporthoz tartozó Euler Hermes, az Atradius Csoport részesedése 31, a Coface-é 21 százalék. Magyarországon kiegészíti őket a Mehib, főként a nagyok által nem biztosított országokra és a kis- és középvállalatokra koncentrálva.
A szerény magyar piacnak - az éves összes díjbevétel mintegy 4 milliárd forint - több mint a fele az Euler Hermesé, az Atradius 21, a Mehib 14, a Coface 7 százalékot tudhat a magáénak. A biztosítók azonban a következő években évi 15-20 százalékos növekedéssel számolnak, és úgy vélik, hogy tíz éven belül megközelíthetjük a nyugat-európai szintet.
Új szolgáltatás kicsiknek
Jó hír a hazai kis- és középvállalkozások számára, hogy az EU tagállamaiban működő állami exporthitel-biztosítók - angol rövidítéssel ECA-k (Export Credit Agency) - közül elsőként a Mehib kapott jóváhagyást az Európai Bizottságtól arra, hogy az éves szinten 2 millió euró exportforgalmat meg nem haladó kis- és középvállalkozások részére, költségvetési készfizető kezesség mellett, speciális exporthitel-biztosítási programot indíthasson el. Ez a biztosítási piac többi szereplőjét nem hozta lázba, hiszen, mint mondják, számukra az 500 millió forint árbevétel alatti cégek, a nagyobb odafigyelési igény miatt, nem célcsoport. A Mehibnek azonban, mint állami tulajdonú intézménynek, éppen a piaci alapon működő biztosítók által ellátatlanul hagyott hazai vállalkozások segítése a fő feladata.
Az új konstrukció az EU tagállamai mellett több mint száz országba irányuló exportra terjed ki, és fedezi a kereskedelmi - a vevő fizetésképtelensége vagy nemfizetése - és a politikai események következtében felmerülő, az exportkövetelések meg nem fizetéséből keletkezett közvetlen károkat is. A termék azért nagyon kedvező, mert a kárfizetési hányad igen magas, 95 százalék, így az exportáló kkv-knak mindössze 5 százalékos önrészesedést kell vállalniuk a kockázatokból. Az exportforgalom éves minimális biztosítási díja pedig mindössze 200 ezer forint.
- A Mehib becslése szerint - mondta el Szakács Tibor vezérigazgató az új terméket bemutatva - az exportáló kis- és középvállalkozásoknak mintegy öt-tíz százaléka lehet érdekelt e biztosítás megkötésében, vagyis mintegy 3500 vállalat.
A szakember arra számít, hogy több kereskedelmi bank is kidolgoz majd hozzájuk kapcsolódó hitelkonstrukciót.
