- A Környezetgazdálkodási Intézet neve hallatán legkevésbé a környezetvédelem jut az emberek
eszébe. Annál inkább a KGI körüli zajos események…
- Az intézet körül keltett botrány a „legnagyobb problémává” nőtte ki magát arra az időszakra, amikor Ligetvári miniszter úr kinevezett az intézet élére. A problémákat kezelni kellett, egyúttal biztosítani a folyamatos működést. Ezt a két feladatot jelölte meg a miniszter úr, s ehhez csatlakozott a harmadik fő irány, amelyet dr. Turi-Kovács Béla miniszter úr határozott meg: az intézet stabilizálása, reorganizációja és új növekedési pályára állítása. Az átvételkor a korábbi megbízott főigazgató, dr. Mujzer az intézetről nemigen mondott konkrétumot, csak annyit: „kiloptak mindent”. Azt már akkor sem értettem, hogyan lehet egy 800 millió forintos eszközállományú intézményből 500 milliót, 2 milliárdot vagy 2,5 milliárdot - mert ezek az egyre növekvő összegek hangzottak el - kivinni úgy, hogy az az intézmény működésén nem érzékelhető. Ha valóban eltüntettek volna mindent, annak jelei már a gazdálkodásunkban jelentkeznének, de nincsenek ilyen jelek. Vezetői mulasztások nyomai valóban fellelhetők, de mára az intézmény konszolidálódott, a legjobb úton van, hogy visszanyerje régi tekintélyét.
- Mujzer úr feljelentésének sorsáról nemigen hallani. Ön hogyan vélekedik erről, valójában mi is történt
az intézetben?
- Nekünk az az érdekünk, hogy világosan lássunk! Felkértem egy külső szakértőt és a belső ellenőrt, hogy vizsgálják át a feljelentéshalmazt, amelyet egyébként Mujzer úr eljuttatott a legfőbb ügyészhez, az akkori miniszterhez és - furcsa mód - a miniszter két tanácsadójához, valamint az Igazságügy-minisztériumba is. A feljelentéssel ma a Budapesti Rendőr-főkapitányság foglalkozik. A vizsgálat megindult, az első kihallgatások már lezajlottak. Párhuzamosan a Környezetvédelmi Minisztérium is elrendelt egy számviteli-ügyviteli vizsgálatot, amelyet egy külső könyvvizsgáló cég folytatott le; ez februárban lezárult.
- Mit állapított meg ez a vizsgálat?
- Erről még nem nyilatkozhatom, de ezt a jelentést - a kép teljessé tétele érdekében - eljuttattuk a BRFK-hoz.
- Mikorra várható a rendőrségi vizsgálat befejeződése?
- Néhány hónapba még beletelik, úgy vélem.
- Mi a KGI helye a magyar környezetvédelemben?
- Röviden, a két fő szakmai terület - a természetvédelem és a környezetvédelem - mellett a szemléletformálás, az oktatás, a jogalkotás, részvétel az uniós csatlakozás előkészítésében. Az intézet feladata többek között az is, hogy kidolgozza az egyes térségek, települések környezeti állapotának „térképét”, és javaslatokat tegyen a károk elkerülésére, enyhítésére, felszámolására. Ehhez a munkához háttérként szolgálnak a KGI EU-színvonalú, felszereltségű környezetvédelmi laboratóriumai. Kettő közülük akkreditált; a harmadik is az volt, annak megújítása elmaradt, de már az újabb akkreditáció elnyerése érdekében intézkedtem. A félreértések elkerülése végett el kell mondanom, hogy akkreditáció hiányában is a szakma írott és íratlan szabályainak messzemenő betartásával végezzük laboratóriumi munkáinkat.
- Milyen a kapcsolat az intézet és a Környezetvédelmi Minisztérium között?
- Az intézet közvetlenül a miniszterhez tartozik, hiszen ő az, aki a mindenkori kormány gazdasági és politikai programjának, akaratának megtestesítője a környezetvédelmi szektorban. Ebben - a vonatkozó jogszabály szerint - segíti őt a minisztérium apparátusa, a felügyelőségek és a háttérintézetek: a Környezetfejlesztési Intézet, a KÖFI - amelynek főigazgató-helyettese is vagyok -, az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Környezetgazdálkodási Intézet, a KGI.
- Hogyan tud az intézet jelenlegi állapotában a miniszter támasza lenni stratégiai kérdésekben
és a mindennapokban?
-Jelentős strukturális változtatásokat terveztünk, annak ellenére, hogy az intézet pénzügyi, gazdasági és szakmai szempontból egyaránt stabillá vált, s így a keretfeltételek adottak a miniszter által támasztott követelmények és feladatok teljesítésére. A kérdés azonban jogos, a KGI-t a hatékonyabb feladatellátáshoz gazdaságilag, szervezetileg, vagyongazdálkodásilag reorganizálni, átformálni szükséges. A szakmai tagolódás azonban alapvonalaiban megmarad, hiszen a KGI felépítése le kell, hogy képezze - ha nem is egy az egyben - az alapító Környezetvédelmi Minisztérium szakmai-szervezeti tagolódását.
- Mit várnak a strukturális változásoktól?
- Mindenekelőtt gyorsabb, hatékonyabb működést. Rendkívül fontos, hogy átlátható, gazdaságos, ellenőrizhető legyen, mert nem mindegy, hogy az adófizetők pénzét mire és hogyan költjük el. A KGI költségvetése idén 1,1 milliárd forint, az éves munkatervet ehhez igazítjuk. A feladathalmaz persze jóval bővebb, mint amennyinek megvalósítását a költségvetésünk lehetővé teszi, de szeretnénk más forrásokat, pályázati és uniós pénzeket is bevonni az intézet feladatainak ellátásához.
- A strukturális változások csak a KGI-t érintik?
- A KÖFI is átalakítás alatt áll, ott a Környezetvédelmi Alap Célfeladat, a KAC átláthatóságával, ellenőrizhetőségével voltak gondok. A KGI kész arra, hogy jogszabályi alapon vagy szervezetileg átvegyen bizonyos feladatokat, ha a miniszter úr is így dönt.
- Aktuálisan az autópálya-építéssel, -felújítással kapcsolatban felmerültek környezet- és
természetvédelmi aggályok. Tud erről mondani valamit?
- A Nemzeti Autópálya Rt. a KGI-t szándékozik megbízni az autópálya-építéssel kapcsolatos hatásvizsgálatok elvégzésével. Ilyen nagy építések során különböző érdekeket kell összeegyeztetni, meg kell találni az optimális egyensúlyt. Infrastruktúrára szükség van, az út megépítése, a megteremtett kapcsolat befektetéseket vonz, embereknek új munkalehetőséget teremt, javítja az életminőséget. A mi feladatunk, hogy megnézzük, az építésnek milyen körülmények között kell folynia ahhoz, hogy az egyébként szükséges infrastruktúra-fejlesztés során a környezeti károkat minimalizáljuk.
- Ezek szerint az intézet piaci tevékenységet is folytat?
- A kapacitás adott - kihasználása fontos mikrogazdasági szempont -, a meghatározott feladatokat el kell végeznünk, azonban a szabad kapacitás erejéig - a KGI alapító okirata szerint ez nem haladhatja meg a húsz százalékot - az intézet kiléphet a piacra. Alapelv azonban, hogy a piaci munkák a legcsekélyebb mértékben sem akadályozhatják háttérintézeti tevékenységünket. Így ma például az az egyik legfontosabb munkánk, hogy a miniszter megbízásának eleget téve mérjük és értékeljük a garéi hulladék Dorogon történő elégetése során keletkező füstgáz dioxintartalmát.

Bender Alajos

A KGI miniszteri biztosa, a KÖFI főigazgató-helyettese. 1950-ben született, okleveles fizikus, közgazda. Kielben oklevelet szerzett a magasabb vezetők menedzser-továbbképzőjén. Államigazgatási, külkereskedelmi, termelővállalati, kereskedelmi banki közép-, felső- és magasabb vezetői posztokat töltött be. Tízéves németországi külszolgálata során előbb vállalati képviseletet látott el, majd öt évig gazdasági diplomata volt. Münchenből tért haza, ahol gazdasági konzulként tevékenykedett.

Az egyetlen az országban
A KGI egyik intézete, a hosszú nevű Környezet- és Természetvédelmi Oktatási, Fejlesztési és Tájékoztatási Intézet egyedülálló kinccsel rendelkezik:
- Az ország egyetlen környezet-és természetvédelmi szakkönyvtára a miénk - mondja Németh Szilárd, az intézmény igazgatója. A közgyűjteményt bárki látogathatja, diák, kutató, érdeklődő. Szeretnénk, ha teljesen megfelelne az elvárásoknak, ezért például a könyvtár mellé levéltárat is telepítenénk, de igényt tartanánk a téma kötelespéldányaira is. Természetesen megtalálhatók nálunk az unióbeli szakkönyvek, folyóiratok is, illetve több ezer K+F- és hatástanulmány. De legalább ilyen fontos, hogy szomszédaink nyelvén írt dokumentumokat is gyűjtsük, hiszen a környezet- és természetvédelem nem ismer országhatárokat, a Kárpát-medence pedig földrajzi, ökológiai, kulturális egységet alkot. Az intézet a környezetvédelmi szakoktatás, az iskolai és a felnőtt szemléletformálás területén is jelentős szerepet játszik. Tankönyveket adunk ki, tanfolyamokat, konferenciákat szervezünk, pályázatokat értékelünk.
A jövő kulcsfeladata lesz a környezet- és természetvédelem teljes állami vertikumára kiterjedő, országos K+F információs rendszer megalkotása, közzététele az interneten. Németh Szilárd ezt azért is nagyon fontosnak tartja, mert a különböző kutatási eredmények összesítése révén hatékonyabban költhetők el az alapkutatásra szánt pénzek.