Az elmúlt tíz év alatt nem sikerült elérni, hogy a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) és a helyi vállalkozási központok (hvk-k) bármiben is egyetértsenek. Ez év tavaszán a fő probléma: a hálózat tagjai nem hajlandók átutalni a vagyonukban elkönyvelt mintegy ötmilliárd forintot az országos mikrohitelalapot kezelő MVA-nak. Igaz, feladatuk szerint nekik kellene eljuttatniuk a hazai és részben külföldi kormányzati támogatásokat a kis- és középvállalkozásokhoz. Az ötmilliárd átutalása – és az MVA-nál meglévő PHARE-támogatások átcsoportosítása– nélkül viszont nem jön össze az a Széchenyi-tervben meghirdetett 11 milliárd forint, amiből a kormány az „új” mikrohitelprogramot kívánja finanszírozni.

Kérdés és válasz
„A vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokat nyújtó megyei alapítványok tevékenysége ellehetetlenülőben van, így a vidéki vállalkozók egyre kevesebb érdemi szolgáltatásokhoz tudnak jutni a megyékben. A szakmai szempontból egyáltalán nem igazolható diktátumok oda vezethetnek, hogy vidékről a központosítás kapcsán eltűnnek a megyei, társadalmilag ellenőrzött hitelalapok. Az MVA, valamint a Gazdasági Minisztérium szakszerűtlen tevékenységének köszönhetően a vállalkozók pedig egyre nehezebben fognak hozzájutni ezekhez a támogatott forrásokhoz” – áll Keller László szocialista országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes Matolcsy György gazdasági miniszterhez intézett kérdésében.

A miniszteri válaszból többek között kiderül, hogy a mikrohitelprogram „hárommillió forintos, tavaly bevezetett rendszerét – és az Országos Mikrohitel Alap működését – 16 megyei vállalkozásfejlesztési központ az MVA-val kötött szerződésében önálló döntéssel és felelősen vállalta, s jogszerűen rögzített formában ismerte el a megyei mikrohitelforrások becsatornázását az Országos Mikrohitel Alapba. E szerződések alapján történik a források összpontosítása az átlátható és hatékony felhasználás érdekében…”

Az viszont már nem a miniszteri válaszból tudható, hogy a szerződés aláírása feltétele volt annak, hogy a hvk-k egyáltalán részt vehessenek a programban, amelynek felső határát– hosszú évek ígérgetése után – ekkor növelték 1,3 millióról 3 millió forintra.

Vizsgálat, de nem arról
Korántsem biztos persze, hogy a hvk-knak jogilag igazuk van, amikor nem adják át a pénzt a központi alapba. Dr. Polt Péter legfőbb ügyész így fogalmaz az ügyben Keller László hozzá is intézett kérdésére válaszolva: „A mikrohitelprogram működtetésére polgári jogi megállapodással átvett pénzeszközök nem képezik az alapítvány saját vagyonát, ezért az alapítványi vagyon jogszerűtlen elvonása nem jöhet szóba.” Majd hozzáteszi: „A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány működésének törvényességét a Fővárosi Főügyészség a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Központ ügyvezető igazgatójának benyújtott kérelme alapján jelenleg vizsgálja. (…) A PHARE-támogatásoknak a különböző hitelprogramok keretében alkalmazott gyakorlata, az MVA és a helyi vállalkozási központok között fennálló kapcsolatrendszer és az e körbe tartozó eljárások ügyészi vizsgálatára (…azonban) a jövőben sem kerülhet sor.”

Az ügy tisztázásához tehát ez a vizsgálat nem sokban fog hozzájárulni. Ám az MVA által időközben megrendelt jogi, illetve pénzügyi szakvélemények minden bizonnyal igen. Lapzártánkkor az alapítvány már csak az APEH-től vár állásfoglalást arról, hogy milyen számviteli technikával lehet a helyi alapok nyilvántartásaiból kivezetni és a központi alapba átvezetni a szóban forgó összegeket.

Negyedére csökkent vagyon
Ilyen háttérrel jelentette be Csuhaj V. Imre, az MVA kuratóriumának elnöke március elején, hogy a mikrohitelprogram keretében 2000. július 1. és 2001. február 26. között1557 vállalkozó vett fel összesen 3,074 milliárd forintot, míg a korszerűsítést megelőző évben 1523-an kaptak összesen 1,614 milliárdot. Áprilistól megindul a regionális mikrohitelprogram is, amire tíz megyéből lehet pályázni.

Ilyen háttérrel hozta nyilvánosságra március végén az MVA, hogy alapítói vagyona az 1990. évi 4,2 milliárd forintról mára 1,1 milliárdra apadt. A fő ok – szól a hivatalos indoklás –, hogy az egykori alapítók, állami bankok és érdek-képviseleti szervezetek, az elmúlt tíz évben nem gyarapították, illetve a PHARE-programok 1991–1998 közötti társfinanszírozása és a hvk-k alapítványaihoz való hozzájárulás 1,238 milliárddal csökkentette a vagyont. Az MVA 1996-ban létrehozott, azóta megszüntetett kft.-je 30 milliós veszteségével járult hozzá a vagyoncsökkenéshez.

S a jelzett megoldás: az MVA évi 200 millió forint körüli működési költségét a jövőben már nem az alapítói vagyonból és annak hozadékából finanszírozzák, hanem saját bevételből. Az idén a PHARE- és mikrohitelprogram lebonyolítása után – szemben az eddigiekkel – jutalékot kapnak.
S egy adalék: a napokban nevezték ki az MVA kormányváltás óta negyedik ügyvezető igazgatóját.

***

Lezárult a vita?
A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) április 12-én kiadott közleménye szerint lezárult a mikrohitel alap tulajdonjogáról szóló vita közte és a Helyi Vállalkozói Központok (HVK) között.
Az MVA ugyanis beszerezte a Gazdasági Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az APEH állásfoglalását is a források átutalásának jogi, adózási, számviteli vonzatait illetően. Az adóhatóság megerősítette, hogy annak adóvonzata nincs.

A közleményből kiderül, hogy a 16 helyi központból 8 már teljesítette az egyenként 500 millió forint átutalást, így az Országos Mikrohitel Alap nagyságra elérheti az önfenntartáshoz szükséges tervezett 12 milliárd forintot.
A hónapok óta tartó vita ellenére a 3 millió forintban maximált hitelekből 2000. július 1-je és 2001. március 31-e között több mint 1800 vállalkozó kapott közel 3,7 milliárd forint kölcsönt.