A vállalati szférában és a közoktatásban – a webalapú oktatás potenciális fogyasztói körében – jól körvonalazható igények és korlátok lelhetők fel.

– Kulturális és társadalmi okokból az iskolarendszernek gyakorlatilag minden ága, beleértve a felsőoktatást is, nagyságrendekkel óvatosabban és komplexebben közelíti meg az e-learninget, mint az üzleti szféra – vázolja az európai trendet Zarka Dénes, a Műegyetemi Távoktatási Központ nyitott képzési tanácsadója. – Az e-learning, mint a távoktatás általában, elsősorban felnőttképzésre alkalmas módszer. Hatékonyságának alapvető kritériuma, hogy érett – a középiskola által szocializált – felnőtt korú hallgatók üljenek a számítógépek előtt.

Túllépni a beidegződéseken

Egy internetes oktatási rendszer megvalósítása elsősorban befektetést és elkötelezettséget jelent. A hazai egyetemek többsége több-kevesebb sikerrel, de már kezdeményezte az e-learning bevezetését. Egyes főiskolák – például az Open Business School vagy a Gábor Dénes Főiskola – oktatásukhoz használják is az internetet. A Nyíregyházi Főiskola virtuális campusa a tananyag korlátozott feldolgozása mellett is nagy sikert aratott a hallgatók körében.

Bár az említett példák azt sugallják, hogy Magyarországon – bár némi késéssel – elindult az e-learning térhódítása a felsőoktatásban, és vélhetően jó irányba halad, egyelőre azonban messze lemaradunk a mobil kommunikációs megoldások európai zászlóshajói, a skandináv országok mögött. Legfőképpen Svédország és Norvégia, de már Dánia is nemzetközileg elismert internetoktatási kultúrával rendelkezik. A skandináv példával szemben említhető a lényeges lemaradást mutató Franciaország vagy Spanyolország. A különbség semmiképpen nem magyarázható információs technológiai fejlettségbeli különbséggel. Sokkal inkább kulturális eredetekben kell keresni az okokat.

Az idevezető út azonban ezekben az országokban sem volt rövid. A fizikai akadályok, tehát az internetpenetráció növelése mellett a társadalom tagjainak is át kellett lépniük a szokásokat, beidegződéseket.

Az oktatáspolitikának is változnia kell

A magasan digitalizált társadalmak oktatásából azonban előbb utóbb kényszerűen és természetesen kifejlődik a magas színvonalú távoktatási kultúra. A rendszerbe való integrálásához azonban szükség volt a kormányok oktatáspolitikai koncepciójának váltására is.

– Magyarországon a távoktatás szitokszó – osztja meg tapasztalatait a webalapú oktatást is magában foglaló hazai távoktatásról dr. Szűcs András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távoktatási Központjának igazgatója. Tehát ahol politikai eszközként és nem célként, ahol szabadpiaci környezetben „bárki üzelmeinek tárgyává” tehető az e-learning, ott nem is várható a modern oktatáskultúra elterjedése.

Egy másik, sokkal könnyebben kezelhető betegsége a magyar oktatási piacnak a megfelelő minőségben és árban elérhető keretrendszerek, valamint az elektronikus tananyagok hiánya. A hazai e-learning-kínálati piac nagyon megosztott. Sok kis cég kínál különböző funkciókkal ellátott és eltérő minőségű szoftvert, ugyanakkor multik is próbálkoznak máshol jól bevált szoftvereik magyarításával, igen nagy sikerrel. A sikeres kezdeményezések között említhető az Oracle iLearning magyar verziójának bevezetése, amely másik négy hazai szakmai céggel kötött stratégiai megállapodás keretében teljes – a testreszabástól a folyamatos tartalomfeltöltési és -fejlesztési tevékenységet is tartalmazó – oktatási csomagot értékesített már több egyetemnek és főiskolának.